A legfrissebb kutatások kimutatták, hogy a „nem autoimmun gluténérzékenyek” emberek nagy részénél valójában nem is a glutén, hanem egy eddig kevésbé fókuszban lévő összetevő, a fruktán okozza az egészségügyi panaszokat. Korábban azért a glutént okolták a tünetekért, mert a búzától és egyéb glutén tartalmazó gabonáktól mentes étrendtől javul a betegek állapota. Ez annak volt köszönhető, hogy a cereáliák étrendből való kiiktatásával a fruktán jelentős részétől is megszabadultak a betegek.
A fruktán a bélflórát támogató élelmi rostok közé sorolhatók. Legismertebb fruktán az inulin, mely a gabonaféléken túl nagy mennyiségben található meg a csicsókában, fokhagymában, articsókában és a jamszgyökérben.
A fruktánok egy több szénhidrátból álló molekulák, melyek több fruktózmolekulát is tartalmaznak. Ebből következik, hogy fruktózintolerancia, illetve fruktóz felszívódási zavar (malabszorpció) esetén a fruktánokat tartalmazó élelmiszereket is ajánlott kiiktatni az étrendből.
Az élelmi rostok emésztetlenül haladnak végig a bélrendszeren, ezért gyakori tünet az étkezések után fellépő puffadás, gyomorgörcs, váltakozó székrekedés és hasmenés. Hasonló problémák esetén érdemes orvoshoz fordulni, és kideríteni, mi állhat a probléma hátterében.
Széll Kálmán tér - 1015 Budapest, Ostrom utca 16
A puffadást, és a görcsöket az okozza, hogy a FODMAP molekulák (Fermentábilis Oligoszacharidok, Diszacharidok, Monoszacharidok és Poliszacharidok) nem emésztődnek, nem szívódnak fel a vékonybélben, hanem folytatják útjukat az emésztőrendszerben, ahol különböző baktériumok savanyítják őket, ez pedig gázképződéssel jár. Ez tehető felelőssé a kellemetlen tünetekért.
Ha búza, ápra, rozs, hagymafélék, cékla, spárga, szilva, esetleg alma fogyasztása után hasonló tüneteket tapasztal, akkor lehetséges, hogy Ön irritábilis bélszindrómában (IBS) szenved.
A FODMAP-diéta az irritábilis bél szindrómában szenvedők 3/4-énél enyhíti a tüneteket. Amennyiben FODMAP-diétát szeretnénk tartani, kérjük ki dietetikus tanácsát, aki segít kialakítani egy táplálkozási szempontból megfelelő étkezési tervet.
“A cöliákia kizárása után is azt szoktam tanácsolni a betegeimnek, hogy minimalizálják az étrendjükben a búzát és figyeljük meg, hogyan változik az állapotuk, de mindig elmagyarázom nekik, hogy nem a glutén, hanem a fruktán miatt van erre szükség. Ha pedig kiderül, hogy a fruktán áll a panaszok hátterében, akkor jó néhány olyan ételt vissza lehet tenni az étrendbe, ami korábban tiltólistás volt. A szójaszósz például gyakran tartalmaz glutént, ugyanakkor alacsony a fruktántartalma, míg a kenyérsütésnél alkalmazott fermentációs eljárás eliminálja a búzában lévő fruktánokat” - nyilatkozta a New Scientistnek Katie Ellard, a Sidney-i Mater Kórház gasztroenterológusa
Zöldségek: articsóka, cékla, spárga, káposzta, édeskömény, fokhagyma, póréhagyma, hagyma, újhagyma fehér része, mogyoróhagyma, mezei katáng A szaknyelven additív allergiának nevezett betegséget a termékekben jelenlévő tartósítószerek és különböző adalékanyagok, antioxidánsok, esetleg mesterséges színezékek és ízfokozók okozzák. Előfordulhat, hogy két összetevő külön-külön ártalmatlan, együtt azonban allergiás reakciót vált ki.Kapcsolódó cikkünk
Ételadalékok is okozhatnak allergiát
Gabonák: búza, tönkölybúza, kamut búza, rozs, árpa, tészta, kuszkusz, cikória, hagyományos kekszfélék
Gyümölcsök: görögdinnye, alma, szilva, grépfrút, gránátalma, datolyaszilva, kopasz barack, banán
Fruktánintolerancia esetén mindig figyelembe kell venni az egyéni toleranciát, vagyis hogy a felsorolt élelmiszerekből mekkora mennyiség fogyasztható el probléma nélkül. Tehát a felsorolt élelmiszereket nem szükséges olyan szigorúan kerülni, mint allergia esetén.
Ételallergia vizsgálat első és legfontosabb lépése a szakorvosi konzilium. Fontos, hogy a szakorvos részletesen átbeszélje a beteggel a tüneteket, azok kialakulásának körülményeit, ismétlődését, fajtáját, súlyosságát, lefolyását. Ez a beszélgetés alapvetően meghatározza, hogy melyik irányban érdemes a problémát kutatni. Bővebben erről itt olvashat:
Ételintolerancia vizsgálata egyrészt terheléses vizsgálatból - enzimhiány esetében, másrészt vérvizsgálatból - immunmodulált intolerancia - áll. Bővebben erről itt olvashat:
Vélemények dr.Sárdi Krisztináról>>> Rendelés típusa: Téma szakértője
Dr. Sárdi Krisztina
Az allergiák jelentős része bőrpróbával vagy vérből történő ellenanyag (IgE) meghatározással diagnosztizálható. Ez utóbbi egy kényelmes és biztonságos lehetőséget nyújt az allergének azonosításában, így a csecsemő- és gyermekkori tejfehérje allergia diagnózisában is fontos szerepe van. Dr. Hidvégi Edit, az Allergiaközpont gyermekgasztroenterológus szakorvosa arra hívja fel a figyelmet, hogy a vizsgálat elvégzésének nem feltétele a gyermek allergénnel történő visszaterhelése.
Az ősz közeledtével és a szeptemberi iskolakezdéssel az asztmás betegek számának növekedésére lehet számítani. Dr. Potecz Györgyi, az Allergiaközpont tüdőgyógyász, allergológus szakembere szerint ez idő tájt elsősorban a vírusos és bakteriális légúti megbetegedések, a parlagfű és a gombák spórái, a beltéri allergének közül pedig a poratka, az állatszőr és a penészgomba súlyosbíthatják az asztmás tüneteket.