Egyre fiatalabb korban jelentkezik, a szénanátha gyerekeknél is előfordulhat. Dr. Somogyi Éva gyermektüdőgyógyászt, az Allergiaközpont orvosát arról kérdeztük, szülőként milyen tünetekre figyeljünk, hogyan különböztethetjük meg a szénanáthát a vírusos náthától és mikor forduljunk orvoshoz.
Kapcsolódó cikkünk
Szénanátha gyerekeknél – nem nátha, hanem allergia!
Allergiás megbetegedés hazánkban közel a gyermekek 6-7%-át érinti. A leggyakoribb allergének a tojás, tej, olajos magvak, halak és tengergyümölcsei.
Az atópiás, vagy más néven allergiás menetelés a különböző allergiás betegségek életkorok szerinti kialakulásának sorrendjét jelenti. Az atópiás – allergiára hajlamos – gyermekek esetében a betegségek követhetik egymást, így az a csecsemő, akinek száraz, viszkető bőre igényelt babakorában kezelést, a későbbi életkorban más allergiákra is hajlamos lehet.
Az allergia tünetei több szervet is érinthetnek, megjelenhet ekcéma, kiütés, illetve orrfolyás is a gyermeknél.
Ételallergia: A csecsemőkori bőrtüneteket követően, vagy azokkal egy időben a gyermeknél táplálékallergia is jelentkezhet. Az ételallergia tünetei már csecsemőknél, a szoptatás időszaka alatt is jelentkezhetnek. Az anya által elfogyasztott ételek molekulái – ugyan csak nagyon kis mennyiségben -, de átjutnak a tejbe. A kifejezetten allergiás hajlamú csecsemők pedig már ettől az anyatejbe került, igen minimális mennyiségű idegen fehérjétől is kóros tüneteket mutathatnak. Allergiás tünetek tápszeres babáknál is kialakulhatnak, a készítmények ugyanis tehéntejből készülnek, tehát ugyanúgy allergiát válthatnak ki, mint maga a tehéntej. Az ételallergiás panaszok a hozzátáplálás időszakában is jelentkezhetnek. A leggyakoribb allergének a tej, tojás, liszt, szója, hal, eper és mogyoró. Az ételallergia tünetei: a gyomor- és bélrendszerben hasmenés, hányás, haspuffadás, véres széklet; a bőrön csalánkiütés, bőrszárazság, ekcéma; illetve a légutakban nátha, orrfolyás, tüsszögés, ödéma, fulladás formájában jelentkeznek.
Szénanátha, asztma: Óvodás korban sokszor az elhúzódó fülgyulladások, orrmandula-műtét után is fennálló savós középfülgyulladások hívják fel a figyelmet az allergiás állapotra. Az elhúzódó felső-légúti betegségek, szem-orrviszketés, kínzó orrdugulás, reggeli tüsszögések azonban már felkeltik a gyanút. Kisgyermekkorban, 3-4 éves gyermekeknél a felsorolt panaszok már a klasszikus légúti allergiás betegség tünetei is lehetnek. Az asztma megjelenése inkább a késő óvodáskor-iskoláskorra tehető, míg az allergiás nátha nagyobb gyermekeknél, fiatal felnőtteknél jelenik meg, habár egyre többször észlelhető már óvodáskorban is.
A gyermekkorban jelentkező allergia általában az arra hajlamos csecsemőknél, kisdedeknél fordul elő. Ha a családban, rokonok körében előfordult bármilyen allergia, legyen az ételallergia, légúti allergia, abban az esetben a gyermeknél is nagyobb arányban fordulhat elő.
Az allergia vizsgálatának módja függ a panaszok jellegétől és a gyermek életkorától is. Kisebb gyermekeknél rendszerint vérvizsgálattal szokás ki, mi okozza a tüneteket.
2 éves kor felett bőrpróba (Prick-teszt) is végezhető, melynek során allergén kivonatok 1-1 cseppjét egyesével felteszikk az alkar bőrére, majd ezen a cseppen keresztül pici karcolást ejtenek a bőr felszínén, majd megfigyelik, hogy kivált-e az adott allergén válaszreakciót, vagy nem.
Molekuláris allergiadiagnosztika is végezhető 1 év feletti gyermekek esetében akkor, ha szakorvos írja elő a vizsgálatot. A molekuláris allergiadiagnosztika előnye, hogy egy vérvételből egyszerre több száz allergén komponenst vizsgál, így pontos meghatározást tesz lehetővé. A komponens alapú eljárással nemcsak az allergén mutatható ki, hanem annak fehérje komponensei is. Nem mindegy, hogy a páciens arra a komponensre allergiás, amely enyhe tüneteket okoz, vagy arra, amely anafilaxiás sokkot is okozhat.
A gyermekek körében jelentkező allergia kezelésének módja nagyban függ az allergia fajtájától. A terápiát mindig szakértó gyermek allergológus állítja össze.
Ha a gyermeknél légúti allergia jelentkezik, például pollen allergia, akkor általában gyógyszeres kezelés indokolt,
Ételallergia fennállása esetén a legbiztosabb módszer a kellemetlen tünetek elkerülésére, az allergén étel kihagyása a gyermek táplálkozásából.
| Kapcsolódó cikkek, melyek érdekelhetik Önt |
| Bejelentkezés Allergia kivizsgálásra: |
Budai AllergiaKözpont+36 30 236 91 39
|
Téma szakértői
Dr. habil. Réthy Lajos PhD
felnőtt- és gyermek-allergológus, immunológus, gyermekgyógyász
Dr. Balogh Ádám MSc PhD
allergológus és klinikai immunológus, allergia specialista, csecsemő és gyermekgyógyász,
Dr. Hidvégi Edit PhD
gyermekgyógyász, gyermek- és felnőtt tüdőgyógyász, gasztroenterológus, pulmonológus
Az elmúlt napokban újra emelkedni kezdett a koronavírus fertőzöttek száma hazánkban. A megbetegedéseket döntően a delta variáns okozza, ezzel kapcsolatban pedig sokszor hallhatjuk, hogy az allergiához hasonló tüneteket okoz. Dr. Moric Krisztina fül-orr-gégész, allergológust, a Budai Allergiaközpont főorvosát arra kértük, foglalja össze a két betegség közötti hasonlóságokat és különbségeket.
A táplálkozás során bevitt ételeket először megemésztjük, majd - röviden összefoglalva - a tápanyagok, vitaminok, ásványi anyagok, nyomelemek a tápcsatornából felszívódnak. A felszívódási zavar során ez a folyamat valamilyen okból nem megy végbe tökéletesen, ezt pedig különböző tünetek jelzik. Dr. Németh Alíz gasztroenterológus, hepatológus, a Budai Allergiaközpont orvosa elmondta, hogy milyen panaszok kapcsán javasolt orvoshoz fordulni.
