Lisztérzékenység, cöliákia

A cöliákia (lisztérzékenység)
Lisztérzékenység előfordulása
Lisztérzékenység tünetei
Lisztérzékenység kialakulásának okai
Lisztérzékenység típusai
Lisztérzékenység kezelése

Mi a cöliákia (lisztérzékenység)?

A lisztérzékenység, más néven cöliákia, egy glutén által kiváltott, szisztémás autoimmun betegség, amely genetikai hajlam esetén alakul ki. A kiváltó tényező a kalászos gabonákban (búza, árpa, rozs) található glutén fehérjekomplex, ezen belül kiemelten a gliadin frakció, amely kóros immunválaszt indít el. A lisztérzékenység során aktiválódnak a gluténspecifikus T-lymphocyták, és megjelennek a transzglutamináz 2 elleni autoantitestek, ami a vékonybél nyálkahártyájának károsodásához (enteropathia) vezethet. Ugyanakkor a lisztérzékenység nem kizárólag bélbetegség: szisztémás kórkép, amelynek tünetei lehetnek gasztrointesztinálisak és extraintesztinálisak is, sőt bizonyos esetekben tünetmentesen is fennállhat.

Mennyi a lisztérzékenység előfordulási gyakorisága?

Lisztérzékenység bármely életkorban kialakulhat. A lisztérzékenység előfordulása a populációban megközelítőleg 1%, vagyis körülbelül minden századik embert érint, azonban az esetek jelentős része aluldiagnosztizált lehet a változatos klinikai megjelenés miatt. A lisztérzékenység gyakorisága igen gyakori egypetéjű ikrek és 1-es típusú cukorbeteg gyermekeknél. A glutén érzékenység 70%-ban a nőket érinti. Öröklődő betegségről van szó, így ha a családban már van cöliákiás beteg, nagyobb a valószínűsége, hogy a család többi tagjánál is megjelenik a betegség (HLA-DQ2 és a DQ8 haplotípusok jellemzők).

Mik a lisztérzékenység tünetei?

A lisztérzékenység típusos tünetei felnőttkorban már nem olyan egyértelműek, így a betegség felismerése nehezebb.

Cöliákia tünetei gyerekkorban

A gluténtartalmú élelmiszerek bevezetése után, általában 14-18 hónapos korban jelentkeznek a tünetek, de legkésőbb 3-5 éves korig.

 A lisztérzékeny gyermek étvágytalan, hány, hasa felpuffad, fejlődésben elmarad. Széklete zsírfényű, mely már felszívódási zavarra utal. Idővel vitamin- és vashiány jelentkezik. A lisztérzékeny gyermekek nyűgösek, ingerlékenyek és fáradtak.

Lisztérzékenység tünetei felnőttkorban

Felnőttkorban a lisztérzékenység gasztrointesztinális tünetei gyakran enyhék vagy atípusosak, és sok esetben extraintesztinális manifesztációk dominálnak, mint a vashiányos anaemia, krónikus fáradtság, osteoporosis, neurológiai panaszok, valamint reprodukciós zavarok. A leggyakoribb gasztrointesztinális tünetek közé sorolható a hasmenés vagy székrekedés és a puffadás.

A nem típusos tünetek és betegségek:

Számos olyan tünet is jelezheti a lisztérzékenység jelenlétét, mely nem utal arra sem, hogy egy emésztőrendszeri probléma áll a háttérben. Egyre gyakrabban jelenik meg a lisztérzékenység típusos tünetek nélkül az autoimmun gluténérzékenység.

Nem emésztőrendszert érintő tünetek (főként a vitaminok, ásványi anyagok nem megfelelő felszívódása miatt):

• pszichés zavarok, kimerültség, krónikus fáradtság
• csontproblémák, csontritkulás, csonttörések fordulhatnak elő
• szájnyálkahártya fekélyek
• hajhullás, körömtöredezés, száraz bőr
• izomgyengeség és izomgörcs
• kóros fogyás
• véralvadási zavarok, vashiány, vérszegénység
• neurológiai zavarok
• fertőzésekre való megnövekedett fogékonyság
• dermatitis
• hölgyeknél a teherbeesés nehezítetté válik, illetve a vetélés esélye növekszik
• menstruációs problémák
• Duhrin-betegség (csalánkiütésre hasonlító hólyagok a bőrön)

Betegségek, melyek lisztérzékenység esetén gyakrabban előfordulnak:

• I. típusú diabétesz mellitusz
• pajzsmirigy működési zavarok
• autoimmun pajzsmirigybetegségek (Hashimoto thyreoiditis)
• autoimmun májbetegség
• dermatitis herpetifromis
• Sjörgen szindróma
• Down-szindróma

  Kapcsolódó cikkünk

  Indokolatlan vérszegénység esetén gondoljon cöliákiára is!

