A legfrissebb kutatások kimutatták, hogy a „nem autoimmun gluténérzékenyek” emberek nagy részénél valójában nem is a glutén, hanem egy eddig kevésbé fókuszban lévő összetevő, a fruktán okozza az egészségügyi panaszokat. Korábban azért a glutént okolták a tünetekért, mert a búzától és egyéb glutén tartalmazó gabonáktól mentes étrendtől javul a betegek állapota. Ez annak volt köszönhető, hogy a cereáliák étrendből való kiiktatásával a fruktán jelentős részétől is megszabadultak a betegek.
Mi is az a fruktán?
A fruktán a bélflórát támogató élelmi rostok közé sorolhatók. Legismertebb fruktán az inulin, mely a gabonaféléken túl nagy mennyiségben található meg a csicsókában, fokhagymában, articsókában és a jamszgyökérben.
A fruktánok egy több szénhidrátból álló molekulák, melyek több fruktózmolekulát is tartalmaznak. Ebből következik, hogy fruktózintolerancia, illetve fruktóz felszívódási zavar (malabszorpció) esetén a fruktánokat tartalmazó élelmiszereket is ajánlott kiiktatni az étrendből.
Milyen tüneteket produkálhat?
Az élelmi rostok emésztetlenül haladnak végig a bélrendszeren, ezért gyakori tünet az étkezések után fellépő puffadás, gyomorgörcs, váltakozó székrekedés és hasmenés. Hasonló problémák esetén érdemes orvoshoz fordulni, és kideríteni, mi állhat a probléma hátterében.
Mi okozza a puffadást?
A puffadást, és a görcsöket az okozza, hogy a FODMAP molekulák (Fermentábilis Oligoszacharidok, Diszacharidok, Monoszacharidok és Poliszacharidok) nem emésztődnek, nem szívódnak fel a vékonybélben, hanem folytatják útjukat az emésztőrendszerben, ahol különböző baktériumok savanyítják őket, ez pedig gázképződéssel jár. Ez tehető felelőssé a kellemetlen tünetekért.
Ha búza, ápra, rozs, hagymafélék, cékla, spárga, szilva, esetleg alma fogyasztása után hasonló tüneteket tapasztal, akkor lehetséges, hogy Ön irritábilis bélszindrómában (IBS) szenved.
Mit tehetünk ellene?
A FODMAP-diéta az irritábilis bél szindrómában szenvedők 3/4-énél enyhíti a tüneteket. Amennyiben FODMAP-diétát szeretnénk tartani, kérjük ki dietetikus tanácsát, aki segít kialakítani egy táplálkozási szempontból megfelelő étkezési tervet.
“A cöliákia kizárása után is azt szoktam tanácsolni a betegeimnek, hogy minimalizálják az étrendjükben a búzát és figyeljük meg, hogyan változik az állapotuk, de mindig elmagyarázom nekik, hogy nem a glutén, hanem a fruktán miatt van erre szükség. Ha pedig kiderül, hogy a fruktán áll a panaszok hátterében, akkor jó néhány olyan ételt vissza lehet tenni az étrendbe, ami korábban tiltólistás volt. A szójaszósz például gyakran tartalmaz glutént, ugyanakkor alacsony a fruktántartalma, míg a kenyérsütésnél alkalmazott fermentációs eljárás eliminálja a búzában lévő fruktánokat” - nyilatkozta a New Scientistnek Katie Ellard, a Sidney-i Mater Kórház gasztroenterológusa
Kerülendő élelmiszerek:
Zöldségek: articsóka, cékla, spárga, káposzta, édeskömény, fokhagyma, póréhagyma, hagyma, újhagyma fehér része, mogyoróhagyma, mezei katáng
Gabonák: búza, tönkölybúza, kamut búza, rozs, árpa, tészta, kuszkusz, cikória, hagyományos kekszfélék
Gyümölcsök: görögdinnye, alma, szilva, grépfrút, gránátalma, datolyaszilva, kopasz barack, banán
Fruktánintolerancia esetén mindig figyelembe kell venni az egyéni toleranciát, vagyis hogy a felsorolt élelmiszerekből mekkora mennyiség fogyasztható el probléma nélkül. Tehát a felsorolt élelmiszereket nem szükséges olyan szigorúan kerülni, mint allergia esetén.
Vizsgálatok
Ételallergia vizsgálat első és legfontosabb lépése a szakorvosi konzilium. Fontos, hogy a szakorvos részletesen átbeszélje a beteggel a tüneteket, azok kialakulásának körülményeit, ismétlődését, fajtáját, súlyosságát, lefolyását. Ez a beszélgetés alapvetően meghatározza, hogy melyik irányban érdemes a problémát kutatni. Bővebben erről itt olvashat:
Ételintolerancia vizsgálata egyrészt terheléses vizsgálatból - enzimhiány esetében, másrészt vérvizsgálatból - immunmodulált intolerancia - áll. Bővebben erről itt olvashat:
Hasonló témák
