A szezonális allergiás tünetek megjelenését különböző növények virágpora, pollenek belélegzése okozza. Valakinél a nyírfa, a mogyoró, a pázsitfűfélék virágzása idején jelentkeznek a panaszok, de a legtöbben a parlagfű pollenszórásakor tapasztalják az allergiás tünetek megjelenését. Hazánkban a leggyakoribb allergiát okozó növény, a parlagfű augusztus közepétől egészen október közepéig szórja a polleneket, de az időjárás függvényében a szezon akár ki is tolódhat.
A légúti tünetek (szénanátha) mellett gyakran előfordul, hogy ugyanaz a pollen ekcémát is okozhat. Van, akinél csak szénanátha jelentkezik, van, akinél csak bőrtünet, és van akinél mindkettő megfigyelhető. Ritkább esetekben az is előfordul, hogy az adott pollenek csak szemtünetet, kötőhártya-gyulladást okoznak, de előfordulhat szemhéj-, és arcduzzanat is.
Légúti allergia esetén akár már gyerekkorban, az óvodáskor környékén megjelenhetnek az első tünetek. Felnőttkorban és idősebbeknél is sincs kivétel életkor szempontjából, kialakulásának gyakorisága rendszerint egyedül csak a kor előrehaladtával, 65 év felett csökken.
A pollenek által okozott bőrtünetek szintén megjelenhetnek gyermekeken és felnőtteken is egyaránt. A pollenszezon idején, főként a ruhával nem fedett területeken tapasztalható az ekcémás tünetek fokozódása: az arcon, nyakon, dekoltázson és a kézfejeken.
A pollenallergia tünetei mindenkinél másképp jelennek meg. Van akinek csak az év egy adott időszakában vannak visszatérő panaszai, amelyek hol gyengébbek, hol erősebbek. Másoknál viszont előfordulhat az is, hogy a pollenallergia minden előjel nélkül hirtelen jelentkezik, sok esetben igen komoly tünetekkel: kivörösödött szemekkel, erős torokviszketéssel vagy szénanáthával.
Éppen ezért a pollenallergiától szenvedőknek érdemes tisztában lenniük a panaszaikat kiváltó növények virágzásának szezonjával, amelyben sokat segíthet a pollennaptár ismerete.
Panaszok esetén vérvétel vagy bőrteszt segít annak igazolásában, hogy a tüneteket valóban pollenek okozzák-e, vagy sem. Az allergológus a laboreredményeket összeveti a tüneteinkkel, és ha a kettő alátámasztja egymást, akkor megállapítja a pollenallergia diagnózisát. Ezt követően pedig összeállítja a kezelési tervet.
Antihisztamin tabletta szedésével az allergia, szénanátha, csalánkiütés és allergiás eredetű kötőhártya-gyulladás tüneteit lehet enyhíteni. Dr. Moric Krisztina fül-orr-gégész, allergológus válaszolt a készítmények szedésével kapcsolatban felmerülő leggyakoribb kérdésekre.
Kapcsolódó cikkünk
Antihisztamin tabletta: gyakori kérdések
A pollenallergia tünetei alapvetően két módon kezelhetők: tüneti és tartós kezeléssel. A tüneti kezeléshez tartoznak az allergia gyógyszerek: például antihisztamin tabletta, szemcsepp vagy szteroid orrspray. Az, hogy kinél melyik készítményt javasolja az orvos, függ a panaszok típusától és annak erősségétől is.
A viszketés csökkentésére antihisztamin tartalmú tabletta, az ekcémás plakkokra zsírozó kenőcsök, rövid ideig szteroid tartalmú kenőcsök javasoltak. A kezelésben és a megelőzésben egyaránt lényeges a pollenexpozíció lehetőség szerinti kerülése:
Magas pollenkoncentráció esetén minimalizáljuk a szabadban töltött időt.
Nyaraláshoz érdemes pollenmentes helyszínt választanunk: ez főként hegyekben, vagy tengerparton megoldható.
Különösen hosszú haj esetén javasolt a gyakori hajmosás. A pollenek a hajban megtapadva egész nap, de a párnára jutva éjszaka is irritálhatják a bőrt.
Az öltözködésre is érdemes figyelni. Részesítsük előnyben a kényelmes, pamutból készült darabokat, a műszálak ugyanis irritálnak, a melegben a fokozott verejtékezés pedig tovább rontja a tüneteket.
Budai AllergiaKözpont
Téma szakértői
Dr. Augusztinovicz Monika
allergológus, klinikai immunológus és fül-orr-gégész
Dr. Balogh Katalin
allergológus és klinikai immunológus, fül-orr-gégész
Dr. Tárnok Ildikó
allergológus és klinikai immunológus, tüdőgyógyász
Az elmúlt napokban újra emelkedni kezdett a koronavírus fertőzöttek száma hazánkban. A megbetegedéseket döntően a delta variáns okozza, ezzel kapcsolatban pedig sokszor hallhatjuk, hogy az allergiához hasonló tüneteket okoz. Dr. Moric Krisztina fül-orr-gégész, allergológust, a Budai Allergiaközpont főorvosát arra kértük, foglalja össze a két betegség közötti hasonlóságokat és különbségeket.
A táplálkozás során bevitt ételeket először megemésztjük, majd - röviden összefoglalva - a tápanyagok, vitaminok, ásványi anyagok, nyomelemek a tápcsatornából felszívódnak. A felszívódási zavar során ez a folyamat valamilyen okból nem megy végbe tökéletesen, ezt pedig különböző tünetek jelzik. Dr. Németh Alíz gasztroenterológus, hepatológus, a Budai Allergiaközpont orvosa elmondta, hogy milyen panaszok kapcsán javasolt orvoshoz fordulni.
