A cöliákia (gluténszenzitív, enteropathia, régi nevén: lisztérzékenység) egy autoimmun betegség, mely az egész szervezet működésére kihatással van. A lisztérzékenység kiváltója nem maga a liszt, hanem egy, a kalászos gabonafélékben megtalálható glutén egyik fehérjecsoportja, a gliadin.
A cöliákia egy egész szervezetet érintő betegség: nemcsak emésztőrendszeri tüneteket, hanem egyéb szervekre (pl. csontrendszer, bőr) is kihatással van.
Az autoimmun lisztérzékenység lényege, hogy a szervezet saját maga ellen indít károsító (immun)választ, mely a vékonybélbolyhok pusztulását eredményezi. Ezáltal csökken a tápanyagok, a vitaminok és ásványi anyagok felszívódása, és felszívódási zavar alakul ki.
A tünetek azonban rendkívül változatosak lehetnek, és bármely életkorban jelentkezhetnek. Egyeseknél a tünetek enyhék, akár fel sem tűnnek a betegnek, mások számára pedig életminőség romlásával kell számolni.Akad olyan is, aki más problémával, betegséggel kapcsolja össze a tüneteket.
A betegség nem gyógyítható, nem kinőhető, de gluténmentes diétával nagyon jól karban tartható, kezelhető.
Lisztérzékenység bármely életkorban kialakulhat. A felismert lisztérzékenység az esetek valószínűleg csupán 10-15%-át teszik ki, a tünetek változatossága miatt. A lisztérzékenység gyakorisága igen gyakori egypetéjű ikrek esetében, cukorbeteg gyermekeknél. A glutén érzékenység 70%-ban a nőket érinti. Hazánkban kb. minden századik embert érint a betegség.
Öröklődő betegségről van szó, így ha a családban már van cöliákiás beteg, nagyobb a valószínűsége, hogy a család többi tagjánál is megjelenik a betegség.
A lisztérzékenység típusos tünetei felnőttkorban már nem olyan egyértelműek, így a betegség felismerése nehezebb.
A gluténtartalmú élelmiszerek bevezetése után, általában 14-18 hónapos korban jelentkeznek a tünetek, de legkésőbb 3-5 éves korig.
A lisztérzékeny gyermek étvágytalan, hány, hasa felpuffad, fejlődésben elmarad. Széklete zsírfényű, mely már felszívódási zavarra utal. Idővel vitamin- és vashiány jelentkezik. A lisztérzékeny gyermekek nyűgösek, ingerlékenyek és fáradtak.
A tünetek igen változatosak lehetnek, nem feltétlenül az emésztőrendszeri panaszok vezetnek.
Hasmenés, székrekedés, puffadás azonban még mindig vezető tünet.
Számos olyan tünet is jelezheti a cöliáka jelenlétét, mely nem utal arra sem, hogy egy emésztőrendszeri probléma áll a háttérben. Egyre gyakrabban jelenik meg típusos tünetek nélkül az autoimmun gluténérzékenység.
Nem emésztőrendszert érintő tünetek (főként a vitaminok, ásványi anyagok nem megfelelő felszívódása miatt):
Az autoimmun gluténérzékenység, más néven lisztérzékenység vagy cöliákia nem csak hasi panaszokat okozhat. Jellegzetes az általa kiváltott bőrtünet, a dermatitisz herpetiformis, melyről bővebben dr. Brezán Edina bőrgyógyász, a Budai Allergiaközpont orvosa nyilatkozott.
Kapcsolódó cikkünk
Dermatitis herpetiformis – az autoimmun gluténérzékenység jellegzetes bőrtünete
Betegségek, melyek lisztérzékenység esetén gyakrabban előfordulnak:
A gluténérzékenység örökletes, genetikailag meghatározott betegség, melyet a glutén fogyasztása vált ki. A lisztérzékenység nem allergia, de ahhoz hasonlatos immunválaszt vált ki a vékonybélben.
A kórkép előzménye a betegek 90%-ánál előzőleg egy vírusos fertőzés (adenovírus 12-es). A vírus elleni immunválasz szerepet játszik a lisztérzékenység kialakulásában. Sajnos ha az immunreakció egyszer elindult, akkor az egy életen át megmarad, amiben kizárólag a lisztérzékeny diéta segít.
Betegség gyanúja esetén elengedhetetlen a szakorvosi kivizsgálás, az öndiagnózis nem diagnózis!
A vizsgálatok előtt tilos a gluténmentes étrendre történő áttérés.
A cöliákira nem gyógyítható, azonban élethosszig tartó speciális, gluténmentes diétával teljes mértékben kezelhető. Gluténmentesség hatására a vékonybél sejtjei regenerálódnak, helyreáll a felszívó képesség; a hiánybetegségek, tünetek megszűnnek.
Kivizsgálás menete:
A diagnózishoz szükséges a vérből történő laboratóriumi vizsgálat: IgA, IgG, tTG antitestek, illetve szükség esetén szövettani vizsgálat.
A lisztérzékeny diéta betartása esetén is legalább egy év, mire az antitest szint a szervezetben helyreáll. Ehhez időszakos kontroll laborvizsgálat szükséges.
Az autoimmun lisztérzékenység egyetlen kezelési módja a szigorúan betartott gluténmentes diéta.
Az étrendből ki kell iktatni minden glutént tartalmazó elemet. A helyesen végzett diéta nem okoz tápanyaghiányt a szervezetben. A glutén elhagyásával fokozottan kell figyelni a kielégítő élelmi rostbevitelre! Magasabb rosttartalmú, de gluténmentes gabonák (pl. hajdina, köles, gluténmentes zabepehyl), zöldség és gyümölcs fogyasztásával kiküszöbölhető a rostszegény táplálkozás.
Változatos, dietetikus segítségével összeállított diétával teljes életet élhet a cöliákiás beteg is!
Gluténmentes diétával kapcsolatos diétás tájékoztatónkat ide kattintva elérheti.
Betegtájékoztatónkat itt érheti el.
| Kapcsolódó cikkek, melyek érdekelhetik Önt |
| Bejelentkezés lisztérzékenység kivizsgálásra: |
|
Budai AllergiaKözpont
|
Téma szakértői
Dr. Hidvégi Edit PhD
gyermekgyógyász, gyermek- és felnőtt tüdőgyógyász, gasztroenterológus, pulmonológus
Dr. Balogh Ádám MSc PhD
allergológus és klinikai immunológus, allergia specialista, csecsemő és gyermekgyógyász,
Varga Dóra
dietetikus, oklevles táplálkozástudományi szakember MSc
Az állatok által kiváltott allergiák közül a leggyakoribb a macskaallergia, ám ez sem jelentkezik mindenkinél. De vajon mitől függ, hogy bennünket érint-e, merjünk-e cicát hozni a lakásba, és mit tehetünk macskaallergia esetén? Kérdéseinkre dr. Moric Krisztina allergológus, fül-orr-gégész, a Budai Allergiaközpont főorvosa válaszolt.
Cöliákia, lisztérzékenység, autoimmun gluténérzékenység – különböző néven is ismert a betegség, melynek során a glutén tartalmú ételek fogyasztása okoz tüneteket. A korai felismerés a komoly szövődmények megelőzése miatt nagyon fontos. Dr. Balogh Ádám gyermekgyógyász, allergia specialista, a Budai Allergiaközpont orvosa elmondta, hogyan zajlik a gluténérzékenység genetikai vizsgálat gyerekeknél.
