A cöliákia (gluténszenzitív, enteropathia, régi nevén: lisztérzékenység) egy autoimmun betegség, mely az egész szervezet működésére kihatással van. A lisztérzékenység kiváltója nem maga a liszt, hanem egy, a kalászos gabonafélékben megtalálható glutén egyik fehérjecsoportja, a gliadin.
A cöliákia egy egész szervezetet érintő betegség: nemcsak emésztőrendszeri tüneteket, hanem egyéb szervekre (pl. csontrendszer, bőr) is kihatással van.
Az autoimmun lisztérzékenység lényege, hogy a szervezet saját maga ellen indít károsító (immun)választ, mely a vékonybélbolyhok pusztulását eredményezi. Ezáltal csökken a tápanyagok, a vitaminok és ásványi anyagok felszívódása, és felszívódási zavar alakul ki.
A tünetek azonban rendkívül változatosak lehetnek, és bármely életkorban jelentkezhetnek. Egyeseknél a tünetek enyhék, akár fel sem tűnnek a betegnek, mások számára pedig életminőség romlásával kell számolni.Akad olyan is, aki más problémával, betegséggel kapcsolja össze a tüneteket.
A betegség nem gyógyítható, nem kinőhető, de gluténmentes diétával nagyon jól karban tartható, kezelhető.
Lisztérzékenység bármely életkorban kialakulhat. A felismert lisztérzékenység az esetek valószínűleg csupán 10-15%-át teszik ki, a tünetek változatossága miatt. A lisztérzékenység gyakorisága igen gyakori egypetéjű ikrek esetében, cukorbeteg gyermekeknél. A glutén érzékenység 70%-ban a nőket érinti. Hazánkban kb. minden századik embert érint a betegség.
Öröklődő betegségről van szó, így ha a családban már van cöliákiás beteg, nagyobb a valószínűsége, hogy a család többi tagjánál is megjelenik a betegség.
A lisztérzékenység típusos tünetei felnőttkorban már nem olyan egyértelműek, így a betegség felismerése nehezebb.
A gluténtartalmú élelmiszerek bevezetése után, általában 14-18 hónapos korban jelentkeznek a tünetek, de legkésőbb 3-5 éves korig.
A lisztérzékeny gyermek étvágytalan, hány, hasa felpuffad, fejlődésben elmarad. Széklete zsírfényű, mely már felszívódási zavarra utal. Idővel vitamin- és vashiány jelentkezik. A lisztérzékeny gyermekek nyűgösek, ingerlékenyek és fáradtak.
A tünetek igen változatosak lehetnek, nem feltétlenül az emésztőrendszeri panaszok vezetnek.
Hasmenés, székrekedés, puffadás azonban még mindig vezető tünet.
Számos olyan tünet is jelezheti a cöliáka jelenlétét, mely nem utal arra sem, hogy egy emésztőrendszeri probléma áll a háttérben. Egyre gyakrabban jelenik meg típusos tünetek nélkül az autoimmun gluténérzékenység.
Nem emésztőrendszert érintő tünetek (főként a vitaminok, ásványi anyagok nem megfelelő felszívódása miatt):
Menstruációs zavarok, teherbeesési nehézség és vetélés hátterében is állhat gluténérzékenység. A lisztérzékenység vagy cöliákia néven is ismert autoimmun betegség 100-ból 1 embernél jelentkezik. A gyermek- és felnőttkorban egyaránt kialakuló kórkép, nőket érintő tüneteiről dr. Sárdi Krisztina gasztroenterológus, a Budai Allergiaközpont orvosa nyilatkozott.
Kapcsolódó cikkünk
Gluténérzékenység a női gondok hátterében
Betegségek, melyek lisztérzékenység esetén gyakrabban előfordulnak:
A gluténérzékenység örökletes, genetikailag meghatározott betegség, melyet a glutén fogyasztása vált ki. A lisztérzékenység nem allergia, de ahhoz hasonlatos immunválaszt vált ki a vékonybélben.
A kórkép előzménye a betegek 90%-ánál előzőleg egy vírusos fertőzés (adenovírus 12-es). A vírus elleni immunválasz szerepet játszik a lisztérzékenység kialakulásában. Sajnos ha az immunreakció egyszer elindult, akkor az egy életen át megmarad, amiben kizárólag a lisztérzékeny diéta segít.
Betegség gyanúja esetén elengedhetetlen a szakorvosi kivizsgálás, az öndiagnózis nem diagnózis!
A vizsgálatok előtt tilos a gluténmentes étrendre történő áttérés.
A cöliákira nem gyógyítható, azonban élethosszig tartó speciális, gluténmentes diétával teljes mértékben kezelhető. Gluténmentesség hatására a vékonybél sejtjei regenerálódnak, helyreáll a felszívó képesség; a hiánybetegségek, tünetek megszűnnek.
Kivizsgálás menete:
A diagnózishoz szükséges a vérből történő laboratóriumi vizsgálat: IgA, IgG, tTG antitestek, illetve szükség esetén szövettani vizsgálat.
A lisztérzékeny diéta betartása esetén is legalább egy év, mire az antitest szint a szervezetben helyreáll. Ehhez időszakos kontroll laborvizsgálat szükséges.
Az autoimmun lisztérzékenység egyetlen kezelési módja a szigorúan betartott gluténmentes diéta.
Az étrendből ki kell iktatni minden glutént tartalmazó elemet. A helyesen végzett diéta nem okoz tápanyaghiányt a szervezetben. A glutén elhagyásával fokozottan kell figyelni a kielégítő élelmi rostbevitelre! Magasabb rosttartalmú, de gluténmentes gabonák (pl. hajdina, köles, gluténmentes zabepehyl), zöldség és gyümölcs fogyasztásával kiküszöbölhető a rostszegény táplálkozás.
Változatos, dietetikus segítségével összeállított diétával teljes életet élhet a cöliákiás beteg is!
Gluténmentes diétával kapcsolatos diétás tájékoztatónkat ide kattintva elérheti.
| Kapcsolódó cikkek, melyek érdekelhetik Önt |
| Bejelentkezés lisztérzékenység kivizsgálásra: |
|
Budai AllergiaKözpont
|
Téma szakértői
Dr. Hidvégi Edit PhD
gyermekgyógyász, gyermek- és felnőtt tüdőgyógyász, gasztroenterológus, pulmonológus
Dr. Sárdi Krisztina
belgyógyász, gasztroenterológus
Dr. Polgár Marianne PhD
gasztroenterológus, csecsemő-gyermekgyógyász
Sokak életét keseríti meg az időként jelentkező szemviszketés. De honnan tudhatjuk, hogy a kellemetlen tünetek hátterében a monitor előtti munka, a száraz beltéri levegő, fertőzés vagy épp allergia áll? Dr. Moric Krisztina allergológus, fül-orr-gégész, a Budai Allergiaközpont orvosa segít eligazodni a kérdésben.
Mi köze a poratkának a rákfélékhez és miért számít, hogy mit eszik a poratka allergiás beteg? Dr. Moric Krisztina allergológus, fül-orr-gégész, a Budai Allergiaközpont orvosa elmondta, hogy a molekuláris allergia vizsgálat segít rávilágítani az összefüggésre.
