Lélegezz könnyen: téli tanácsok asztmásoknak
Az asztmás betegek különös odafigyelést igényelnek influenzás, megfázásos időszakokban.
A hideg időjárás, az influenzás időszak beköszöntével az asztmások egyik legveszélyesebb időszakához értünk az évben, ugyanis a legkisebb vírusos megfázás is súlyos asztmatikus rohamot válthat ki.
Asztmában a hörgők már alapállapotban is irritáltak, minden bántó tényezőre fokozott válasszal reagálnak. Ez az oka, hogy a légutakat is megtámadó vírusok az egészséges emberekkel összehasonlítva gyorsabban okozhatnak akár súlyos légzési problémákat is. Különösen gyakran fordul ez elő az őszi és téli hónapokban. 2005-ben egy amerikában publikált tanulmány el is nevezte ezt a jelenséget „szeptemberi járványnak”, amikor az ősz elején számottevően megemelkedik a heveny asztmás panaszokkal orvoshoz forduló gyermekek száma.
A tanulmány úgy találta, hogy az asztmás események gyakoriságának emelkedése egyrészt a kezdődő iskolaévre, másrészt a vírusok megjelenésére vezethető vissza.
Amíg azonban ezek a tényezők – közösségbe menetel illetve vírusok megjelenése – nem kiküszöbölhetőek, meg kell tanulni a súlyosabb tünetek megjelenésének megelőzését.
Az asztma egy krónikus betegség, ami azt jelenti, hogy jelen ismereteink szerint meggyógyítani nem tudjuk, gyógykezelésünk a tünetek csökkentésére, a betegség súlyosbodásának megelőzésére alkalmasak. Nagyon fontos, hogy az asztma krónikus jellege miatt a hörgők szinte folyamatos gyulladásban vannak. Bármilyen tényező, ami ezt a gyulladást felerősíti, tünetek megjelenéséhez vezet. Éppen ezért nem mindegy, hogy a folyamatos gyulladás mennyire és milyen módon van kezelve, milyen alacsony szinten van tartva.
Nemzetközi ajánlások az asztma megfelelő kontrolljában az első és legfontosabb lépésnek az asztma ellenes gyógyszerek rendszeres és szakorvos által egyénre szabott használatát tartják.
Különösen fontos ez azoknál, akik saját gyógyszerelésüket a tünetek erősségéhez igazítva őnállóan módosítják. Nyáron sok betegnél a melegebb időjárás, a nyaralás, a pihenés jelentősen javítja az állapotot. Az ilyenkor csökkentett gyógyszerelés azonban megbosszulhatja magát az ősz/tél beköszöntével.
Az egyénre szabott, rendszeres gyógyszerelés mellett az influenzás időszak asztmás rohamainak elkerülésében második legfontosabb feladat az un. „asztma akcióterv” elkészítése. Ez egy részletes leírás többek között arról, hogy mely tünetet milyen súlyosságúnak kell tekinteni.
Az akcióterv tartalmazza az állandó gyógyszereket, azokat a tüneteket, amikre az adott gyógyszert szedni kell, valamint azokat a teendőket, amiket asztmás roham során követni kell.
Az asztmás roham megfelelő kezelésében a szakmai ajánlások fontos helyen említik, hogy az asztmás beteg mindig tartson magánál gyorsan ható, heveny tünetek esetén alkalmazandó gyógyszereket, valamint hogy rendszeresen használja a csúcsáramlás mérőt. Ezen utóbbi készülék a kilégzés során méri a levegő áramlási gyorsaságát, mely érték igen jól jelöli az asztmás gyulladás súlyosságát, a gyógyszerelés helyes vagy elégtelen beállítását.
Mivel a levegő kifújási képesség már a beteg számára érzékelhető tüneteket megelőzően romlik, ezáltal a csúcsáramlás mérő rendszeres használatával azelőtt megkezdhető az akut gyógyszerelés, minthogy az akut tünetek (köhögés, nehézlégzés, fulladás) megjelennének.
