Anafilaxia kezelése
Az anafilaxia egy életveszélyes állapot, mely a szervezet túlérzékenységi, allergiás reakciója miatt jön létre. Az anafilaxia kezelése azonnal meg kell, hogy történjen, a reakció enélkül a légzés és a keringés összeomlásához és akár halálhoz is vezethet. Szerencsére azonban az anafilaxia tipikus tünetekkel jelentkezik, így azok felismerése után az anafilaxia kezelése gyorsan megkezdhető. Ismerje meg, hogyan történik az anafilaxia kezelése!
- Kapcsolódó szolgáltatásaink az Allergia Központban
- Mit jelent az anafilaxia?
- Hogyan alakul ki az anafilaxia? Mi az anafilaxia oka?
- Mik az anafilaxia jellemző tünetei?
- Mik tartoznak az anafilaxia diagnosztikai módszerei közé?
- Hogyan történik az anafilaxia kezelése?
- Hogyan tehető még sikeresebbé az anafilaxia kezelése?
Kapcsolódó szolgáltatásaink az Allergia Központban
- Allergia vizsgálatok
- Gyorsdiagnosztika
- Multiplex allergia teszt
- Prick teszt
- Vérvizsgálat
- Képalkotó vizsgálatok
- Dietetikai szolgáltatások
- Gyógyszeres-kezelések
- Homeopátia és egyéb alternatív kezelések
Mit jelent az anafilaxia?
Az anafilaxia súlyos, akár életveszélyes allergiás reakciót jelent. Az anafilaxia az allergiát okozó anyaggal történő érintkezés (például a mogyoró elfogyasztása vagy a méh csípése) után akár másodpercek vagy percek múlva is bekövetkezhet. Az anafilaxia az allergiás reakciók legsúlyosabb formája, az anafilaxia kezelése életet menthet. Anafilaxia esetén az immunrendszer olyan vegyi anyagok áradatát szabadítja fel, amelyek sokkot okozhatnak a szervezetben. Ennek tünetei közé tartozik a gyors, gyenge pulzus, a bőrkiütés, a hányinger és a hányás. A vérnyomás hirtelen leesik, és a légutak beszűkülnek, ami által leállhat a légzés. Az anafilaxia percek alatt halálos lehet, így az anafilaxia kezelése azonnal el kell, hogy kezdődjön a tünetek észlelése után!
Online Bejelentkezés
Dr. Mezei Györgyi
Széll Kálmán tér - 1015 Budapest, Ostrom utca 16
Az anafilaxiás sokk két fajtáját különböztetjük meg: az allergiás és nem allergiás eredetű anafilaxiát. Az allergiás anafilaxia során I-es típusú allergiás reakció, más néven hiperszenzitivitási reakció zajlik le a szervezetben. Ez azt jelenti, hogy az allergén hatására a szervezetben az IgE közvetítésével az úgynevezett hízósejtekből és bazofil sejtekből aktív mediátorok, például hisztamin szabadul fel. Ezek a mediátorok vazodilatációt váltanak ki, az érpermeabilitást fokozzák és nyálkahártya duzzanatot is okozhatnak. Súlyosságától függően így az allergiás reakció okozhat csupán bőrpírt, nyálkahártya duzzanatot vagy csalánkiütést, de angioödéma és anafilaxia is kialakulhat. Mindezek közül az anafilaxia a legveszélyesebb és legkellemetlenebb a páciens számára. Az anafilaktoid reakció hasonló tünetekkel jár, mint az anafilaxia, ám IgE közvetítés nélkül megy végbe a mediátorok felszabadulása a sejtekből.
Az anafilaxia kezelése epinephrin (adrenalin) injekció beadását jelenti a helyszínen, majd sürgősségi osztályra kell vinni az érintettet. Ha nincs kéznél epinephrin, azonnal sürgősségi osztályra kell menni; amennyiben ugyanis késik az anafilaxia kezelése, az halálos is lehet. Az arra érzékenyeknél csalánkiütést okozhat a magas hisztamin tartalmú ételek, így például az eper fogyasztása is.
Kapcsolódó cikkünk
Csalánkiütést okozhat az eperallergia
Hogyan alakul ki az anafilaxia? Mi az anafilaxia oka?
