Asztma és más tüdő betegségek kivizsgálásának elengedhetetlen része a légzésfunkciós vizsgálat. A hörgők, légutak, hörgőcskék szűkületei egyedi be és kilégzési eltérést mutatnak. A légzésfunkciós vizsgálattal a gyakorlott szakorvos következtetni tud a háttérben meghúzódó betegég fajtájára ugyanúgy, mint a súlyosságára.
Asztma, COPD, poszt-COVID kivizsgálása mellett, a már alkalmazott kezelés hatékonyságának követésére, a kezelés optimális beállítására is, különböző légzésfunkciós vizsgálati lehetőségek állnak rendelkezésre.
A spirometria egy olyan légzésfunkciós vizsgálat, amellyel vizsgálhatjuk a tüdő térfogatát, a légzés minőségét, valamint a gázcsere és a keringés állapotát.
A légzésfunkciós vizsgálat (spirometria) segítségével a tüdő működéséről kaphatunk átfogó képet. A vizsgálatot általában akkor írja elő az orvos, amikor a tünetek asztmára, krónikus obstruktív tüdőbetegségre (COPD), esetleg tüdőhegesedésre (fibrózis) utalnak, de elvégzésére légúti betegségek állapotának követésénél is szükség van.
Légzészavar, heveny-rohamszerű köhögések, asztmaszerű tünetek alkalmával mindenképpen javasolt a vizsgálat elvégzése. Nehézlégzés, mellkasi nyomás, fulladásos rohamok esetén kezelőorvosunk valószínűleg szintén javasolni fogja a légzésfunkciós vizsgálatot.
Tekintettel arra, hogy a különböző eredetű légzészavarok jellegzetes, a normálistól eltérő görbét rajzolnak, a légzésfunkciós vizsgálat segítséget nyújt számos betegség kivizsgálásában, azaz további vizsgálatok tervezésében. A légzésfunkciós vizsgálat már akkor eltérést mutat, amikor tünetek még nem jelentkeznek.
A használt műszer a spirométer, mely felépítése szerint lehet zárt és félig-, vagy teljesen nyílt. A vizsgálat ülő, vagy álló testhelyzetben történik, becsipeszelt orral. A spirométerre egy eldobható szájcsutorát helyezünk és ezen keresztül kell az orvos utasításai alapján ki-be lélegeznünk. A műszer a maximális kapacitású belégzés utáni erőltetett kilégzés térfogatát, illetve áramlási sebességét nézni. A műszerrel összekötött számítógép összeveti a mért eredményeket az azonos korú, nemű, testsúlyú és magasságú személytől elvárható értékekkel és megjeleníti azt.
A légzésfunkciós vizsgálat már akkor eltérést mutat, amikor tünetek még nem jelentkeznek. Mivel a szénanátha mellé többször kapcsolódik asztma, szükséges és ajánlott lehet szénanáthásoknak is a légzésfunkciós vizsgálat annak érdekében, hogy a kialakuló asztmát minél korábbi időben fel lehessen ismerni.
Alábbi betegségek esetén javasolt spirometriás vizsgálat:
És minden további esetben szakorvosi javaslat esetén!
A tüdőgyulladás egyes szövődményei hagyományos légzésfunkciós vizsgálatokkal (spirometria) nem, vagy csak
részlegesen mutathatók ki, ezért olyan vizsgáltra van szükség, amely nemcsak a tüdő kapacitását képes mérni, hanem pontos képet tud adni a légzés/gázcsere minőségéről, gyorsaságáról, és akadályozottságáról. Ezen értékek kimutatására alkalmas a diffúziós kapacitásmérés, amely egy néhány perces, beavatkozást sem igénylő módszer. Segítségével pontos képet kapunk a tüdőt érintő betegségek súlyosságáról.
A vizsgálat során a páciens néhány percig egy speciális, a rendszer által kalibrált gázkeveréket lélegez be, majd a lélegzetét 10 másodpercre visszatartja, végül egy érzékelő eszközbe fújja ki a levegőt, aminek összetételét analizálja a számítógép. A tüdő megfelelő működésekor a gázkeverék egy része nagyon jól felszívódik, ellenkező esetben tüdőt érintő elváltozásokról (tüdőfibrózis, tüdőtágulás és a tüdőereket érintő betegségek) és azok mértékéről ad információt a vizsgálat.
