Mi az a Reflux?

• Milyen betegség a reflux?
• Milyen tünetei vannak a reflux betegségnek?
• Mi okozhat reflux betegséget?
• Mik a reflux hajlamosító tényezői?
• Kialakulhat reflux már gyermekkorban is?
• Okozhat szövődményeket a reflux?
• Hogyan vizsgálható ki és kezelhető a reflux?

Milyen betegség a reflux?

A reflux a gastroesophagealis reflux betegség (GERD) hétköznapi neve. Egy nagyon gyakori betegségről van szó, szinte kivétel nélkül mindannyiunknak van érintett ismerőse, hacsak nem ő maga szenved a reflux betegség által. Reflux esetén a savas gyomortartalom időnként visszaáramlik a nyelőcsőbe. A savas közeg irritációt, gyulladást és kellemetlen tüneteket okozhat a nyelőcsőben. Olyan kellemetlen tünetek jelentkezhetnek, mint például a gyomorégés, a savas íz érzése a szájban, a torokfájás vagy a mellkasi fájdalom. Érdemes tudni, hogy habár maguk a zavaró tünetek is okot adnak a kezelésre, mégsem ez a legfőbb probléma vele. A reflux az első lépés lehet a súlyosabb betegségek kialakulásának láncolatában. Akár daganat is képződhet reflux talaján. Mindezek és a gyakorisága miatt fontos, hogy ismerjük a reflux betegséget és idejében orvoshoz forduljunk vele!

Milyen tünetei vannak a reflux betegségnek?

A reflux tüneteit a savas gyomortartalom visszaáramlása okozza. A gyomorban erős sav képződik, ami könnyen kimarja a nyelőcsőben található, ehhez nem adaptálódott sejteket. Ez a reflux leggyakoribb tünete, a hétköznapi nyelven gyomorégésnek nevezett panasz. A gyomorégés égő fájdalmat vagy kellemetlen érzést jelent, amely a gyomorból ered, de kiterjedhet a hasra, mellkasra, és akár a torokban is érezhető lehet. A gyomorégés okozta fájdalom lehet éles, égő vagy szorító. Egyes emberek úgy írják le ezt a fájdalmat, mint ami felfelé, a torok és a nyak irányába terjed, míg mások pedig a szegycsont mögül eredő kellemetlen érzésként fogalmazzák meg. Egy másik gyakori tünet a gyomortartalom visszaáramlása. Ekkor a gyomorsav a nyelőcsőbe kerülve keserű ízt eredményez a torokban és szájban. Ez rendszerint étkezés után jelentkezik, és rontja az előre hajlás vagy a fekvés. A gyomorsav visszaáramlásakor a légcsőbe is bejuthat, ami nehézlégzést okozhat. Mélyebbre, a tüdőbe jutva pedig gyakori miatta a visszatérő tüdőgyulladás. Hosszú távon asztmához is vezethet a reflux. A reflux egyéb tünetei a következők lehetnek:

• Kellemetlen lehelet
• Fogak károsodása
• Puffadás
• Nyelési nehézség – olyan érzés, mintha étel ragadt volna a torokban
• Véres vagy fekete széklet
• Véres hányás
• Múlni nem akaró csuklás
• Hányinger
• Ismeretlen eredetű fogyás
• Krónikus torokfájás, rekedtség, köhögés

Amint látható tehát a reflux sok kellemetlen tünettel jár. Ezek a tünetek hosszútávon az életminőségre is kihatnak és akadályozhatják például az alvást és az élvezetes táplálkozást.

Mi okozhat reflux betegséget?

A reflux betegség alapját egy nem jól záródó izomgyűrű képezi a nyelőcső alsó szakaszán. A nyelőcső egy izmos falú cső, ami a garat és a gyomor között helyezkedik el. Egyik feladata a táplálék továbbítása a gyomor felé, míg másik feladata, hogy megakadályozza ugyanennek an tápláléknak a visszafele, nyelőcsőbe történő ürülését. A nyelőcső tehát egyirányú forgalmat bonyolít le egészséges esetben, amiben izomgyűrűk segítik.