Az Amerikai Tüdőgyógyász Társaság a csúcsáramlás értékeit és a tüneteket három csoportba osztotta, melyek meghatározása nagyban hozzásegít az asztma megfelelő kezelésének követéséhez.
A három szint:
- Zöld szint: a normális csúcsáramlási érték 80-100%-a, mely megfelelő asztma-kezelést jelez
- Sárga szint: a normális csúcsáramlási érték 50-80%-a, mely azt jelzi, hogy az asztma- kezelés nem megfelelő. Ezen értékeknél előfordulhat köhögés, nehézlégzés, de lehet teljesen tünetmentes is. A kezelést felül kell vizsgálni, illetve el kell kezdeni az akut tünetek kialakulását megelőző kezelést.
- Piros szint: a normális csúcsáramlási érték 50% alatti, mely érték szükségessé teszi az azonnali akut kezelés megkezdését az asztma-tervnek megfelelően.
Megfázásos és influenzás időszakban a súlyosabb tünetek megelőzése érdekében mindenképpen a zöld szinten kell maradni, ellenkező esetben azonnal fel kell venni a kapcsolatot a kezelőorvossal.
Asztma és megfázás kezelés: amit érdemes tudni
Influenzás tünetek kezelésére ma már számos vénynélkül kapható gyógyszer kapható, melyek nem asztmásoknál viszonylag szabadon választhatóak és helyettesíthetőek egymással. Asztmások esetében azonban óvatosságra van szükség, a választás előtt érdemes a kezelőorvossal konzultálni. Az odafigyelés oka, hogy az egyébként kevés mellékhatással bíró gyógyszerek asztmásoknál veszélyesek lehetnek.
Az orrnyálkahártya lohasztó szerek szívdobogást okozhatnak a hörgtágítókkal (az asztma kezelésének alapgyógyszerei) együtt. Hasonlóan problémás lehet bizonyos gyulladásgátlók szedése (pl. acetaminophen), melyek fokozhatják az asztma tüneteit.
Ráadásul szinte minden megfázás elleni gyógyszer tartalmaz pszeudoefedrint, mely amellett, hogy a duzzadt orrnyálkahártyát lelohasztja, segítve ezzel az orr kidugulását, a légutak nyálkahártyájának szárításával ronthatja az asztma tüneteit.
Ezen megfontolások alapján az asztmás betegnek nem javasolt semmi olyan gyógyszer szedése, mely a levegő áramlását negatív irányba befolyásolja, avagy szárítja a légutakat.
A pontos gyógyszerelés kiválasztásában nagyon sok segítséget jelenthet a kezelőorvossal való egyeztetés.
Hasznos lehet az inhaláló kezelés, aerosol készülék használata. Legfontosabb azonban, hogy az asztma kezelését nem írhatja felül a megfázás kezelése.
Mivel minden figyelem ellenére előfordulhat, hogy a megfázás felerősíti az asztmás tüneteket, illetve súlyos tünetek megjelenését idézheti elő, minden asztmásnak fel kell készülni a gyors beavatkozásra.
Az asztmások számára legveszélyesebb napszak a hajnal 3 és 4 óra közötti idő. Ezért megfázás, influenza esetén az asztmásoknak javasolt a gyorshatású gyógyszereiket éjjel közvetlenül az ágy mellett tartani.
Végezetül néhány ismert, bár nem mindig követett tanács megfázásra: fogyasszon sok folyadékot (napi 2-3 literrel), melynek nagyobb része meleg folyadék, igyon mézes teát (pollenallergiások óvatosan fogyasszák a mézet), aludjon megemelt fejjel.
Amennyiben a tünetek két nap múlva sem javulnak, vagy az asztmás tünetei romlanak, ne habozzon orvost hívni.
Jelen összefoglalót készítette:
Dr. Smajda Zsuzsanna
tüdőgyógyász, allergológus és klinikai immunológus főorvos
Budai Allergiaközpont
