Asztma

Az asztma a tüdő légútjainak betegsége. Két formája ismert: egyiket allergének (pl. pollenek, gombaspórák) provokálják, míg a másik forma okát nem ismerjük.

A levegő légzés során az orrüregen keresztül a légcsőbe jut, majd onnan a tüdő légútjaiba, a hörgőkbe és hörgőcskékbe. A hörgőcskék kicsi léglyagokban, az alveolusokban végződnek. A levegő oxigéntartalma itt cserélődik ki a vér széndioxid tartalmára. Egészséges esetben a hörgőcskéket körbevevő izomszálak elernedt állapotban vannk, ezzel biztosítják a levegő szabad mozgását. Azonban asztmás roham során a levegő ezen szabad áramlása akadályoztatott három fő okból:

  • A hörgőcskéket körbevevő izmok összehúzódnak, szűkítik a légutak átmérőjét. Ezt hívjuk bronchospazmusnak.
  • A hörgőcskék belső fala megduzzad, ezzek tovább szűkül.
  • A hörgőcskék falában, nyálkahártyájában található sejtek sűrű nyákot termelnek, ami ugyancsak légáramlási akadályt képez.

A beszűkült légutak nem engedik a széndioxiddal dúsult, elhasznált levegő kiáramlását a tüdőből. Az asztmás beteg azonban mégsem ezt érzi, hogy nem tudja kifújni a levegőt, hanem éppen ellenkezően úgy érzi, nem kap levegőt. Légzési nehezítettség nehézlégzés, sípoló légzés alakul ki.

Mik az asztma tünetei?

Az asztma tünetei a fent leírt három fő elváltozás kialakulásakor jelentkeznek. Sok ember hónapokat képes tünetmentesen élni, míg mások napjában többször is panaszkodnak az alábbi tünetekről:

  • Gyakori köhögés, főképpen éjszaka.
  • Rövid légzés.
  • Zihálás, sípoló légzés, mellkasi szorítás vagy nyomás.

A tünetek beteg és beteg között változhatnak. Nem jelentkezik mindekinél az összes tünet. Sőt előfordulhat, hogy ugyanazon betegnél egyszer ez a tünet máskor az a tünet fordul elő. A tünetek fajtája mellett azok erőssége is erős differenciát mutat betegek között, és ugyanazon betegnél különböző időpontokban.

Az enyhe asztmás tünetek általában gyakoribbak. Ilyenkor a légutak pár perc vagy óra alatt újból kitágulnak. A súlyos panaszok ritkábbak, azonba tovább tartanak, és azonnali gyógyszeres kezelést tesznek szükségessé. Az enyhe tüneteket is kezelni kell annak érdekében, hogy elkerülhesse a súlyosabb tünetek kifejlődését.

Amennyiben Önnek allergiás asztmája van, minden eggyes allergénnel való találkozás súlyosbbíthatja állapotát.

Mik az asztmás roham kezdeti jelei?

Kezdeti jeleknek, figyelmeztető jeleknek nevezzük azokat, amik közvetlenül az asztmás roham elején jeletkeznek. Megelőzik a súlyos tünetek kialakulását, és figyelmeztetően hatnak, lehetővé téve a roham kifejlődésének megakadályozását. A kezdeti tünetek közé tartoznak:

  • Gyakori köhögés, elsősorban éjszaka
  • Légzés nehezebbé és/vagy gyorsabbá válása
  • Testmozgás során gyengeség érzet, főképpen ha ez sípoló légzéssel, szapora légzéssel illetve köhögéssel társul
  • A levegő csúcsáramlásának lassulása (légzésfunkciós készülékkel detektálható)
  • Meghűlés, felső légúti hurut jelei
  • Alvászavarok

Ha Ön ezen tünetek valamelyikét tapasztalja, kezelje magát azonnal, hogy megelőzhesse a súlyosabb asztmás roham kialakulását!

Ki lesz asztmás?

Mindenki lehet asztmás, bár a betegség családi halmozódást mutat. Jelenleg a magyar lakosság kb 8%-a asztmás, azonban ez az arány ismeretlen okokból rohamosan nő.

A nem megfelelően kezelt szénanáthások kifejezetten veszélyeztetettek a súlyos asztma kialakulására.

Mi okozza az asztmát?

Az asztma a légútak betegsége, azonban a pontos oka nem ismert. Az asztmás beteg légútjai nagyon érzékenyek, fokozottan reagálnak számos provokáló tényezőre, úgynevezett triggerekre. Ezen triggerek aztán asztmás rohamot eredményezhetnek.

Számos asztma-trigger ismert. Az adott reakciók különbözhetnek egyének között és időben is. Sok betegnél több trigger is fellelhető, míg egyes betegeknél egyetlen ok sem mutatható ki. Az asztma kezelésének egyik legfontosabb feladata a triggerek elkerülése.

A leggyakoribb asztma triggerek:

  • Fertőzések: influenza, meghűlés, vírusok, melléküreggyulladások
  • Fizikai aktivitás: igen gyakori gyermekeknél
  • Időjárás: hideg, hőmérsékletváltozás
  • Dohányzás
  • Allergének: pollenek, házipor, penészgomba-spórák, állati szőrök, ételek
  • Por
  • Kemikáliák
  • Gyógyszerek: aszpirin, ibuprofen, beta-blokkolók, stb.

Figyelem! A testedzés az egyetlen trigger, aminek elkerülése nem javasolt. Helyesen beállított kezelésnél a testmozgás nem okoz problémát.

Hogyan lehet az asztmát diagnosztizálni?

Az orvosok több módszert is használnak az asztma diagnózisának felállítására. Első körben az orvos tájékozódik a kórtörténetről, a tünetekről, az általános egészségi állapotról. Ezt követően az alábbi módszerek állnak rendelkezésre:

  • Légzésfunkciós vizsgálat
  • Provokációs teszt
  • Allergiavizsgálat
  • Vérvizsgálat
  • Mellkasröntgen
  • CT
  • Gyomor pH vizsgálat, nyelőcső vizsgálat

Hogyan lehet kezelni az asztmát?

A triggerek elkerülésével, gyógyszerekkel, életmóddal. (bővebben)

Meg lehet gyógyítani az asztmát?

Az asztmát teljesenmeggyógyítani nem lehet. Azonban megfelelő kezeléssel kordában lehet tartani, minimálisra csökketve a tüneteket és a betegség állapotának rosszabodási ütemét.