A legfrissebb kutatások kimutatták, hogy a „nem autoimmun gluténérzékenyek” emberek nagy részénél valójában nem is a glutén, hanem egy eddig kevésbé fókuszban lévő összetevő, a fruktán okozza az egészségügyi panaszokat. Korábban azért a glutént okolták a tünetekért, mert a búzától és egyéb glutén tartalmazó gabonáktól mentes étrendtől javul a betegek állapota. Ez annak volt köszönhető, hogy a cereáliák étrendből való kiiktatásával a fruktán jelentős részétől is megszabadultak a betegek.
A fruktán a bélflórát támogató élelmi rostok közé sorolhatók. Legismertebb fruktán az inulin, mely a gabonaféléken túl nagy mennyiségben található meg a csicsókában, fokhagymában, articsókában és a jamszgyökérben.
A fruktánok egy több szénhidrátból álló molekulák, melyek több fruktózmolekulát is tartalmaznak. Ebből következik, hogy fruktózintolerancia, illetve fruktóz felszívódási zavar (malabszorpció) esetén a fruktánokat tartalmazó élelmiszereket is ajánlott kiiktatni az étrendből.
Az élelmi rostok emésztetlenül haladnak végig a bélrendszeren, ezért gyakori tünet az étkezések után fellépő puffadás, gyomorgörcs, váltakozó székrekedés és hasmenés. Hasonló problémák esetén érdemes orvoshoz fordulni, és kideríteni, mi állhat a probléma hátterében.
Széll Kálmán tér - 1015 Budapest, Ostrom utca 16
A puffadást, és a görcsöket az okozza, hogy a FODMAP molekulák (Fermentábilis Oligoszacharidok, Diszacharidok, Monoszacharidok és Poliszacharidok) nem emésztődnek, nem szívódnak fel a vékonybélben, hanem folytatják útjukat az emésztőrendszerben, ahol különböző baktériumok savanyítják őket, ez pedig gázképződéssel jár. Ez tehető felelőssé a kellemetlen tünetekért.
Ha búza, ápra, rozs, hagymafélék, cékla, spárga, szilva, esetleg alma fogyasztása után hasonló tüneteket tapasztal, akkor lehetséges, hogy Ön irritábilis bélszindrómában (IBS) szenved.
A FODMAP-diéta az irritábilis bél szindrómában szenvedők 3/4-énél enyhíti a tüneteket. Amennyiben FODMAP-diétát szeretnénk tartani, kérjük ki dietetikus tanácsát, aki segít kialakítani egy táplálkozási szempontból megfelelő étkezési tervet.
“A cöliákia kizárása után is azt szoktam tanácsolni a betegeimnek, hogy minimalizálják az étrendjükben a búzát és figyeljük meg, hogyan változik az állapotuk, de mindig elmagyarázom nekik, hogy nem a glutén, hanem a fruktán miatt van erre szükség. Ha pedig kiderül, hogy a fruktán áll a panaszok hátterében, akkor jó néhány olyan ételt vissza lehet tenni az étrendbe, ami korábban tiltólistás volt. A szójaszósz például gyakran tartalmaz glutént, ugyanakkor alacsony a fruktántartalma, míg a kenyérsütésnél alkalmazott fermentációs eljárás eliminálja a búzában lévő fruktánokat” - nyilatkozta a New Scientistnek Katie Ellard, a Sidney-i Mater Kórház gasztroenterológusa
Zöldségek: articsóka, cékla, spárga, káposzta, édeskömény, fokhagyma, póréhagyma, hagyma, újhagyma fehér része, mogyoróhagyma, mezei katáng Számtalan ételféleség okozhat – önmagában vagy más ételekkel együtt fogyasztva – kellemetlen hasi, illetve egyéb tüneteket, ezért az azonosítás sokszor nem egyszerű feladat. Milyen diagnosztikus lehetőségeink vannak az ételintolerancia kiderítésére? Dr. Pászthory Erzsébet gasztroenterológus, belgyógyász, háziorvos szakorvos, az Allergiaközpont munkatársa sietett segítségünkre.Kapcsolódó cikkünk
Hogy csíphetjük fülön az ételintoleranciát?
Gabonák: búza, tönkölybúza, kamut búza, rozs, árpa, tészta, kuszkusz, cikória, hagyományos kekszfélék
Gyümölcsök: görögdinnye, alma, szilva, grépfrút, gránátalma, datolyaszilva, kopasz barack, banán
Fruktánintolerancia esetén mindig figyelembe kell venni az egyéni toleranciát, vagyis hogy a felsorolt élelmiszerekből mekkora mennyiség fogyasztható el probléma nélkül. Tehát a felsorolt élelmiszereket nem szükséges olyan szigorúan kerülni, mint allergia esetén.
Ételallergia vizsgálat első és legfontosabb lépése a szakorvosi konzilium. Fontos, hogy a szakorvos részletesen átbeszélje a beteggel a tüneteket, azok kialakulásának körülményeit, ismétlődését, fajtáját, súlyosságát, lefolyását. Ez a beszélgetés alapvetően meghatározza, hogy melyik irányban érdemes a problémát kutatni. Bővebben erről itt olvashat:
Ételintolerancia vizsgálata egyrészt terheléses vizsgálatból - enzimhiány esetében, másrészt vérvizsgálatból - immunmodulált intolerancia - áll. Bővebben erről itt olvashat:
Vélemények dr.Sárdi Krisztináról>>> Rendelés típusa: Téma szakértője
Dr. Sárdi Krisztina
Szeptemberben még benne járunk a parlagfű szezonban, az allergiások többé-kevésbé szenvednek a tünetektől. Ilyenkor sokakban felmerül a kérdés, hogy lehet-e más, tartósabb megoldást találni, mint a naponta szedendő gyógyszer, az orrcsepp, a szemcsepp használat, a folyamatos zuhanyozás, hajmosás. Idén már késő az allergén immunterápiához, de éppen megfelelő az idő ahhoz, hogy megtervezzük, milyen allergén esetén mikor érdemes belevágni a kezelésbe. Dr. Lukács Anita, az Allergiaközpont – Prima Medica allergológusa, klinikai immunológus, fül-orr-gégész, audiológus magát a módszert és az ehhez kapcsolódó időzítést mutatta be.
A darázscsípés allergiával kapcsolatban számos kérdés merülhet fel, még akkor is, ha már diagnosztizált esetről van szó. Hány Epipen injekció írható fel, mit tehet az allergiás szülő, ha a gyermekét biztonságban szeretné tudni? Van-e hosszú távú megoldás az allergia kezelésére, vagy csak sürgősségi ellátás létezik? Dr. Mezei Györgyi, az Allergiaközpont – Prima Medica allergológusa válaszolt a felvetésekre.