Fruktán intolerancia

Fruktán intolerancia

Létrehozva: 2018.01.19 11:42 | Módosítva: 2019.05.15 12:02
A legfrissebb kutatások kimutatták, hogy a „nem autoimmun gluténérzékenyek” emberek nagy részénél valójában nem is a glutén, hanem egy eddig kevésbé fókuszban lévő összetevő, a fruktán okozza az egészségügyi panaszokat. Korábban azért a glutént okolták a tünetekért, mert a búzától és egyéb glutén tartalmazó gabonáktól mentes étrendtől javul a betegek állapota. Ez annak volt köszönhető, hogy a cereáliák étrendből való kiiktatásával a fruktán jelentős részétől is megszabadultak a betegek.

Mi is az a fruktán?

A fruktán a bélflórát támogató élelmi rostok közé sorolhatók. Legismertebb fruktán az inulin, mely a gabonaféléken túl nagy mennyiségben található meg a csicsókában, fokhagymában, articsókában és a jamszgyökérben.

A fruktánok egy több szénhidrátból álló molekulák, melyek több fruktózmolekulát is tartalmaznak. Ebből következik, hogy fruktózintolerancia, illetve fruktóz felszívódási zavar (malabszorpció) esetén a fruktánokat tartalmazó élelmiszereket is ajánlott kiiktatni az étrendből.

Milyen tüneteket produkálhat?

Az élelmi rostok emésztetlenül haladnak végig a bélrendszeren, ezért gyakori tünet az étkezések után fellépő puffadás, gyomorgörcs, váltakozó székrekedés és hasmenés. Hasonló problémák esetén érdemes orvoshoz fordulni, és kideríteni, mi állhat a probléma hátterében.

Kapcsolódó cikkünk

Górcső alatt a gluténmentes lisztek

Egyedi jellemzőik alapján, a gluténmentes lisztek eltérő tápértékkel rendelkeznek. Szarka Dorottyával, a Budai Allergiaközpont dietetikusával 27 különböző gluténmentes liszt tápértékét összehasonlítva, dobogós helyezéseket hirdetünk fehérje-, zsír-, szénhidrát- és rosttartalom kategóriákban.

Mi okozza a puffadást?

A puffadást, és a görcsöket az okozza, hogy a FODMAP molekulák (Fermentábilis Oligoszacharidok, Diszacharidok, Monoszacharidok és Poliszacharidok) nem emésztődnek, nem szívódnak fel a vékonybélben, hanem folytatják útjukat az emésztőrendszerben, ahol különböző baktériumok savanyítják őket, ez pedig gázképződéssel jár. Ez tehető felelőssé a kellemetlen tünetekért.

Ha búza, ápra, rozs, hagymafélék, cékla, spárga, szilva, esetleg alma fogyasztása után hasonló tüneteket tapasztal, akkor lehetséges, hogy Ön irritábilis bélszindrómában (IBS) szenved.

Mit tehetünk ellene?

A FODMAP-diéta az irritábilis bél szindrómában szenvedők 3/4-énél enyhíti a tüneteket. Amennyiben FODMAP-diétát szeretnénk tartani, kérjük ki dietetikus tanácsát, aki segít kialakítani egy táplálkozási szempontból megfelelő étkezési tervet.

“A cöliákia kizárása után is azt szoktam tanácsolni a betegeimnek, hogy minimalizálják az étrendjükben a búzát és figyeljük meg, hogyan változik az állapotuk, de mindig elmagyarázom nekik, hogy nem a glutén, hanem a fruktán miatt van erre szükség. Ha pedig kiderül, hogy a fruktán áll a panaszok hátterében, akkor jó néhány olyan ételt vissza lehet tenni az étrendbe, ami korábban tiltólistás volt. A szójaszósz például gyakran tartalmaz glutént, ugyanakkor alacsony a fruktántartalma, míg a kenyérsütésnél alkalmazott fermentációs eljárás eliminálja a búzában lévő fruktánokat” - nyilatkozta a New Scientistnek Katie Ellard, a Sidney-i Mater Kórház gasztroenterológusa

Kerülendő élelmiszerek:

Zöldségek: articsóka, cékla, spárga, káposzta, édeskömény, fokhagyma, póréhagyma, hagyma, újhagyma fehér része, mogyoróhagyma, mezei katáng

Gabonák: búza, tönkölybúza, kamut búza, rozs, árpa, tészta, kuszkusz, cikória, hagyományos kekszfélék

Gyümölcsök: görögdinnye, alma, szilva, grépfrút, gránátalma, datolyaszilva, kopasz barack, banán

Fruktánintolerancia esetén mindig figyelembe kell venni az egyéni toleranciát, vagyis hogy a felsorolt élelmiszerekből mekkora mennyiség fogyasztható el probléma nélkül. Tehát a felsorolt élelmiszereket nem szükséges olyan szigorúan kerülni, mint allergia esetén.

Vizsgálatok

Ételallergia vizsgálat első és legfontosabb lépése a szakorvosi konzilium. Fontos, hogy a szakorvos részletesen átbeszélje a beteggel a tüneteket, azok kialakulásának körülményeit, ismétlődését, fajtáját, súlyosságát, lefolyását. Ez a beszélgetés alapvetően meghatározza, hogy melyik irányban érdemes a problémát kutatni. Bővebben erről itt olvashat: 

Ételintolerancia vizsgálata egyrészt terheléses vizsgálatból - enzimhiány esetében, másrészt vérvizsgálatból - immunmodulált intolerancia - áll. Bővebben erről itt olvashat: 

Hasonló témák

  •  

Téma szakértői

Varga Dóra Varga Dóra

Varga Dóra

Dietetikus, Oklevles táplálkozástudományi Szakember MSc
Fülöp Lili Fülöp Lili

Fülöp Lili

dietetikus
Sarnyai Tünde

Sarnyai Tünde

gyermek dietetikus

Hírek

Tej helyett: a gyermek dietetikus tanácsai

Tej helyett: a gyermek dietetikus tanácsai

Mit adhatunk tej helyett tejallergia esetén, csecsemő- és kisgyermekkorban? A tejallergiát a gyerekek többsége kinövi, ám a sokszor évekig tartó tejmentes diéta sok kérdést felvet a szülőkben. A tejhelyettesítőkkel kapcsolatban segít eligazodni Sarnyai Tünde gyermek dietetikus, a Budai Allergiaközpont szakembere.

További részletek
Allergia vizsgálat vérből – melyik teszt, mit mutat?

Allergia vizsgálat vérből – melyik teszt, mit mutat?

Az allergia vizsgálat vérből bármelyik évszakban elvégezhető. Segítségével pontosan meg lehet állapítani, hogy mi okozza az allergiás tüneteinket. Erre azért van szükség, mert csak így előzhetjük meg a szövődményeket, kerülhetjük el a felesleges gyógyszerszedést és a szükségtelen diétát. A vérből végzett allergia tesztekkel kapcsolatban dr. Balogh Ádám gyermekgyógyász, allergia specialista, a Budai Allergiaközpont orvosa segít eligazodni.

További részletek

Orvos válaszol

Kérdését itt teheti fel

PRIMA MEDICA