Kapcsolódó cikkünk

A gyermekkori has- és fejfájás hátterében hisztamin intolerancia is állhat

Óvodás- és iskolás korban is gyakori, hogy a gyerekek hasfájásra panaszkodnak, emellett hányinger, hányás, fejfájás, hasmenés is jelentkezhet. Ilyen esetben a szülő sokszor nehezen tudja eldönteni, hogy az iskolai stressz, valamilyen étel, fertőzés, vagy más betegség áll-e a tünetek hátterében.

---

A nyelőcső alsó és felső szakaszán is található egy izomgyűrű, amit úgy is felfoghatunk, mint egy-egy szelepet. Az alsó izomgyűrű lesz a fontos a reflux kialakulása szempontjából, amit az angol elnevezése után LES – lower esophageal sphincter-nek nevezünk. Normális esetben ez a záróizom összehúzódik és bezárul, amint az étel keresztülhaladt rajta. Amennyiben viszont a LES nem zár teljes mértékben vagy túl gyakran nyílik ki, úgy a gyomor savas tartalma kikerülhet, és visszarámolhat a nyelőcsőbe. Ez gyomorégés-szerű tüneteket okozhat. Amennyiben ennek előfordulása gyakoribb, mint heti két alkalom és hosszú ideje fennáll a probléma, úgy már reflux betegségről van szó.

A reflux betegség tehát a LES elégtelensége miatt alakul ki. A LES elégtelenségét sok minden okozhatja, például fejlődési rendellenességek vagy életmódbeli tényezők. Fejlődési rendellenességek esetén már korán, csecsemő vagy kisgyermekkorban jelennek meg a tünetek, míg a másik esetben inkább az életkor előrehaladtával válik egyre gyakoribbá a reflux.

Mik a reflux hajlamosító tényezői?

A reflux hajlamosító tényezői között olyan dolgok szerepelnek, amik gyengítik a nyelőcső alsó záróizmát. Egyik gyakori oka például egy fejlődési rendellenesség, a rekeszizomsérv (hiatus hernia). Rekeszizomsérv esetén egy lyuk, a középső izmos terület hiánya van jelen a rekeszen. Ezen a területen keresztül a gyomor felső része és a LES a rekeszizom fölé tud kerülni. Normál esetben a rekeszizom választja el a gyomrot és a mellkast egymástól, és segít a gyomorsavat a gyomorban tartani. Rekeszizomsérv esetén viszont hiányzik ez a plusz, külső támogatás és a sav visszaáramolhat a nyelőcsőbe, vagyis reflux betegség alakulhat ki.

Minden olyan tényező is kockázati faktort jelent, amikben krónikusan vagy visszatérően megnő a has és a gyomor nyomása. A LES-nek ugyanis ellent kell tartania ezzel a megnövekedett nyomással szemben, ami egy idő után elégtelenné válhat. A reflux további, hajlamosító tényezői tehát az alábbiak:

• Egyszerre túl nagy adagok elfogyasztása, túlzott mértékű étkezés
• Étkezés után közvetlenül lefekvés
• Alvás előtti nassolás, étkezés
• Bizonyos ételek fogyasztása: például citrusfélék, paradicsom, csokoládé, menta, fokhagyma, hagyma, fűszeres és zsíros ételek
• Bizonyos italok fogyasztása: például alkoholos italok, szénsavas italok, kávé, tea
• Dohányzás
• Túlsúly
• Előfordulhat reflux a terhesség alatt

  Cikkek melyeket mindenképpen olvasson el!

  • Pöttyök a baba arcán: tejkiütés vagy tejallergia?
  • Antibiotikum szedés után kerülje a tejtermékeket!
  • Hashimoto-kórral küzd? Érdemes a lisztérzékenységet is kivizsgáltatni
  • Emésztési és bőrtünetek a tejtől? Tejfehérje intolerancia is lehet
  • A gyermekkori has- és fejfájás hátterében hisztamin intolerancia is állhat

  ---

Kialakulhat reflux már gyermekkorban is?