  Sokan nem is gondolnak arra, hogy tüneteik hátterében a glutén fogyasztása állhat, a diagnózisra ezért gyakran már csak a szövődmények megjelenése kapcsán kerül sor. A cöliákia egyetlen figyelemfelkeltő tünete lehet a krónikusan fennálló vashiányos vérszegénység is.

  ---

Mik a lisztérzékenység kialakulásának okai?

A lisztérzékenység egy glutén által kiváltott, örökletes autoimmun betegség. Kialakulásához szükséges a HLA-DQ2 vagy HLA-DQ8 genetikai háttér jelenléte, azonban ez önmagában nem elegendő, a gluténbevitel is szükséges a betegség aktiválódásához. A patomechanizmus során a glutén egyik frakciója, a gliadin kóros immunválaszt indít el, amely T-sejt mediált gyulladáshoz és autoantitest-képződéshez vezet.

Bár különböző környezeti tényezők (például fertőzések) szerepet játszhatnak a lisztérzékenység kialakulásában, ezek pontos jelentősége nem teljesen tisztázott, és nem tekinthetők egyértelmű kiváltó oknak.

Milyen típusai lehetnek a lisztérzékenységnek?

A lisztérzékenységnek több klinikai formája ismert, attól függően, hogy milyen tünetek jelennek meg, illetve kimutatható-e a bélkárosodás és a szerológiai eltérés.

• Silent (csendes) lisztérzékenység esetén a vérből kimutathatók a jellegzetes autoantitestek és a vékonybél szövettani vizsgálata is igazolja az enteropathiát, azonban a betegnek nincsenek sem klasszikus, sem nem klasszikus tünetei. Ennek ellenére ez aktív betegségnek számít.
• Potenciális lisztérzékenység olyan állapot, amikor genetikai hajlam (HLA-DQ2 vagy DQ8) és pozitív szerológia már jelen van, de a vékonybél szövettani képe még nem mutat boholyatrophiát, tehát nincs kimutatható nyálkahártya-károsodás. Ilyenkor a betegség még nem teljesedett ki, de tünetek már előfordulhatnak, és később kialakulhat klasszikus cöliákia.
• Cöliákiás krízis a lisztérzékenység egy ritka, súlyos formája, amely hirtelen kezdődő, gyorsan romló állapotot jelent, erős emésztőrendszeri tünetekkel, és akár kórházi kezelést és/vagy parenterális táplálást is igényelhet.
• Dermatitis herpetiformis a lisztérzékenység bőrön jelentkező megnyilvánulása, amely erősen viszkető, hólyagos bőrelváltozásokkal jár. Ez egy gluténérzékenységhez társuló autoimmun folyamat, amely ugyanazon genetikai háttérhez és immunmechanizmushoz kötődik, mint a cöliákia, és annak speciális, bőrdomináns formájának tekinthető.

Hogyan diagnosztizálható a lisztérzékenység?

Lisztérzékenység gyanúja esetén elengedhetetlen a szakorvosi kivizsgálás, az öndiagnózis nem diagnózis!  A lisztérzékenységre irányuló vizsgálatokat kizárólag gluténfogyasztás mellett kell elvégezni, mivel a gluténmentes étrend bevezetése a szerológiai és szövettani eltérések megszűnéséhez vezethet, és ez megnehezíti a diagnózist. A lisztérzékenység diagnózis igazolásáig gluténmentes diéta tartása tilos!

Kivizsgálás menete:

• szakorvosi konzultáció
• vérvizsgálat (antitest-vizsgálat)
• vékonybél-biopszia (endoszkópiás vizsgálat során)
• genetikai vizsgálat (szájnyálkahártyából)

A diagnózishoz szükséges a vérből történő laboratóriumi vizsgálat: transzglutamináz-2 ellenes IgA antitestek (TGA-IgA) kimutatása és a szérum IgA-hiányos állapot kizárása.
Gyermekekben, meghatározott feltételek mellett, a vékonybé-biopszia elhagyható.
A genetikai vizsgálat nem része a rutin diagnosztikának, de hasznos lehet bizonytalan esetekben vagy a betegség kizárására.

A lisztérzékenységre vonatkozó diéta betartása esetén körülbelül 6-24 hónap mire az antitest szint a szervezetben helyreáll, ez egyénenként változó. Ehhez időszakos kontroll laborvizsgálat szükséges.

