Mi a cöliákia?

Mindennapi táplálékunk a liszt, hiszen ez a kenyér, a tészták alapanyaga. Vannak azonban, akik érzékenyek a gliadinra – a búza, rozs, árpa egyik fehérjéjére, ami a lisztérzékenységet okozza.

A coeliakia a gliadin által kiváltott intolerancia. A gliadint a beteg szervezete nem tudja megfelelően feldolgozni, vele szemben az immunrendszer ellenanyagokat termel, ami a szervezetben autoimmun folyamatot indít el.

A coeliakia egész életen át tartó megbetegedés, aminek megszüntetése jelenleg nem lehetséges, de gluténmentes étrenddel tünetmentesség és egészséges teljes élet érhető el. A coeliakia örökletes, genetikailag meghatározott betegség. Ha a családban coeliakiás beteg van, nagy a valószínűsége a coeliakia ismételt megjelenésének. Elsőfokú rokonoknál lappangó formában 10%-ban, aktív coeliakia 2-3%-ban fordul elő. Egypetéjű ikrek között az előfordulás gyakorisága 75%-os mindkét gyermeknél. Coeliakia esetében a gliadin okozta elváltozások középpontja a vékonybél, de számos egyéb szervben is okozhat elváltozást. A vékonybél bolyhainak teljes pusztulását okozza, aminek következménye súlyos felszívódási zavar, betegségi tünetek kialakulása.

A leggyakoribb tünetek: krónikus hasmenés, haspuffadás, emésztetlen tömeges, zsírfényű széklet, hasi fájdalom, súlygyarapodási és növekedési zavar, hiányállapotok (fehérje, nyomelemek, vitaminok) kialakulása.

Előfordulhat azonban, hogy nem a típusos tünetekkel, hanem kevésbé feltűnő módon jelenik meg a betegség: alacsony növés, vashiányos vérszegénység, a fogzománc hibás fejlődése, osteoporozis vagy a pubertás késése az egyetlen tünet.

Vannak olyan betegségek, melyekkel a coeliakia gyakran társul: fiatalkori cukorbetegség (1. típusú diabetes mellitus), Down kór, a pajzsmirigy gyulladásos megbetegedése, allergiás bélgyulladás, rheumatoid arthritis, atópia. Ilyen betegségek esetén a coeliakia kivizsgálását is célszerű elvégeztetni. Bár a coeliakia veleszületett megbetegedés, kialakulása leggyakoribb 2-3éves korban, amikor a gyermek már elegendő mennyiségű glutént fogyaszt, de előfordulhat, hogy iskoláskorban alacsony növés, vagy serdülőkorban a nemi érés késése tereli a figyelmet a coeliakiára. Korábban a gyermekkor betegségének tartották, ma már tudott, hogy megjelenhet bármely életkorban. Időskori hasmenés, haspuffadás, tejcukorérzékenység, táplálékallergia alapja is lehet coeliakia.

A tünetek rendszerint fokozatosan, lassan alakulnak ki. A betegség hevessége és a tünetek kialakulásának időpontja különböző lehet, ami összefügg azzal, hogy a glutén mikor került az étrendbe, de befolyásolja a fogyasztott glutén napi mennyisége is. A cöliákia megjelenése Bár a coeliakia veleszületett megbetegedés, kialakulása leggyakoribb 2-3éves korban, amikor a gyermek már elegendő mennyiségű glutént fogyaszt, de előfordulhat, hogy iskoláskorban alacsony növés, vagy serdülőkorban a nemi érés késése tereli a figyelmet a coeliakiára.

Korábban a gyermekkor betegségének tartották, ma már tudott, hogy megjelenhet bármely életkorban. Időskori hasmenés, haspuffadás, tejcukorérzékenység, táplálékallergia alapja is lehet coeliakia. A tünetek rendszerint fokozatosan, lassan alakulnak ki. A betegség hevessége és a tünetek kialakulásának időpontja különböző lehet, ami összefügg azzal, hogy a glutén mikor került az étrendbe, de befolyásolja a fogyasztott glutén napi mennyisége is.

A coeliakia diagnózisa

A coeliakiát el kell különíteni az egyéb, táplálék okozta allergiás megbetegedésektől. Különösen fontos különbséget tenni a gabonaallergia és a coeliakia között.

A coeliakia vizsgálatára szolgáló diagnosztikus tesztek:

• IgA anti-endomysium antitest (EMA)

• szöveti transzglutamináz IgA (tTG) antitest

• IgG anti-endomysium antitest IgA hiány esetén

• IgG szöveti transzglutamináz antitest IgA hiány esetén

Kezelése

A vérszérumból végzett vizsgálatok pozitivitása erős gyanút támaszt a coeliakia fennállására, azonban napjainkban nemzetközileg elfogadott, hogy a diagnózishoz a vékonybélből vett biopsziás anyag szövettani vizsgálata is szükséges. Biztos diagnózis esetében a jelenlegi ismeretek mellett az egész életre szóló gluténmentes diéta betartása szükséges, ami mellett az egyén egészségesnek tekinthető, és semmiféle más kezelésre nem szorul.

A gluténtartalmú ételek elhagyására vonatkozóan nagyon fontos, hogy a glutént az étrendből csak megerősített coeliakia diagnózis esetében hagyjuk el, mert a glutén elhagyása után a bélbolyhok regenerálódnak és a diagnózis lehetetlenné válik. Felismert coeliakia esetében a gluténmentes étrend ellenőrzésére is lehetőség nyílik, a vérből végzett ellenanyagok vagy gyorsteszt alkalmazásával, ami lehetővé teszi a coeliakiás egyén számára, hogy állapotát és étrendjét folyamatosan kontrollálja.