A Helicobacter pylori (H. pylori) egy olyan baktérium, amely gyomor- és nyombélfekélyek, krónikus gyomorhurut és néhány gyomorrák fajta okozója lehet. A Helicobacter pylori fertőzés leggyakrabban a rossz higiéniai körülmények miatt terjed, és a tünetek közé tartozik a gyomorégés, a hányinger, a hányás, a hasi fájdalom és a fáradtság.
A Helicobacter pylori baktérium a gyomor nyálkahártyát borító nyákrétegben él, mely az emberi gyomrot megfertőzve helyi gyulladást idéz elő és szerepe van az atrófiás gyomor gyulladás, a gyomor és nyombélfekély, a MALT-lymphoma, valamint a gyomorrák kialakulásában.
A Helicobacter pylori áttekintése
Hogyan fertőz a Helicobacter pylori
A Helicobacter pylori fertőzés tünetei
A Helicobacter pylori baktérium kimutatása
A Helicobacter pylori kimutatása kilégzéses teszttel
A Helicobacter pylori fertőzés szövődményei
Mi is tulajdonképpen a gyomorfekély és hogyan okozza a Helicobacter pylori
A Helicobacter pylori fertőzés terápiája, kezelése
Bejelentkezés kivizsgálásra
A Helicobacter pylori (H. pylori) egy baktériumfaj, amely a gyomorban és a vékonybél felső részén él. A Helicobacter pylori fertőzés nagyon gyakori, világszerte több millió ember érintett. A baktériumok általában az érintett személy gyomrát és bélrendszerét fertőzik meg, és gyomor- és nyombélfekélyeket, valamint gasztritiszt okoznak. A Helicobacter pylori fertőzés hosszú távon számos súlyos egészségügyi problémát okozhat, például a gyomorrák és más gyomorproblémák kialakulását is elősegítheti.
A Helicobacter pylori baktériumok általában az érintett személy szájában, torkában vagy orrában élnek, és a hordozók többsége nem tud róla, hogy fertőzött. A fertőzés általában személyes kontaktus révén terjed, például közös evés, ivás vagy érintkezés során. A fertőzés továbbá terjedhet a Helicobacter pylori által fertőzött személy vizeletével, székletével vagy nyálával való közvetlen érintkezés során, vagy olyan tárgyak, mint például a poharak, evőeszközök és törölközők megosztása révén is.
A szájon át történő fertőzést oro-orális fertőzésnek, a széklettel történőt feco-orális fertőzésnek nevezik. Emellett a Helicobacter pylori átadása akár endoszkóppal is történhet.
A Helicobacter pylori fertőzés korai felismerése és kezelése nagyon fontos ahhoz, hogy a fertőzés okozta egészségügyi problémák a legkisebbre csökkenthetők legyenek.
Cikkek melyeket mindenképpen olvasson el!
A Helicobacter pylori főként a gyomorban él, és fertőzése az közvetlen érintkezés útján történik. A leggyakoribb fertőzési mód a feco-oralis úton történő átvitel,ehhez az szükséges, hogy a béltraktusból a székletbe kerüljön a baktérium, majd kiürüljön a gasztrointesztinális rendszerből. Emellett a Helicobacter pylori továbbterjedhet, például a szennyezett ételek vagy italok fogyasztása révén.
A Helicobacter pylori fertőzés továbbá terjedhet például csókolózással vagy olyan személyekkel való érintkezéssel, akiknek már van Helicobacter pylori -fertőzése. A baktérium ezeken a módókon kívül terjedhet az anyáról a csecsemőre is a szülés során.
Kiemelendő, hogy a Helicobacter pylori fertőzése nagyon gyakori, és a populáció túlnyomó többsége hordozza a baktériumot anélkül, hogy bármilyen tünetet produkálna. Azonban a fertőzés, ezen belül is az elhanyagolt, nem kezelt fertőzés, vagy az antibiotikumra nem reagáló Helicobacter pylori súlyos gyomor-bélrendszeri betegségeket okozhat, úgy mint a gyomorfekély, a gyomorrák vagy a limfóma, és ezért fontos a megelőzése és a helyes kezelése. A cöliákia diagnózisához szükséges vékonybél biopszia eredményét az ún. Marsh-kritériumok alapján határozzák meg. Dr. Sárdi Krisztina gasztroenterológust, a Budai Allergiaközpont orvosát a vizsgálatról és az eredmények kiértékeléséről kérdeztük.Kapcsolódó cikkünk
Mit mutatnak a Marsh-értékek?
A Helicobacter pylori fertőzés tünetei igen változóak lehetnek. A baktériumot a populáció nagy része hordozza anélkül, hogy bármiféle tünete lenne.