Anafilaxiát tulajdonképpen bármilyen anyag kiválthat, ami allergiás reakciót okoz a szervezetben. A legtöbb esetben az anafilaxia hátterében azonban valamilyen élelmiszer allergén áll. Az anafilaxia leggyakoribb kiváltó okai gyermekeknél az ételallergiák, például a földimogyoró, a tej, a hal és a kagylók. Felnőtteknél a rovarok csípése, a latex és egyes gyógyszerek okozhatnak anafilaxiát. A latex által kiváltott anafilaxia legtöbbször a gumigyárban vagy egészségügyben dolgozókat érinti, akik nap, mint nap érintkeznek latex-szel. A rovarcsípések, például a darázs- vagy méhcsípés miatt is kialakulhat anafilaxia. A gyógyszerek közül sok esetben az antibiotikumok, altatásban használt szerek, aspirin készítmények illetve a nem szteroid gyulladásgátlók okozzák az anafilaxia kialakulását. Néhány, ritka esetben fizikai terhelés indukálja az anafilaxiás sokk kialakulását. Ez jelenthet futást, síelést, aerobic edzést is. Ilyenkor nem az allergén szervezetbe kerülését követően, hanem a fentebb említett fizikai terhelés hatására jelennek meg az anafilaxia tünetei. Bizonyos ételek edzés előtti fogyasztása, illetve a meleg, hideg vagy párás időben történő edzés szintén összefüggésbe hozható egyeseknél az anafilaxiával.
Mik az anafilaxia jellemző tünetei?
Az anafilaxia kezelése a jellemző tünetek felismerésével kezdődik. Ezek között találunk enyhébbeket, mint például a verejtékezés vagy a bőrpír, de olyan súlyos tünetek is előfordulhatnak, mint például a légzőszervek görcse, ami akár fulladást is okozhat. A tünetek kombináltan is felléphetnek és általában az allergén expozíciót követően perceken belül kialakulnak. Ugyanakkor ismerünk olyan eseteket is, amikor 30-60 perc eltelte után, vagy akár több, mint egy óra múlva alakult ki anafilaxia. Általánosan elmondható, hogy minél hamarabb alakulnak ki az anafilaxia tünetei, annál súlyosabbak is, tehát annal sürgetőbb az anafilaxia kezelése. Előfordulhat úgynevezett bifázisos anafilaxia, amely során a tünetek az első sokk lezajlása után 8-12 óra elteltével újra jelentkeznek. A második allergiás reakció hasonlóan súlyos, mint az első, ám ilyenkor általában az anafilaxia kezelése nagyobb mennyiségű adrenalint igényel.
A tünetek hátterében szerepet játszik a kiváltó allergénre adott immunválasz, illetve az allergén komponens mivolta is. Az egyes allergének különböző komponensei ugyanis különböző súlyosságú allergiás reakciót váltanak ki. Nem mindegy például, hogy a földimogyoróra allergiások esetében ki, melyik komponensre érzékenyebb, hiszen míg az egyik komponens csak enyhe tünetek okoz, a másik súlyosabb tünetekkel is járhat. A molekuláris allergéndiagnosztika segítségével pontosan azonosítható, hogy melyik komponens okozza az allergia és az anafilaxia tüneteit.
Cikkek melyeket mindenképpen olvasson el!
Az anafilaxia jellemző tünetei csoportosítva:
Bőr és/vagy nyálkahártya tünetek:
- Viszketés
- Bőrpír
- Csalánkiütés (urtikária)
- Duzzanat (angioödéma)
- Könnyezés (konjunktivitisz), orrfolyás ( rinitisz)
Légúti tünetek:
- Orrfolyás (rinitisz)
- Légúti duzzanat (mely érintheti a nyelv, torok, garat és gége területét)
- Rekedtség
- Légszomj
- Hörgőszűkület (bronchospazmus)
- Légzésmegállás
Keringés:
- Vérnyomás esés, ájulás
- Szapora pulzus
- Shock jelei (sápadt, nyirkos bőr)
- Beszűkült eszmélet, vagy akár eszméletlenség
- Szívritmus-zavarok
- Keringésmegállás
Egyéb tünetek:
- Fejfájás
- Látászavar
- Hányinger, hányás
- Hasi fájdalom
- Hasmenés, fokozott bél mozgások
- Méhösszehúzódások
- Halálfélelem
- Tudatzavar
Kapcsolódó cikkek, melyek érdekelhetik Önt:
- Ételallergia - Gyermekgyógyászati Központ
- Gombócérzés a torokban: Covid-19 alatt ezért gyakoribb - Fül-Orr-Gége Központ
- Mire utalhat, ha ödémás a lába? - Kardiológiai Központ
- Anafilaxia kezelése: az első tünetektől az adrenalin injekció beadásáig - Gyermekgyógyászati Központ
Mik tartoznak az anafilaxia diagnosztikai módszerei közé?