A reflux gyakori betegség a gyermekeknél, egészen a kisbabáktól a kamaszkorig bármely korosztálynál előfordulhat. Valójában a gyerekek körülbelül negyedénél jelentkeznek a reflux tünetei. Ez azért lehetséges, mert a kisbabák és kisgyermekek gyomra sokkal kisebb és kevésbé képes tolerálni azt, hogyha teli van. Ilyen esetekben is megnő a gyomor nyomása, aminek nem biztos, hogy ellent tud tartani a LES. A nyelőcső izmai ugyanis még éretlenek a kisgyermekek körében, ezért nehezebben tud ellent tartani. Ennek eredményeképpen a gyomor tartalma esetükben sokkal könnyebben áramlik vissza a nyelőcsőbe. A jó hír viszont, hogy a nyelőcső izmainak és az emésztőrendszer érésének köszönhetően a gyermekek 95%-a idővel kinövi a reflux betegséget. Fejlődési rendellenességek (például a már említett hiatus hernia) miatt is kialakulhat reflux a gyermekeknél. A reflux az alábbi tünetekkel jelentkezik kisgyermekeknél:   

• Etetés utáni nyűgösség
• Fulladás
• Erélyes öklendezés
• Köhögés
• A súlygyarapodás elmaradása a várt értékektől
• Étel elutasítása
• Hányás
• Légzési nehézségek

Okozhat szövődményeket a reflux?

A reflux kezeletlen esetben súlyos szövődményekhez vezethet. A tünetekhez hasonlóan a szövődmények is a gyomorsav irritáló hatása miatt alakulhatnak ki. A gyomorsav ugyanis maró hatással bír, ezáltal sérülést okozhat a nyelőcső felületi rétegeiben. Kezetlen esetben ez gyulladást, vérzést, fekélyesedést és hegesedést eredményezhet. További probléma, hogy metaplasztikus elváltozásokat okoz a nyelőcső sejtjeiben. Ez azt jelenti, hogy megváltozik a nyelőcső belső, nyálkahártya sejtjeinek a genetikai állománya, ami a későbbiekben daganatokhoz vezethet. Ilyen sejtek borítják az úgynevezett Barrett-nyelőcsőt. A krónikus refluxszal rendelkezők mintegy 10-15%-ánál jelentkezik ez az állapot. A Barrett-nyelőcső tehát a rák megelőző állapota, szakértők szerint a legtöbb esetben ez a kiinduló állapota a nyelőcsőráknak. A Barett-nyelőcső jellemző tünete a nehéznyelés, nyelészavar. A nyelőcsőráknak azonban nem csak a reflux a kockázati tényezője, hanem például a dohányzás és az alkoholfogyasztás is.

Kapcsolódó cikkek, melyek érdekelhetik Önt:

• Mi okozhat gyakori torokköszörülést, krákogást? - Fül-Orr-Gége Központ
• Állandó orrdugulástól szenved? Panaszait reflux is okozhatja! - Fül-Orr-Gége Központ
• A gyermekkori fogromlást reflux is okozhatja - Allergiaközpont
• Folyton éhes, mégis mindent kihány: a pylorus stenosis néhány nap alatt okozhat életveszélyes állapotot a csecsemőknél - Gyermekgyógyászati Központ

Hogyan vizsgálható ki és kezelhető a reflux?

Heti két alkalomnál többször előforduló gyomorégés esetén érdemes orvoshoz fordulni! A típusos tünetek alapján már valószínűsíthető a diagnózis, ám további vizsgálatokkal ezt meg tudjuk erősíteni. Gyakori, hogy gyógyszeres kezelést és életmódbeli változásokat javasol az orvos, majd a kontroll vizsgálaton közösen kielemzi a pácienssel a tapasztalatait. Ezek a kísérletek is segítenek azonosítani a reflux betegséget, de természetesen vannak speciális diagnosztikai módszerek is reflux esetén. Ilyenek lehetnek például a következők:

• Röntgen: Szükség lehet nyelési röntgen készítésére, amely során kontrasztanyagot kortyoltatnak a vizsgált személlyel. Így képet kapnak a nyelőcső állapotáról, valamint vizsgálható, hogy jelen vannak-e fekélyek vagy szűkületek.
• Nyomásmérés: Ezzel a vizsgálattal mérhető a nyelőcső és az alsó részén található záróizom funkciója.
• pH-érték ellenőrzése: A feljutó gyomorsav megváltoztatja a nyelőcső és a száj normál pH-értékét. A savasság mérésére a nyelőcsőben elhelyezett mérőberendezés nyújt lehetőséget.
• Endoszkópia: Az endoszkópiás vizsgálat alkalmával egy flexibilis és megvilágított csőt vezetnek le a nyelőcsőbe, amelynek a végén kamera található. A vizsgálattal a torok, a nyelőcső és a gyomor problémáit is fel lehet térképezni.