A lisztérzékenység nem gyógyítható, azonban élethosszig tartó speciális, gluténmentes diétával teljes mértékben kezelhető. Gluténmentesség hatására a vékonybél sejtjei regenerálódnak, helyreáll a felszívó képesség; a hiánybetegségek, tünetek megszűnnek.

Online Bejelentkezés

Dr. Sárdi Krisztina

+36 30 236 9139

Ostrom utcai rendelő - 1015 Budapest, Ostrom utca 16. fsz.1-es rendelő

Hogyan történik a lisztérzékenység kezelése?

A lisztérzékenység kezelése alapvetően egyetlen, életre szóló terápián alapul: a szigorú, tartós gluténmentes diétán, amely a búza, árpa és rozs, valamint ezek származékainak teljes és következetes elhagyását jelenti az étrendből. A helyesen végzett diéta nem okoz tápanyaghiányt a szervezetben. A glutén elhagyásával fokozottan kell figyelni a kielégítő élelmi rostbevitelre! Magasabb rosttartalmú, de gluténmentes gabonák (pl. rizs, hajdina, quinoa, köles, gluténmentes zabepehely), zöldségek, gyümölcsök, hüvelyesek, olajos magvak fogyasztásával kiküszöbölhető a rostszegény táplálkozás.

Mivel a lisztérzékenység gluténfüggő autoimmun betegség, a gluténfogyasztás fennmaradása folyamatos immunaktivációt tart fenn, míg a glutén megvonása az immunfolyamat leállását eredményezi, és a nyálkahártya regenerációját is lehetővé teszi. A gluténmentesség abbahagyásával az immunológiai folyamatok reaktiválódnak. Fontos megemlíteni lisztérzékenység esetén a keresztszennyeződések elkerülését is, ami nemcsak az alapanyagokra, hanem a konyhai eszközökre, sütés-főzés során használt felületekre és a közös ételkészítésre is kiterjed.

Változatos, dietetikus segítségével összeállított diétával teljes életet élhet a cöliákiás beteg is!

Gluténmentes diétával kapcsolatos diétás tájékoztatónkat ide kattintva elérheti.

Betegtájékoztatónkat itt érheti el. 

Összegzés

A lisztérzékenység egy egész szervezetet érintő betegség: nemcsak emésztőrendszeri tüneteket, hanem egyéb szervekre (pl. csontrendszer, bőr) is kihatással van. Az autoimmun lisztérzékenység lényege, hogy a szervezet saját maga ellen indít károsító (immun)választ, mely a vékonybélbolyhok pusztulását eredményezi. Ezáltal csökken a tápanyagok, a vitaminok és ásványi anyagok felszívódása, és felszívódási zavar alakul ki. A lisztérzékenység tünetei azonban rendkívül változatosak lehetnek, és bármely életkorban jelentkezhetnek. Egyeseknél a lisztérzékenység tünetei enyhék, akár fel sem tűnnek a betegnek, mások számára pedig életminőség romlásával kell számolni. Akad olyan is, aki más problémával, betegséggel kapcsolja össze a tüneteket. A lisztérzékenység nem gyógyítható, nem kinőhető, de élethosszig tartó gluténmentes diétával nagyon jól karban tartható, kezelhető.

Gluténérzékenyégről bővebben

• Gluténérzékenység

Vizsgálatok

• Ételallergia vizsgálata

• Ételintolerancia vizsgálata

Téma szakértői

Szögi Mónika

Dietetikus

Szarka Dorottya

Dietetikus

---

Források

-Egészségügyi Szakmai Kollégium Gasztroenterológia Tagozat. A coeliakia diagnosztikájáról és kezeléséről szóló egészségügyi szakmai irányelv. Egészségügyi Közlöny. 2023;73(3):1–34.

-Husby S, Koletzko S, Korponay-Szabó IR, et al. European Society Paediatric Gastroenterology, Hepatology and Nutrition guidelines for diagnosing coeliac disease. J Pediatr Gastroenterol Nutr. 2020;70(1):141–156. doi:10.1097/MPG.0000000000002497.

-Singh P, Arora A, Strand TA, et al. Global prevalence of celiac disease: systematic review and meta-analysis. Clin Gastroenterol Hepatol. 2018;16(6):823–836.e2. doi:10.1016/j.cgh.2017.06.037.

-National Institute for Health and Care Excellence (NICE). Coeliac disease: recognition, assessment and management. NICE Guideline NG20. London: NICE; 2015.