A diffúziós kapacitásmérés az alábbi betegségek kialakulásakor javasolt:
Amennyiben az alábbi panaszokat tapasztalja nyugalmi állapotban vagy terhelés hatására:
Az egyszerűbb légzésfunkciós vizsgálatok (spirometria)kizárólag a tüdő térfogatáról a légzés minőségéről, valamint a gázcsere és a keringés állapotáról szolgáltat információt, míg a diffúziós kapacitásmérő sokkal pontosabb eredményeket szolgáltat arról, hogy az oxigén milyen hatékonyan szállítódik a tüdőléghólyagokból a véráramba. Diffúziós kapacitásmérésre azért van szükség, hogy a légzési nehézségekkel küzdő betegek a megfelelő kezelésben részesüljenek.
A dohányzás során a normális értéknél több szénmonoxid lehet a szervezetben, emiatt a vizsgálat előtti 8 órában nem szabad rágyújtani, máskülönben ez erősen befolyásolja az eredményeket. A várandósság utolsó három hónapja kulcsfontosságú lehet a születendő gyermek egészsége szempontjából. A magas pollenkoncentráció ebben az időszakban növelheti az asztma kockázatát.
Kapcsolódó cikkünk
A téli születésű babák egészségesebbek?
A pletizmográfia az egyik legösszetettebb légzésfunkciós vizsgálat, amely a hagyományos légzésfunkciós (spirometria) vizsgálatoknál jóval több információt szolgáltat az alsó légutak, ezen belül pedig a hörgők és a tüdő állapotáról.
A mérés során a páciens egy légmentesen zárt kabinban ül, ahol a kabinhoz kapcsolt rendszer a be- és kilégzés nyomásváltozásaiból számolja ki a tüdő paramétereit.
A mérés során a beteg egy légmentesen zárt, "telefonfülke" szerű, merev falú kabinban ül, és egy csutorán keresztül egy csőbe lélegzik, aminek a végén egy nyomásmérő retesz helyezkedik el. A kabin levegőjének a nyomása változik a légzés során a mellkas kitérésével, amit a kabin falában elhelyezett érzékeny nyomásmérő detektál. A két nyomás folyamatos mérésével meghatározható a tüdőben lévő teljes levegőmennyiség a légzés minden fázisában.
A légzésfunkciós mérések (spirometria, diffúziós kapacitásmérés) a ki- és belélegzett levegő mennyiségét és sebességét képes csak mérni, nem alkalmasak a teljes tüdőtérfogat pontos meghatározására. Teljes kilégzés korán is marad a tüdőben 1000-1200 ml levegő - úgynevezett reziduális volumen-, amit csak a pletizmográf képes csak mérni a funkcionális vizsgálatok közül.
Pletizmográf vizsgálat előnyei:
Téma szakértői
Dr. Tárnok Ildikó
allergológus és klinikai immunológus, tüdőgyógyász
Az első tünete gyakran a nyelési nehézség, vagy fájdalom. Az esetek többségében reflux okozza, de a nyelőcső gyulladását több tényező is kiválthatja, kezelni ezért minden esetben az alapbetegséget kell. A kivizsgálással kapcsolatban dr. Németh Alíz gasztroenterológus, hepatológust, a Budai Allergiaközpont orvosát kérdeztük.
Az IBS, vagyis az irritábilis bél szindróma egy emésztőrendszeri tünetegyüttes, amelynek kivizsgálása orvosi feladat, kezelése viszont a páciens aktív közreműködését igényli. Dr. Pászthory Erzsébet, a Budai Allergiaközpont belgyógyásza, gasztroenterológus, háziorvos hívta fel a figyelmet az ezzel kapcsolatos tudnivalókra.
Tájékoztatjuk tisztelt pácienseinket, hogy a hatályban lévő jogszabályok szerint rendelőinkben továbbra is kötelező a maszk használata mind az ott dolgozók, mind pedig a hozzánk érkező betegek és kísérőik számára. Kérjük szíves megértésüket és az előírás betartását!