Az anafilaxia azonosítása a fent felsorolt, jellemző tünetek alapján történik. Sürgős esetben nincs idő a kivizsgálásra, az anafilaxia tüneteinek felismerése után el kell, hogy kezdődjön az anafilaxia kezelése. A helyzet stabilizálódása és az anafilaxia lezajlása után azonban több teszt is a rendelkezésre áll. Az allergiás anafilaxia tulajdonképpen egy erős allergiás reakciót jelent, vagyis allergia tesztekkel diagnosztizálható. Ez történhet bőrpróbával vagy az allergén specifikus IgE vizsgálatával, melyek segítségével kimutatható, hogy mire allergiás az egyén. Az anafilaktoid reakció esetén nem beszélünk IgE mediációról, ezért ilyenkor ezek a tesztek nem használhatók.
Az úgynevezett molekuláris allergéndiagnosztika segíthet azonosítani, hogy az allergiát okozó anyag pontosan melyik komponense váltja ki a reakciót. A molekuláris allergéndiagnosztika az allergén alkotórészeit is vizsgálja, ezáltal képes feltárni az egyes allergének közötti összefüggéseket is. Ennek segítségével azonosították például, hogy a latex és a kiwi egyes komponensei hasonlóak, így aki az egyikre érzékeny, a másik is okozhatja az anafilaxia kialakulását.
A diagnosztikában hasznos lehet néhány laborvizsgálat, annak érdekében, hogy kizárjunk más kórképeket. Például a szérum szerotonin meghatározása fényt deríthet arra, hogy carcinoid szindróma vagy anafilaxia áll fent. Plazma vagy vizeletmintából kimutatható a hisztamin és a metabolitjai, így ez a diagnosztikai eljárás is hasznos lehet.
Hogyan történik az anafilaxia kezelése?
Az anafilaxia kezelése során az első lépés az adrenalin adása. Az adrenalin életmentő lehet anafilaxia esetén. 
Az adrenalint injekció formájában jellemzően a combizomba szúrják, majd a gyógyszer percek múlva kifejti a hatását: csökkenti az ödémát, megelőzi a felsőlégúti elzáródást, a vérnyomás leesését, valamint csökkenti bazofil sejtekből a hisztamin felszabadulását. Ha az Ön környezetében észleli az anafilaxia jeleit valakinél, cselekedjen azonnal! Hívja a mentőket és használja az adrenalint (epinephrin injekció). Győződjön meg róla, hogy a beteg fekszik, és emelje fel a lábát. Ellenőrizze a pulzusát és légzését, és ha szükséges, végezzen újraélesztést vagy más elsősegélynyújtási intézkedéseket. Az anafilaxia kezelése a helyszínen el kell, hogy kezdődjön! Amint kiérkezik a mentő, a kórházban emelt szinten folytatják a beteg kezelését. Amennyiben az anafilaxia következtében leáll a légzés vagy a szívverés, újraélesztés és oxigén-adás is szükséges lehet. Az intravénás (IV) antihisztaminok és a kortizol a légutak gyulladásának csökkentésére és a légzés javítására adhatóak, melyre a béta-agonisták is alkalmasak.
Hogyan tehető még sikeresebbé az anafilaxia kezelése?
Az anafilaxia kezelése hosszú távon azt jelenti, hogy megpróbáljuk elkerülni az anafilaxia kialakulását. Ennek legjobb módja, ha a beteg távol tartja magát az olyan anyagoktól, amelyek ezt a súlyos reakciót okozzák. Ha allergiás a csípős rovarokra, legyen óvatos körülöttük. Viseljen hosszú ujjú inget és nadrágot, ne járjon mezítláb fűben. Ha ételallergiája van, olvassa el figyelmesen a megvásárolt és elfogyasztott élelmiszerek címkéjét. Ha étteremben eszik, kérdezze meg, hogyan készülnek az egyes ételek, és tájékozódjon arról, milyen összetevőket tartalmaznak. Még kis mennyiségű allergén elfogyasztása is súlyos reakciót okozhat.
Fontos továbbá, hogy mindig legyen epinephrin injekció az érintettnél, és ezt cserélje ki a lejárati idő előtt. Tanulja meg az injekció beadásának módját és ezt tanítsa meg a környezetének, például a családtagoknak, munkatársaknak. Gyermekek esetén érdemes a tanároknak is megmutatni, hogyan történik az anafilaxia kezelése, hogy például kirándulások alkalmával időben tudjanak cselekedni. Rendelés típusa:
Téma szakértője
Dr. Mezei Györgyi
