A szervezetünkben élő jótékony baktériumokról sokat hallunk, talán azt is tudjuk, hogy fontos szerepet játszanak egészségünk megőrzésében. De mi köze valójában a bélrendszernek az egészségünkhöz, és miért fontos már csecsemőkortól kezdődően figyelmet fordítani a megfelelő táplálkozása?
Az immunrendszer feladata a szervezet védelme a baktériumok, vírusok által okozott különböző betegségekkel szemben, de az egyre gyakoribb allergiás kórképek kialakulásának megelőzésében is fontos szerepe van – magyarázza dr. Polgár Marianne gyermek gasztroenetrológus, a Budai Allergiaközpont főorvosa. Az immunsejtek rendszere az egész szervezetünket behálózza, a védelem kialakításában pedig a gyomor- és bélrendszernek van kiemelt szerepe: az immunsejtek termelésének 60 százaléka ugyanis a bélrendszerben történik. Egy felnőtt ember vastagbelében átlagosan összesen 1-1,5 kg baktérium található, ezek a szorgos baktériumok végzik a táplálékok végső lebontását, a salakanyagok kiválasztását, a vitaminok előállítását. A jótékony baktériumok mennyiségének növelésével elősegíthetjük a fertőző és allergiás betegségek kialakulásának megelőzését.
Az immunvédelem fokozása minden életkorban fontos, a születéstől megkezdve a csecsemőkor végéig különösen jelentős. A születés pillanatában, az újszülött bélrendszere még teljesen baktériummentes, csak a születés alatt és az azt követő időszakaszban indul meg a baktériumok betelepedése. Ebben az érzékeny életszakaszban különösen lényeges a legkedvezőbb összetételű bélflóra kialakítására törekedni, amely képes a káros baktériumok mennyiségét visszaszorítani, és az immunműködést kedvezően befolyásolni.
Az újszülött babák védelmének megteremtését a megfelelő táplálkozással tudjuk segíteni. Az első időszakban ez természetesen az anyatejes táplálást jelenti. Az anyatejben olyan szénláncú cukrok találhatóak, melyek a vastagbélben bomlanak le, és jelenlétükkel elősegítik a prebiotikumok számának növekedését, melyek aztán serkentik a kedvező hatású baktériumok, a probiotikumok szaporodását. Ha nincs, vagy kevés az anyatej, akkor prebiotikum tartalmú tápszer adása jelent megoldást. Az ilyen típusú készítményekkel a szoptatás időszaka után, akár a kisdedkor végéig is gondoskodhatunk a természetes immunvédelem erősítéséről. Az életkor előre haladtával természetesen változik a bélflóra összetétele, de a korai táplálásnak a későbbiekben is megfigyelhetjük a kedvező hatását: a megfelelően táplált gyermekeknél ritkábbak a betegségek, jobban bírják a közösséget. A probiotikumok hatásait vizsgáló kutatások pedig ezen felül további kedvező tulajdonságról, az allergiás bőrbetegségek, az atópiás ekcéma tekintetében is a tünetek csökkenéséről számolnak be.
A darázscsípés allergiával kapcsolatban számos kérdés merülhet fel, még akkor is, ha már diagnosztizált esetről van szó. Hány Epipen injekció írható fel, mit tehet az allergiás szülő, ha a gyermekét biztonságban szeretné tudni? Van-e hosszú távú megoldás az allergia kezelésére, vagy csak sürgősségi ellátás létezik? Dr. Mezei Györgyi, az Allergiaközpont – Prima Medica allergológusa válaszolt a felvetésekre.
Aki frissen szembesül a darázscsípés allergiával, akár önmagára, akár valamelyik családtagjára vonatkozóan, számos égető kérdés merülhet fel benne, amelyekre csak szakorvos válaszolhat hitelesen. Honnan tudhatjuk, hogy valóban anafilaxiás sokk zajlik? Még az Epipen injekció beadása után is mentőt kell ezután hívni? Ezekre a kérdésekre válaszolt dr. Mezei Györgyi, az Allergiaközpont – Prima Medica allergológusa.