Anafilaxia kezelése

Az anafilaxia I-es típusú allergiás reakció, más néven hiperszenzitivitási reakció, amely során az allergén hatására a szervezetben az úgynevezett hízósejtekből és bazofil sejtekből, IgE sejtek közvetítésével, aktív mediátorok szabadulnak fel.

Az anafilaktoid reakció hasonló tünetekkel jár, mint az anafilaxia, ám IgE közvetítés nélkül megy végbe a mediátorok felszabadulása a sejtekből.

Az anafilaxia tünetei a legkülönfélébbek lehetnek, az enyhe bőrpírtól egészen az életveszélyes anafilaxiás sokkig terjedhet.

Az anafilaxiás sokk két fajtáját különböztetjük meg: az allergiás és nem allergiás eredetű anafilaxiát. Számos allergiás reakció, mint például az urtikária (csalánkiütés), vagy angioödéma (duzzanat) tünetei közül az allergiás sokk a legveszélyesebb és legkellemetlenebb a páciens számára.

Az anafilaxiás sokk okai

 Anafilaxiát tulajdonképpen bármilyen anyag kiválthat, mégis általában valamilyen élelmiszer allergén váltja ki, jellemző például némely földimogyoró allergén komponense esetén. További kiváltó okai között szerepelnek bizonyos gyógyszerek is, illetve rovarcsípések, például darázs- vagy méhcsípés.

A gyógyszerek közül sok esetben okoznak antibiotikumok, altatásban használt szerek, aspirin készítmények illetve nem szteroid gyulladásgátlók allergiás sokkot.

Néhány esetben fizikai terhelés indukálja az anafilaxiás sokk kialakulását, ez jelenthet futást, síelést, aerobic edzést is. Ilyenkor az allergén szervezetbe kerülését követően közvetlenül nem alakul ki allergiás reakció, azonban a fentebb említett fizikai terhelés hatására megjelennek a tünetek.

A latex, mint anyag legtöbbször a gumigyárban vagy egészségügyben dolgozókat érinti, akik nap, mint nap érintkeznek latex-szel.

Az allergiás eredetű anafilaxiás sokk-ot kiváltó leggyakoribb allergének:

• rovarméreg (méhcsípés, darázscsípés)
• gyógyszerek
• egyes élelmiszerek
• latex

A nem allergiás anafilaxia kiváltó oka a legtöbb esetben a fent említett erős fizikai megterhelés.

Az anafilaxia tünetei

Az anafilaxiának számos tünetét ismerjük. Ezek lehetnek enyhébbek, mint például a verejtékezés, bőrpír, de a légzőszervek görcse akár fulladást is okozhat.

A tünetek kombináltan is felléphetnek, általában az allergén expozicíót követően perceken belül kialakulhatnak. Ugyanakkor ismerünk olyan eseteket is, amikor 30-60 perc eltelte után jelennek meg, vagy akár több, mint egy óra múlva alakul ki anafilaxia. Általánosan elmondható, hogy minél hamarabb alakulnak ki a tünetek, annál súlyosabbak is.

Előfordulhat úgynevezett bifázisos anafilaxia, amely során a tünetek az első lezajlása után 8-12 óra elteltével újra jelentkeznek. A második allergiás reakció hasonlóan súlyos, mint az első, ám kezeléséhez általában nagyobb mennyiségű adrenalin adandó.

A tünetek hátterében szerepet játszik a kiváltó allergénre adott immunválasz, illetve az allergén komponens mivolta is.

Az egyes allergének különböző komponensei különböző súlyosságú allergiás reakciót váltanak ki. Nem mindegy például, hogy a földimogyoróra allergiások esetében ki, melyik komponensre érzékenyebb, hiszen míg az egyik komponens csak enyhe tünetek okoz, a másik akár allergiás sokkal is járhat. Erre ad választ a molekuláris allergéndiagnosztika.

Az anafilaxiás sokk jellemző tünetei:

Bőr és/vagy nyálkahártya tünetek:

• Viszketés
• Bőrpír
• Csalánkiütés (urtikária)
• Duzzanat (angioödéma)
• Könnyezés (konjunktivitisz),orrfolyás ( rinitisz)

 Légúti tünetek:

• Orrfolyás (rinitisz)
• Légúti duzzanat (nyelv, torok, garat, gége)
• Rekedtség

Légzés:

• Légszomj
• Hörgőszűkület (bronchospazmus)
• Légzésmegállás

 Keringés:

• Vérnyomás leesés, ájulás (érzés)
• Szapora pulzus
• Shock jelei (sápadt, nyirkos bőr)
• Beszűkült eszmélet, vagy akár eszméletlenség
• Szívritmus-zavarok
• Keringésmegállás

 Egyéb tünetek:

• Fejfájás
• Látászavar
• Hányinger, hányás
• Hasi fájdalom
• Hasmenés, hyperperistaltica
• Uterus contractiók
• Halálfélelem
• Tudatzavar

Az anafilaxiás sokk diagnosztikai módszerei

Az anafilaxia fennállásakor, az allergén bőrpróbával vagy az allergén specifikus IgE vizsgálatával az esetek többségében kimutatható, akkor ha IgE mediálta a reakció.

Az anafilaktoid reakció esetén nem beszélünk IgE mediációról, ezért ilyenkor ezek a tesztek nem használhatók.

Anafilaxiás sokkot vagy anafilaxia közeli állapotot okozó allergének tisztázásához fontos a teljes körű allergia vizsgálat,az úgynevezett molekuláris allergéndiagnosztika, amely az allergén alkotórészeit, azok komponenseit is vizsgálja, ezáltal képes feltárni az egyes allergének közötti összefüggéseket is.

A diagnosztikában hasznos lehet néhány laborvizsgálat, annak érdekében, hogy kizárjunk más kórképeket. Például a szérum szerotonin meghatározása fényt deríthet arra, hogy carcinoid szindróma vagy anafilaxia áll fent.

A plazma hisztamin kimutatása nem egyszerű a klinikumban, hiszen a vérmintát a levétel után azonnal fel kell dolgozni, máskülönben a bazofil sejtekből az idő elteltével spontán kiáramló hisztamin magas értéket fog mutatni, így fals lesz az eredmény.

Vizelet mintából hosszabb ideig kimutathatók a hisztamin és a metabolitjai, így ez a diagnosztikai eljárás hasznos lehet.

Anafilaxiás sokk kezelése

Az anafilaxia ellátásában alkalmazott készítmények hatása a mai napig vitatott. Ennek ellenére a szakértők megegyeznek abban a tekintetben, hogy az anafilaxia ellátását adrenalin adásával kell kezdeni, hiszen életmentő lehet anafilaxiában. A csökkenti az ödémát, megelőzi a felsőlégúti elzáródást, valamint a vérnyomás leesését is. Csökkenti bazofil sejtekből a hisztamin felszabadulását.

Az allergiás sokk azonban minden esetben azonnali orvosi beavatkozást igényel.

Anafilaxiás sokk megelőzése

Az allergiás sokkot megelőzni nemigen lehetséges, csak a sokkot okozó allergén ismeretében, annak elkerülésével lehet. Érdemes IgE  típusú vagy multiplex allergiatesztet végeztetnie, annak érdekében, hogy fény derüljön a reakciót kiváltó allergénre.

Téma szakértői

Dr. habil. Réthy Lajos PhD

felnőtt- és gyermek-allergológus, immunológus, gyermekgyógyász

Dr. Garaczi Edina PhD

bőrgyógyász, allergológus és klinikai immunológus

Dr. Potecz Györgyi

tüdőgyógyász, allergológus és klinikai immunológus

---