A lisztérzékenység, cöliákia vagy gluténérzékenység autoimmun betegség, ami az egész szervezetet érinti. A lisztérzékenység kiváltója a gabonafélékben található glutén egyik fehérjecsoportja a gliadin.
A lisztérzékenység gyakori formájában a glutén fogyasztása miatt sérül a vékonybél nyálkahártyája, ezzel emésztési panaszokat és tápanyag-felszívódási zavarokat okoz. A lisztérzékenység kezelése gluténmentes diétával lehetséges, gyógyítása jelenleg nem ismert.
A lisztérzékenység előfordulása
Lisztérzékenység bármely életkorban kialakulhat. A felismert lisztérzékenység az esetek valószínűleg csupán 10-15%-át teszik ki, a tünetek változatossága miatt. A lisztérzékenység gyakorisága igen gyakori egypetéjű ikrek esetében, cukorbeteg gyermekeknél. A lisztérzékenység 70%-ban a nőket érinti. Hazánkban kb. minden századik embert érint a lisztérzékenység.
Lisztérzékenység tünetei
A lisztérzékenység tünetei (cöliákia, glutén allergia) leggyakrabban a hasmenés miatti jelentős fogyás és gyengeség. A lisztérzékenység típusos tünetei felnőttkorban már nem olyan egyértelműek, így a betegség felismerése nehezebb.
Lisztérzékenység tünetei gyerekkorban
Lisztes táplálék bevezetésétől 14-18 hónapos korban jelentkezhetnek a tünetek, jellemzően 3-5 éves korig legkésőbb. A lisztérzékeny gyermek étvágytalan, hány, hasa felpuffad. A következmény, hogy fejlődésük elmarad, vitaminhiányosak és vérszegények lesznek. Hangulatuk nyűgös és ingerlékeny, fáradtak.
Lisztérzékenység tünetei felnőttkorban
Az emésztőrendszeri tünetek 35-40 éves kor között jelennek meg legtöbbször, melyek nagyon különbözőek lehetnek. Hasmenés, székrekedés, puffadás a legjellemzőbb tünetek a felnőttkori lisztérzékenység során.
A nem típusos tünetek és betegségek:
-
pszichés zavarok, kimerültség
-
csontproblémák, csontritkulás, csonttörések fordulhatnak elő
-
szájnyálkahártya fekélyek
-
izomgyengeség és izomgörcs
-
kóros fogyás
-
véralvadási zavarok
-
neurológiai zavarok
-
fertőzésekre való megnövekedett fogékonyság
-
száraz bőr
-
dermatitis
-
anémia
-
hölgyeknél a teherbeesés nehezítetté válik, illetve a vetélés esélye növekszik
-
vashiány
-
krónikus fáradtság
-
fejfájás
-
fogyás és hízás
Betegségek, melyek lisztérzékenység esetén korábban előfordulnak:
-
I. típusú diabétesz mellitusz,
-
pajzsmirigy működési zavarok,
-
autoimmun pajzsmirigybetegségek (Hashimoto thyreoiditis),
-
autoimmun májbetegség,
-
epevezeték gyulladása,
-
dermatitis herpetifromis,
-
Sjörgen szindróma,
-
Down szindróma.
Szövődmények:
-
felszívódási zavar
-
csontritkulás
-
meddőség
-
rosszindulatú daganat
Lisztérzékenység okai
A lisztérzékenység elsősorban örökletes, emellett a környezeti tényezők közül a táplálékkal elfogyasztott glutén váltja ki, amit tartalmaz a búza, az árpa, a rozs, a zab is. A lisztérzékenység nem allergia, de ahhoz hasonlatos immunválaszt vált ki a vékonybélben. A keletkező immunválasz hatására a tápanyagok felszívódása, emésztési minősége leromlik, ami alultápláltsághoz, vitaminhiányos, vérszegény állapot kialakulásához vezethet.
A lisztérzékenységre jellemző immunválasz valakinél előbb, másoknál később, felnőttkorban alakul ki.
A lisztérzékenység előzménye a betegek 90%-ánál előzőleg egy vírusos fertőzés (adenovírus 12-es). A vírus elleni immunválasz szerepet játszik a lisztérzékenység kialakulásában. Sajnos, ha az immunreakció egyszer elindult, akkor az egy életen át megmarad, amiben kizárólag a lisztérzékeny diéta segít.
Lisztérzékenység vizsgálata
-
szakorvosi konzultáció
-
vérvizsgálat
-
bélboholy biopszia
-
genetikai vizsgálat
A diagnózishoz szükséges a vérből történő laboratóriumi vizsgálat: IgA, IgG, (tTG), illetve szükség esetén szövettani vizsgálat. A lisztérzékeny diéta betartása esetén is legalább egy év mire az antitest szint a szervezetben helyreáll. Ehhez időszakos kontroll laborvizsgálat szükséges.
Lisztérzékenység kezelése
A lisztérzékenység (cöliákia) egyetlen kezelési módja a szigorúan betartott gluténmentes diéta.
Az étrendből ki kell iktatni minden glutént tartalmazó elemet. A helyesen végzett diéta nem okoz tápanyaghiányt a szervezetben. A glutén elhagyásával a bevitt rostmennyiség csökken, ezért kezdeti székrekedés fordulhat elő. A rostokat sok zöldség és gyümölcs fogyasztásával kell pótolni. Fontos, hogy aki lisztérzékeny, ne tekintse magát betegnek, a diéta mellett teljes élet élhető.
Budai AllergiaKözpont
