Asztma
|
Az asztma a tüdő légútjainak betegsége. Két formája ismert: egyiket allergének (pl. pollenek, gombaspórák) provokálják, míg a másik forma okát nem ismerjük.
A levegő légzés során az orrüregen keresztül a légcsőbe jut, majd onnan a tüdő légútjaiba, a hörgőkbe és hörgőcskékbe. A hörgőcskék kicsi léghólyagokban, az alveolusokban végződnek. A levegő oxigéntartalma itt cserélődik ki a vér széndioxid tartalmára. Egészséges esetben a hörgőcskéket körbevevő izomszálak elernyedt állapotban vannak, ezzel biztosítják a levegő szabad mozgását. Azonban asztmás roham során a levegő ezen szabad áramlása akadályoztatott három fő okból:
-
A hörgőcskéket körbevevő izmok összehúzódnak, szűkítik a légutak átmérőjét. Ezt hívjuk bronchospazmusnak.
-
A hörgőcskék belső fala megduzzad, ezzel tovább szűkül.
-
A hörgőcskék falában, nyálkahártyájában található sejtek sűrű nyákot termelnek, ami ugyancsak légáramlási akadályt képez.
A beszűkült légutak nem engedik a széndioxiddal dúsult, elhasznált levegő kiáramlását a tüdőből. Az asztmás beteg azonban mégsem ezt érzi, hogy nem tudja kifújni a levegőt, hanem éppen ellenkezően úgy érzi, nem kap levegőt. Légzési nehezítettség, nehézlégzés, sípoló légzés alakul ki.