A reflux kezelése során egyaránt javasolnak életmódbeli változtatásokat és gyógyszeres kezelést is. Javasolt például az étrend megváltoztatása; a fűszeres, zsíros és savas ételek, valamint az alkohol, a koffein és a dohányzás kerülése. Érdemes törekedni a testsúly csökkentésére is. Segíthet, ha étkezések után nem fekszünk le közvetlenül, illetve kissé megemelt felsőtesttel és fejjel alszunk. A gyógyszeres kezelés részeként savlekötőket, protonpumpagátlókat és H2-receptor blokkolókat szoktak felírni, amik csökkentik a gyomorsav termelését. Súlyosabb esetekben műtéti beavatkozásra is szükség lehet.

Téma szakértői

Dr. Sárdi Krisztina

belgyógyász, gasztroenterológus

Dr. Hidvégi Edit PhD

gyermek- és felnőtt tüdőgyógyász, gasztroenterológus

Dr. Pászthory Erzsébet

belgyógyász, gasztroenterológus

---

Források:

• Baklola, M., Terra, M., Badr, A., Fahmy, F., Elshabrawy, E., Hawas, Y., Abdel-Hady, D., & El‐Gilany, A. (2023). Prevalence of gastro-oesophageal reflux disease, and its associated risk factors among medical students: a nation-based cross-sectional study. BMC Gastroenterology, 23(1). https://doi.org/10.1186/s12876-023-02899-w
• Bakr, O., Zhao, W., & Corley, D. A. (2018). Gastroesophageal reflux frequency, severity, age of onset, family history and acid suppressive therapy predict Barrett esophagus in a large population. Journal of Clinical Gastroenterology, 52(10), 873–879. https://doi.org/10.1097/mcg.0000000000000983
• Chhabra, P., & Ingole, N. (2022). Gastroesophageal Reflux Disease (GERD): Highlighting diagnosis, treatment, and lifestyle changes. Cureus. https://doi.org/10.7759/cureus.28563
• Delshad, S., Almario, C. V., Chey, W. D., & Spiegel, B. (2020). Prevalence of gastroesophageal reflux disease and proton pump Inhibitor-Refractory symptoms. Gastroenterology, 158(5), 1250-1261.e2. https://doi.org/10.1053/j.gastro.2019.12.014
• Iwakiri, K., Fujiwara, Y., Manabe, N., Ihara, E., Kuribayashi, S., Akiyama, J., Kondo, T., Yamashita, H., Ishimura, N., Kitasako, Y., Iijima, K., Koike, T., Omura, N., Nomura, T., Kawamura, O., Ohara, S., Ozawa, S., Kinoshita, Y., Mochida, S., . . . Koike, K. (2022). Evidence-based clinical practice guidelines for gastroesophageal reflux disease 2021. Journal of Gastroenterology, 57(4), 267–285. https://doi.org/10.1007/s00535-022-01861-z
• Katz, P. O., Dunbar, K. B., Schnoll–Sussman, F., Greer, K. B., Yadlapati, R., & Spechler, S. J. (2021). ACG Clinical Guideline for the Diagnosis and Management of Gastroesophageal Reflux Disease. The American Journal of Gastroenterology, 117(1), 27–56. https://doi.org/10.14309/ajg.0000000000001538
• Newberry, C., & Lynch, K. L. (2019). The role of diet in the development and management of gastroesophageal reflux disease: why we feel the burn. Journal of Thoracic Disease, 11(S12), S1594–S1601. https://doi.org/10.21037/jtd.2019.06.42
• Sharma, P., & Yadlapati, R. (2020). Pathophysiology and treatment options for gastroesophageal reflux disease: looking beyond acid. Annals of the New York Academy of Sciences, 1486(1), 3–14. https://doi.org/10.1111/nyas.14501
• Wu, J., Ma, Y., & Chen, Y. (2022). GERD-related chronic cough: Possible mechanism, diagnosis and treatment. Frontiers in Physiology, 13. https://doi.org/10.3389/fphys.2022.1005404
• Zhang, M., Hou, Z., Huang, Z., Chen, X., & Liu, F. (2021). Dietary and lifestyle factors related to gastroesophageal reflux disease: a Systematic review. Therapeutics and Clinical Risk Management, Volume 17, 305–323. https://doi.org/10.2147/tcrm.s296680