Légzésfunkciós vizsgálatok

Légzésfunkciós vizsgálatok

Módosítva: 2024.05.17 14:30

Asztma és más tüdő betegségek kivizsgálásának elengedhetetlen része a légzésfunkciós vizsgálat. A hörgők, légutak, hörgőcskék szűkületei egyedi be és kilégzési eltérést mutatnak. A légzésfunkciós vizsgálattal a gyakorlott szakorvos következtetni tud a háttérben meghúzódó betegég fajtájára ugyanúgy, mint a súlyosságára.

Asztma, COPD, poszt-COVID kivizsgálása mellett, a már alkalmazott kezelés hatékonyságának követésére, a kezelés optimális beállítására is, különböző légzésfunkciós vizsgálati lehetőségek állnak rendelkezésre.

Spirometria

A spirometria egy olyan légzésfunkciós vizsgálat, amellyel vizsgálhatjuk a tüdő térfogatát, a légzés minőségét, valamint a gázcsere és a keringés állapotát.

A légzésfunkciós vizsgálatról

A légzésfunkciós vizsgálat (spirometria) segítségével a tüdő működéséről kaphatunk átfogó képet. A vizsgálatot általában akkor írja elő az orvos, amikor a tünetek asztmára, krónikus obstruktív tüdőbetegségre (COPD), esetleg tüdőhegesedésre (fibrózis) utalnak, de elvégzésére légúti betegségek  állapotának követésénél is szükség van. 

Mikor indokolt a vizsgálat elvégzése?

Légzészavar, heveny-rohamszerű köhögések, asztmaszerű tünetek alkalmával mindenképpen javasolt a vizsgálat elvégzése. Nehézlégzés,  mellkasi nyomás, fulladásos rohamok esetén kezelőorvosunk valószínűleg szintén javasolni fogja a légzésfunkciós vizsgálatot.

Tekintettel arra, hogy a különböző eredetű légzészavarok jellegzetes, a normálistól eltérő görbét rajzolnak, a légzésfunkciós vizsgálat segítséget nyújt számos betegség kivizsgálásában, azaz további vizsgálatok tervezésében. A légzésfunkciós vizsgálat már akkor eltérést mutat, amikor tünetek még nem jelentkeznek.

A légzésfunkciós vizsgálat menete

A használt műszer a spirométer, mely felépítése szerint lehet zárt és félig-, vagy teljesen nyílt. A vizsgálat ülő, vagy álló testhelyzetben történik, becsipeszelt orral. A spirométerre egy eldobható szájcsutorát helyezünk és ezen keresztül kell az orvos utasításai alapján ki-be lélegeznünk. A műszer a maximális kapacitású belégzés utáni erőltetett kilégzés térfogatát, illetve áramlási sebességét nézni. A műszerrel összekötött számítógép összeveti a mért eredményeket az azonos korú, nemű, testsúlyú és magasságú személytől elvárható értékekkel és megjeleníti azt.

Tüdőkapacitás vizsgálata

A légzésfunkciós vizsgálat már akkor eltérést mutat, amikor tünetek még nem jelentkeznek. Mivel a szénanátha mellé többször kapcsolódik asztma, szükséges és ajánlott lehet szénanáthásoknak is a légzésfunkciós vizsgálat annak érdekében, hogy a kialakuló asztmát minél korábbi időben fel lehessen ismerni.

Alábbi betegségek esetén javasolt spirometriás vizsgálat:

És minden további esetben szakorvosi javaslat esetén!

Diffúziós kapacitásmérés

A tüdőgyulladás egyes szövődményei hagyományos légzésfunkciós vizsgálatokkal (spirometria) nem, vagy csakdiffúziós kapacitásmérés részlegesen mutathatók ki, ezért olyan vizsgáltra van szükség, amely nemcsak a tüdő kapacitását képes mérni, hanem pontos képet tud adni a légzés/gázcsere minőségéről, gyorsaságáról, és akadályozottságáról. Ezen értékek kimutatására alkalmas a diffúziós kapacitásmérés, amely egy néhány perces, beavatkozást sem igénylő módszer. Segítségével pontos képet kapunk a tüdőt érintő betegségek súlyosságáról.

Hogyan működik a diffúziós kapacitásmérés?

A vizsgálat során a páciens néhány percig egy speciális, a rendszer által kalibrált gázkeveréket lélegez be, majd a lélegzetét 10 másodpercre visszatartja, végül egy érzékelő eszközbe fújja ki a levegőt, aminek összetételét analizálja a számítógép. A tüdő megfelelő működésekor a gázkeverék egy része nagyon jól felszívódik, ellenkező esetben tüdőt érintő elváltozásokról (tüdőfibrózis, tüdőtágulás és a tüdőereket érintő betegségek) és azok mértékéről ad információt a vizsgálat.

A diffúziós kapacitásmérés az alábbi betegségek kialakulásakor javasolt:

  • Post Covid szindróma   
  • Ismeretlen eredetű terhelési nehézlégzés
  • Tüdőhegesedés (fibrózis)
  • Tüdőfibrózis kialakulására hajlamositó gyógyszerek tartós alkalmazásánál 
  • Tüdőtágulat, (Emphysema)
  • Tüdő ereket érintő betegségek
  • Dohányzás
  • Szisztémás autoimmun betegségek 

Mikor van szükség a diffúziós kapacitásmérésre?

