Számos ember bőrén napfény hatására apró viszkető kiütések, vörös foltok, csalánkiütések jelenhetnek meg. Ezt a jelenséget nevezzük fényérzékenységnek, melynek pontos mechanizmusa egyelőre nem ismert. A kiütések megjelenését nemcsak az erős nyári napsugárzás okozhatja, hanem már a téli, kora tavaszi napsütés is tüneteket okozhat. A különösen érzékeny egyének esetében a zárt térben használt világítótestek (villanykörte) is panaszt okozhat.
Bizonyos növények levelében olyan fényérzékenyítő anyag található, amely a bőrrel érintkezve, napsütés hatására égési sérüléshez hasonló, súlyos allergiás reakciót okozhat. A fitofotodermatitisz néven ismert bőrtüneteket olyan gyakori, a kiskertekben is megtalálható zöldségfélék is képesek előidézni, mint a petrezselyem és a zeller.Kapcsolódó cikkünk
Óvatosan kertészkedjen erős napsütésben!
A tünetek megelőzéshez fontos a napfénytől való védelem, illetve tavasszal, nyár elején a bőr fokozatos hozzászoktatása a napfényhez. Érzékeny bőrű betegeknek magas faktorszámú fényvédők, egyes esetekben megfelelő védőruházat viselése is javasolt.
A foto-allergiás reakció hátterében valódi allergia áll. A foto-allergiát kiválthatják belsőleg alkalmazott gyógyszerek, testápolókban, krémekben lévő tartósító- és illatanyagok, vagy a bőrünkkel érintkező növények is. Ebben az esetben az allergiás reakciót okozó anyag a bőrben lévő valamely fehérjéhez kötődik, majd UV-fény hatására a szerkezete megváltozik - allergén komplex jön létre- ami immunválaszt vált ki a bőrben.
A tünetek nemcsak a fénnyel való érintkezés helyén jelennek meg, hanem napfénynek ki nem tett bőrfelületeken is: a napégéshez hasonló bőrelváltozások, bőrpír, hólyagok, csalánkiütés, ekcémaszerű bőrtünetek viszketéssel, duzzanattal, nedvedzéssel és hámlással jelentkezhetnek.
• számos antibiotikum (pl.: ciprofloxacin, trimetoprim, gentamicin)
• számos vérnyomáscsökkentő (pl.: furosemid, captopril, enalapril, nifedipin)
• számos fájdalom- és gyulladáscsökkentő (pl.: ibuprofen, ketoprofen)
• daganat ellenes szerek (pl.: fluorouracil)
• gomba ellenes szerek (pl.: fulvicin)
• édesítő szerek (ciklamátok)
• halogenizált dezodorok
• illatanyagok (pl.: citromolaj, levendula olaj)
• tetováló anyagok (kadmium szulfát)
A fényérzékenység és a foto-allergia vizsgálatának ezért a legfontosabb lépése a gondos szakorvosi konzultáció, a lehetséges kiváltó anyagok feltérképezése, megtalálása.
Budai AllergiaKözpont
Téma szakértői
Az elmúlt húsz évben nagyjából 15 százalékkal emelkedett az allergiás megbetegedések száma, és 2050-re a lakosság fele érintett lehet valamilyen allergiás reakcióval vagy megbetegedéssel. Dr. Balogh Ádám, az Allergiaközpont csecsemő- és gyermekgyógyász, allergológus és klinikai immunológus szakembere arra hívja fel a figyelmet, hogy az anyatejes táplálás kiemelt jelentőségű az allergiás megbetegedések kialakulásának megelőzésében.
Az utóbbi években jelentősen megnőtt azok száma, akiknél valamilyen panaszt okoz bizonyos ételek fogyasztása. Dr. Sárdi Krisztina, az Allergiaközpont belgyógyász, gasztroenterológus orvosa szerint a betegek szívesen támaszkodnak az interneten elérhető információkra, de a diagnózis megállapításához elengedhetetlen az orvossal történő konzultáció.