Az irritábilis bél szindróma (IBS) az emésztőrendszer megbetegedése, amely világszerte emberek millióit érinti. Ez egy krónikus állapot, amely számos kellemetlen tünetet okozhat, beleértve a hasi fájdalmat, puffadást, székrekedést és hasmenést. Az irritábilis bél szindróma egy összetett állapot, amelynek nincs ismert, definitív gyógymódja, de számos kezelés áll rendelkezésre, amellyel csökkenthető a tünetek súlyossága. Ebben a cikkben az IBS jellemző tüneteit, kialakulását, kivizsgálását és kezelési lehetőségeit tárgyaljuk.
Az irritábilis bél szindróma (IBS) a vastagbelet érintő, gyakori betegség. A szindróma jellemző tünetei között említjük a hasi fájdalmat, a puffadást, a székrekedést és a hasmenést, amelyek hosszú időn keresztül, akár együtt jelentkeznek. Az irritábilis bél szindróma pontos oka ismeretlen, de úgy vélik, hogy több tényező kombinációjával van összefüggésben, beleértve a genetikát, a stresszt és az immunrendszer rendellenes válaszát. Az IBS jelentősen befolyásolhatja a szindrómával küzdő betegek életminőségét: fizikai és érzelmi feszültséget okozhat, és megnehezítheti a mindennapi tevékenységek végzését. Bár az irritábilis bél szindrómára nincs ismert gyógymód, a tünetek kezelésére és megelőzésére számos lehetőség van. Ezek közé tartozhat az étrend megváltoztatása, a rendszeres testmozgás, a stressz kezelése, a probiotikumok szedése, a bőséges folyadékpótlás és a szükségtelen antibiotikumok elkerülése. Fontos, hogy a szakorvossal együttműködve olyan egyéni kezelési tervet dolgozzunk ki, amely a betegség minden aspektusával foglalkozik. Megfelelő kezeléssel a legtöbb irritábilis bél szindrómában szenvedő ember képes normális és egészséges életet élni.
Bél-agy tengely: A bél-agy tengely a bél és a központi idegrendszer közötti kétirányú kommunikációs utat jelenti. A bél és az agy szoros kapcsolatban áll egymással, ezen keresztül pedig a stressz és más pszichológiai tényezők közvetlenül is befolyásolhatják a bél működését.
Ételérzékenységek: Néhány IBS-ben szenvedő beteg olyan ételérzékenységben (intolerancia) is szenved, amelyek kiváltják vagy súlyosbíthatják a tüneteket. A gyakori provokációt okozó élelmiszerek közé tartoznak a tejtermékek (laktóz, tejfehérje), a gabonafélék (glutén), valamint bizonyos gyümölcsök és zöldségek.
Bélmozgás: A bélmozgás a táplálék és a salakanyag beleken keresztüli mozgását jelenti. Az irritábilis bél szindrómában szenvedőknél ez a folyamat valamilyen hatásra zavart szenvedhet, ez pedig székrekedést vagy hasmenést okozhat.
A mikrobiom egyensúlyának zavara: A mikrobiom a bélben természetesen is előforduló baktériumok és egyéb mikroorganizmusok összességének megnevezése. Az IBS által érintett betegek emésztőrendszeri mikrobiomja egyensúlyzavart szenvedhet, ami hozzájárulhat a tünetekhez.
Hormonok: A hormonális változások szintén szerepet játszhatnak az irritábilis bél szindróma tüneteinek kialakulásában. A nők például nagyobb valószínűséggel szenvednek IBS-ben, mint a férfiak, és a legtöbb esetben a menstruációs ciklus alatti hormonális változások is hatással vannak a tünetek jelentkezésére.
Orvosi kórtörténet felvétele: Kezelőorvosa meg fogja kérdezni a tünetekről és a kórtörténetről, beleértve az emésztési rendellenességek előfordulását a közvetlen családtagok körében is. Ez segít kizárni más olyan állapotokat, amelyek hasonló tünetekkel járhatnak. Számtalan ételféleség okozhat – önmagában vagy más ételekkel együtt fogyasztva – kellemetlen hasi, illetve egyéb tüneteket, ezért az azonosítás sokszor nem egyszerű feladat. Milyen diagnosztikus lehetőségeink vannak az ételintolerancia kiderítésére? Dr. Pászthory Erzsébet gasztroenterológus, belgyógyász, háziorvos szakorvos, az Allergiaközpont munkatársa sietett segítségünkre.
Fizikális vizsgálat: Az orvos fizikális vizsgálatot végezhet, hogy ellenőrizze a has vagy a végbél esetleges rendellenességeit. A fizikális vizsgálattal tovább szűkíthető a lehetséges betegségek köre.
Székletvizsgálat: Székletvizsgálat végezhető abban bizonyos fertőzések és egyéb emésztőrendszeri megbetegedések ellenőrzése céljából.
Laborvizsgálatok: A vér vizsgálatának segítségével kimutathatók például a szervezetben zajló gyulladásos folyamatok, de más alapbetegségek jeleinek ellenőrzésére is hatékony módszer lehet.
Képalkotó vizsgálatok: A képalkotó vizsgálatok, például a CT-vizsgálat vagy az ultrahangvizsgálat is hatékony eszköz lehet az emésztőrendszer rendellenességeinek kimutatására.