Amennyiben az alábbi panaszokat tapasztalja nyugalmi állapotban vagy terhelés hatására: 

Az egyszerűbb légzésfunkciós vizsgálatok (spirometria)kizárólag a tüdő térfogatáról a légzés minőségéről, valamint a gázcsere és a keringés állapotáról szolgáltat információt, míg a diffúziós kapacitásmérő sokkal pontosabb eredményeket szolgáltat arról, hogy az oxigén milyen hatékonyan szállítódik a tüdőléghólyagokból a véráramba. Diffúziós kapacitásmérésre azért van szükség, hogy a légzési nehézségekkel küzdő betegek a megfelelő kezelésben részesüljenek.

Mire kell figyelni a mérés előtt?

A dohányzás során a normális értéknél több szénmonoxid lehet a szervezetben, emiatt a vizsgálat előtti 8 órában nem szabad rágyújtani, máskülönben ez erősen befolyásolja az eredményeket.

Kapcsolódó cikkünk

A téli születésű babák egészségesebbek?

A várandósság utolsó három hónapja kulcsfontosságú lehet a születendő gyermek egészsége szempontjából. A magas pollenkoncentráció ebben az időszakban növelheti az asztma kockázatát.

Pletizmográfia

A pletizmográfia az egyik legösszetettebb légzésfunkciós vizsgálat, amely a hagyományos légzésfunkciós (spirometria) vizsgálatoknál jóval több információt szolgáltat az alsó légutak, ezen belül pedig a hörgők és a tüdő állapotáról. 

A mérés során a páciens egy légmentesen zárt kabinban ül, ahol a kabinhoz kapcsolt rendszer a  be- és kilégzés nyomásváltozásaiból számolja ki a tüdő paramétereit. 

Hogyan működik a pletizmográf vizsgálat? 

A mérés során a beteg egy légmentesen zárt, "telefonfülke" szerű, merev falú kabinban ül, és egy csutorán keresztül egy csőbe lélegzik, aminek a végén egy nyomásmérő retesz helyezkedik el. A kabin levegőjének a nyomása változik a légzés során a mellkas kitérésével, amit a kabin falában elhelyezett érzékeny nyomásmérő detektál. A két nyomás folyamatos mérésével meghatározható a tüdőben lévő teljes levegőmennyiség a légzés minden fázisában.

Miért különleges a pletizmográf más légzésfunkciós mérésekhez képest? 

A légzésfunkciós mérések (spirometriadiffúziós kapacitásmérés) a ki- és belélegzett levegő mennyiségét és sebességét képes csak mérni, nem alkalmasak a teljes tüdőtérfogat pontos meghatározására. Teljes kilégzés korán is marad a tüdőben 1000-1200 ml levegő - úgynevezett reziduális volumen-, amit csak a pletizmográf képes csak mérni a funkcionális vizsgálatok közül. 

Pletizmográf vizsgálat előnyei: 

  • Légúti áramlási ellenállás mérése
  • Tüdőtérfogat meghatározása
  • Megkülönböztethető az obstruktív és restriktív tüdőbetegség
  • A zárt kabinban nem tud a levegő "kiszökni", mint a csutorával végzett vizsgálatoknál
  • Diffúziós kapacitásmérésre is képes

Milyen betegségek vizsgálatára alkalmas a pletizmográf? 

Téma szakértői

Dr. Potecz Györgyi

Dr. Potecz Györgyi

tüdőgyógyász, allergológus és klinikai immunológus
Dr. Tárnok Ildikó

Dr. Tárnok Ildikó

allergológus és klinikai immunológus, tüdőgyógyász
Dr. Hidvégi Edit PhD

Dr. Hidvégi Edit PhD

gyermek- és felnőtt tüdőgyógyász, gasztroenterológus

Hírek

Az allergénspecifikus immunterápiával megálljt parancsolhatunk az asztmának is

Az allergénspecifikus immunterápiával megálljt parancsolhatunk az asztmának is

Az allergénspecifikus immunterápia jelentős mértékben csökkentheti az allergiás betegségben szenvedő gyermekek tüneteit és javíthatja életminőségüket. Bizonyítottnak vehető az is, hogy az immunrendszer tisztított allergénkivonatokkal történő „edzése” megelőzheti a szénanátha asztmává alakulását – mondja dr. Mezei Györgyi, az Allergiaközpont gyermektüdőgyógyásza, allergológus és klinikai immunológus szakembere, aki szerint a személyre szabott allergénspecifikus immunterápia forradalmasíthatja az allergiás gyermekek kezelését is.

További részletek
Ezek a tünetek utalhatnak rá, hogy penész van a lakásában

Ezek a tünetek utalhatnak rá, hogy penész van a lakásában

Tudta, hogy régóta fennálló ismeretlen eredetű allergiás panaszait akár az otthonában csendesen megbújó penész is okozhatja? A penészallergia általában nem életveszélyes állapot, ám az életminőségünket jelentősen ronthatja, és kezelés nélkül súlyosabb szövődményekkel is járhat. Dr. Potecz Györgyi, az Allergiaközpont tüdőgyógyász-allergológusa foglalta össze a penészallergiával kapcsolatos tudnivalókat.  

További részletek

Orvos válaszol

Kérdését itt teheti fel

SPECIALIZÁLT KÖZPONTOK