Gyermekkori ételallergiára gyanakszik? Ne IgG alapú tesztet csináltasson!
Az elmúlt években egyre több szülőben felmerült a gyermek esetleges ételallergiájának gondolata, különösen sokan gondoltak erre a tejfehérje kapcsán. A számos diagnosztika lehetőség közül a szülők egy része az IgG alapú teszteket alkalmazva arra jutott, hogy az eredmény szerint a gyermek tejfehérje allergiás, és ehhez kezdték formálni az étkezést. A legújabb hivatalos állásfoglalások kapcsán azonban dr. Balogh Ádám MSc PhD, az Allergiaközpont csecsemő- és gyermekgyógyásza, allergológus és klinikai immunológus arra hívta fel a figyelmet, hogy ezek a tesztek nem ajánlhatók ételallergia diagnosztizálására.
Online Bejelentkezés
Dr. Balogh Ádám MSc PhD
Széll Kálmán tér - 1015 Budapest, Ostrom utca 16
Mit jelez valójában az IgG típusú ellenanyag?
Az IgG valójában egy ellenanyag, ami a szervezet válaszreakcióként termel egy bejutó új fehérje hatására. Az IgG termelődése tehát valójában egy normális reakció a szervezet részéről, amely mindössze azt jelzi, hogy a szervezet találkozott egy új, korábban ismeretlen anyaggal. Az Európai Allergológiai és Immunológiai Társaság állásfoglalása szerint ugyanez igaz az IgG4 szintre is, amelynek emelkedett volna nem jelent élelmiszer-allergiát vagy- intoleranciát. Mindkét érték arra utal csupán, hogy az immunrendszer adott egy normális, fiziológiás választ bizonyos élelmiszer összetevőre.
Ennek fényében másképpen kell tekinteni például a gyakran felmerülő tejfehérje-allergiára vonatkozó tesztekre is, hiszen amíg az IgG alapú tesztek 50-60%-ban pozitívnak bizonyultak tejfehérjére, addig a terheléssel hitelesített gyakoriág csupán 1%!
Éppen ezért a friss, számos szakmai szervezet által jóváhagyott állásfoglalás lényege, hogy az IgG és az IgG4 tesztek nem validáltak és nem ajánlhatók élelmiszer-allergia diagnosztizálására. (Ugyanez igaz az olyan alternatív módszerekre, mint a hajelemzés, a kineziológia, az iridológia, a biorezonancia és az ún. toxikus tesztek.)
Miért baj, ha tévesen diagnosztizálunk táplálék-allergiát?
A Magyar Gyermekorvosok Társasága által is jegyzett állásfoglalásból kiderül, hogy a nem validált tesztekkel „bizonyított” táplálék-allergiák legfontosabb következménye, hogy az eképpen diagnosztizált gyermekektől megvonják az adott tápanyagot (igen gyakran a tejfehérje tartalmú élelmiszereket), amely részben fölösleges lépés, részben növeli a hiányállapotok kialakulásának esélyét, sőt, akár fokozza is az allergiák megjelenésének, súlyosbodásának kockázatát. Arról nem is beszélve, milyen extra odafigyelést, munka- és anyagi terhet ró az ilyen étrend a családra.
A Magyar Dietetikusok Országos Szövetsége Tudományos Bizottsága éppen ezért deklarálta, hogy az IgG és az IgG4 teszteknek nincs klinikai hasznuk sem a táplálékallergia, sem a nem immunmediált táplálékérzékenységek diagnosztikájában, és az ételallergiának vagy intoleranciának gondolt tünetek hátterében gyakran funkcionális vagy pszichoszomatikus kórképek állnak. Ha pedig ebből indulunk ki, könnyen belátható, hogy a speciális étrend nem fog segíteni a gyermek tünetein, viszont elodázhatja a valódi megoldás lehetőségét.
Merre lehet indulni a tünetek okának kiderítésében?
- A legfontosabb lépés, hogy ha a szülő arra gyanakszik, hogy a gyermek tünetei összefüggésbe hozhatók valamilyen élelmiszerrel, még ha nem is tudja pontosan, mi az, mindenképpen a témában járatos szakorvoshoz forduljon, és még csak véletlenül se essen az házilagos diagnosztizálás és a nem validált módszerek csapdájába. Így rendkívül sok tévutat, fölösleges erőfeszítést és időt spórolhat a gyermeknek és a családnak is – hangsúlyozza dr. Balogh Ádám, az Allergiaközpont csecsemő- és gyermekgyógyásza, allergológus és klinikai immunológus. – A hivatalos, elfogadott szakmai álláspont szerint az élelmiszer-allergia kivizsgálásának oszlopai a bőrteszt és a vérvételes allergiavizsgálatok. Azonban még ezeknél is érdemes tudni, hogy a negatív eredmény nem feltétlenül jelenti azt, hogy minden rendben, de ebben az esetben a szakorvos a kórelőzmény és a kikérdezés alapján el tudja dönteni, milyen irányban kell tovább lépni.
Fontos tudni, hogy a korábbi elképzelésekkel szemben a felnőttek csupán 2-3%-ának, a gyerekek 5-6%-ának van valamilyen valódi élelmiszer-allergiája. Ha ez valóban diagnosztizálható, a megoldás az adott élelmiszer kivonása az étkezésből (bár ez például az ún. rejtett allergén esetén nem megvalósítható), a súlyos reakciót átélt beteget pedig sürgősségi készlettel kell ellátni. Balogh doktor pedig külön felhívja a szülők figyelmét a megelőzés területén történt paradigma váltásra is. Azok az ajánlások ugyanis, hogy például a földimogyorót teljesen értékben kerülni kell, oda vezethet, hogy nem fejlődik ki a tolerancia. Ezzel szemben a friss ajánlások az élelmiszer-allergia forrásoknak a gyermek étrendjébe való, lehetőleg korai bevezetését szorgalmazzák.
Forrás: Allergiaközpont (www.allergiakozpont.hu)
Vélemények dr. Balogh Ádámról >>> Rendelés típusa:
Téma szakértője
Dr. Balogh Ádám MSc PhD