Endoszkópia: Az endoszkópia egy olyan eljárás, amely során egy vékony, hajlékony, kamerával felszerelt csövet vezetnek az emésztőcsatornába. A vizsgálat során valós időben válnak láthatóvá a belek belső felszínén előforduló rendellenességek. Kapcsolódó cikkünk
Hogy csíphetjük fülön az ételintoleranciát?
Étrendbeli változtatások: Az étrendet érintő szokásokban bevezetett változtatások hatékonyak lehetnek az irritábilis bél szindróma tüneteinek kezelésében. Ezek a változtatások magukban foglalhatják a tüneteket kiváltó élelmiszerek elkerülését, a rostbevitel fokozását, valamint a koffein- és alkoholfogyasztás korlátozását, illetve mellőzését.
Gyógyszerek: Számos gyógyszer áll rendelkezésre az IBS tüneteinek enyhítésére, beleértve a hashajtókat, hasmenéscsillapítókat és a görcsoldókat.
Probiotikumok: A probiotikumok külső forrásból bevihető, és a bélben megtelepedő hasznos baktériumok. A probiotikumok szedése segíthet a bélben lévő bakteriális mikrobiom egyensúlyának helyreállításában és az irritábilis bél szindróma tüneteinek csökkentésében.
Pszichológiai terápia: A pszichológiai terápia, például a kognitív viselkedésterápia hatékony lehet a betegséggel járó stressz és a szorongás kezelésében, amelyek súlyosbíthatják az irritábilis bél szindróma tüneteit.
Testmozgás: A rendszeres testmozgás javíthatja az emésztést és csökkentheti a stresszt, ami segíthet az IBS tüneteinek kezelésében.
Étrendbeli változtatások: Az étrendbeli változtatások segíthetnek az irritábilis bél szindróma tüneteinek megelőzésében. Ez magában foglalhatja a tüneteket kiváltó élelmiszerek elkerülését, a rostbevitel növelését, illetve a koffein- és alkoholfogyasztás korlátozását.
Rendszeres testmozgás: A rendszeres testmozgás javíthatja az emésztést és csökkentheti a stresszt, ami segíthet az irritábilis bél szindróma tüneteinek megelőzésében.
Stresszkezelés: A stressz kiválthatja és fokozhatja az IBS tüneteit. A stresszkezelési technikák gyakorlása, például a meditáció, a jóga vagy a légzőgyakorlatok segíthetnek a tünetek megelőzésében.
Probiotikumok szedése: A probiotikumok segíthetnek javítani a bélben előforduló baktériumok egyensúlyát, így csökkenthetik az irritábilis bél szindrómás tünetek kialakulásának kockázatát.
Bőséges vízfogyasztás: A folyadékpótlás segíthet megelőzni a székrekedést, amely az IBS gyakori tünete. Törekedjen arra, hogy naponta legalább nyolc pohár vizet igyon!
A felesleges antibiotikumszedés kerülése: Az antibiotikumok szedése felboríthatja a bélben található baktériumok egyensúlyát, és növelheti az irritábilis bél szindrómás tünetek kialakulásának kockázatát. Kerülje az antibiotikumok szedését, hacsak nem feltétlenül szükséges!
Cikkek melyeket mindenképpen olvasson el!
Az irritábilis bél szindróma krónikus állapot, amely sok kellemetlen tünetet okozhat, beleértve a hasi fájdalmat, a puffadást, a székrekedést és a hasmenést. Az IBS-nek számos lehetséges oka van. Kialakulásában szerepet játszhat a bél-agy tengely, a különböző ételintoleranciák, a mikrobiom egyensúlyzavara és a hormonok. Bár az irritábilis bél szindrómára nincs ismert gyógymód, a tünetek kezelésére számos mód áll rendelkezésre, például az étrendbeli változtatások, a stresszcsökkentő technikák alkalmazása és a gyógyszeres kezelés. Az étrend megváltoztatása, a rendszeres testmozgás, a stressz kezelése, a probiotikumok szedése, a folyadékpótlás és a felesleges antibiotikumok elkerülése mind segíthet a tünetek megelőzésében. Az irritábilis bél szindrómára diagnózisának felállítása a kórtörténet, a fizikális vizsgálatok és a laborvizsgálatok kombinációját foglalja magában. Ha az irritábilis bél szindróma tüneteit tapasztalja, fontos, hogy beszéljen orvosával, hogy megtalálhassák az Ön számára legmegfelelőbb kezelési módot! Az egészséges életmód követésével és az orvosával való együttműködéssel csökkentheti a szövődmények kialakulásának kockázatát, és javíthatja általános életminőségét. Rendelés típusa:Téma szakértője
Dr. Pászthory Erzsébet
Az elmúlt húsz évben nagyjából 15 százalékkal emelkedett az allergiás megbetegedések száma, és 2050-re a lakosság fele érintett lehet valamilyen allergiás reakcióval vagy megbetegedéssel. Dr. Balogh Ádám, az Allergiaközpont csecsemő- és gyermekgyógyász, allergológus és klinikai immunológus szakembere arra hívja fel a figyelmet, hogy az anyatejes táplálás kiemelt jelentőségű az allergiás megbetegedések kialakulásának megelőzésében.
Az utóbbi években jelentősen megnőtt azok száma, akiknél valamilyen panaszt okoz bizonyos ételek fogyasztása. Dr. Sárdi Krisztina, az Allergiaközpont belgyógyász, gasztroenterológus orvosa szerint a betegek szívesen támaszkodnak az interneten elérhető információkra, de a diagnózis megállapításához elengedhetetlen az orvossal történő konzultáció.