Azonaban azokban, akikben a tünetek megjelennek, manifesztálódnak, a következőket tapasztalhatják:
A Helicobacter pylori (H. pylori) fertőzés diagnosztizálása többféle módon történhet. A leggyakoribb tesztek közé tartoznak:
Kimutatására a H. pylori kilégzéses teszt szolgál, melynek során szájon át bevehető karbamidot kap a páciens. Helicobacter pylori fertőzőttség esetén a karbamidot a gyomorban lévő baktériumok elbontják hidrogén-karbonát ionra és ammóniára. A hidrogén-karbonát szén-dioxiddá alakulva a kilélegzett levegővel távozik a szervezetből.
A vizsgálat előtt egy hónappal nem ajánlott antibiotikumok vagy bizmut tartalmú gyógyszerek szedése, illetve a vizsgálat előtt 1 héttel nem lehet savlekötő gyógyszereket alkalmazni.
A vizsgálatra éhgyomorra kell érkezni (éjfél után már ne fogyasszon semmit): fogmosás, szájöblítés, mentolos cukorka, dohányzás, vízfogyasztás sem megengedett.
A vizsgálatra való felkészüléshez olvassa el betegtájékoztatónkat.
A Helicobacter pylori (H. pylori) fertőzés hosszú távon számos szövődményt okozhat, ha nem kezelik. A következők a leggyakoribb szövődmények:
A fekély olyan "nyálkahártya seb" a gyomor belső falán vagy a nyombélben, amely erős fájdalommal és diszkomforttal jár. A fekélyek általában kis, fél centiméter átmérőjű felmaródások, amelyek a gyomornyálkahártya és az azt borító vékony réteg, az ún. nyálkahártya védőréteg károsodásával alakulnak ki.
A Helicobacter pylori fertőzés a gyomorfekély egyik leggyakoribb oka. A baktérium a gyomor falában élősködik, és gyulladásos reakciókat okoz a gyomornyálkahártyán, amelyek a nyálkahártya védőrétegét megrongálhatják. A károsodás lehetővé teszi az emésztősavak és az enzimek által okozott további károsodást, ami fekélyek kialakulásához vezet.
A Helicobacter pylori fertőzés krónikus gasztritiszt is okozhat, amely hosszú távon fennálló gyulladás a gyomor falában, károsíthatja a gyomornyálkahártyát, és hajlamosabbá teheti a gyomorfekély kialakulására. Emellett, ahogyan korábban is többízben is említésre került, a H. pylori fertőzés növelheti a gyomorrák kockázatát is.
Fontos megjegyezni, hogy a gyomorfekélyek nem csak a H. pylori fertőzés következményei lehetnek. Más tényezők is hozzájárulhatnak a fekélyek kialakulásához, mint például a gyakori fájdalomcsillapítók használata, a túlzott alkoholfogyasztás, a stressz vagy az étrendi tényezők. Ezért fontos a pontos diagnózis felállítása és a megfelelő kezelés elkezdése, amelynek során figyelembe kell venni a betegség összes okát és kockázati tényezőjét. Kapcsolódó cikkek, melyek érdekelhetik Önt:
A Helicobacter pylori fertőzést antibiotikum terápiával kezelik.
A kezelés célja a baktérium elpusztítása, a gyomor nyálkahártyájának gyógyulása, a tünetek enyhítése és a szövődmények megelőzése.
A kezelés általában két hétig tart, és több antibiotikumot és savcsökkentő gyógyszert kombinál. A savcsökkentők (például a protonpumpa-gátlók és a H2-antihisztaminok) segítenek csökkenteni a gyomorsav termelését, ami segít a gyomor nyálkahártyájának gyógyulásában és a tünetek enyhítésében, így lehetővé teszik az antibiotikumok hatékonyabb működését a H. pylori ellen.
Az antibiotikum-kezelés kiválasztása és az alkalmazott antibiotikumok típusa attól függ, hogy a helyi antibiotikum-rezisztencia gyakorisága és az egyéni betegségfolyamat alapján melyik terápia lesz hatékony. A leggyakrabban alkalmazott antibiotikumok a klaritromicin, az amoxicillin, az azitromicin és a metronidazol.
A kezelést megelőzően előfordulhat, hogy a betegnek végeznek egy H. pylori tesztet annak meghatározására, hogy valóban jelen van-e a fertőzés. A tesztek közé tartozik a széklet antigén teszt, a lélegzési teszt, az endoszkópos biopszia, a szövettani vizsgálat és a vérvizsgálat.Téma szakértői
Az allergiák jelentős része bőrpróbával vagy vérből történő ellenanyag (IgE) meghatározással diagnosztizálható. Ez utóbbi egy kényelmes és biztonságos lehetőséget nyújt az allergének azonosításában, így a csecsemő- és gyermekkori tejfehérje allergia diagnózisában is fontos szerepe van. Dr. Hidvégi Edit, az Allergiaközpont gyermekgasztroenterológus szakorvosa arra hívja fel a figyelmet, hogy a vizsgálat elvégzésének nem feltétele a gyermek allergénnel történő visszaterhelése.
Az ősz közeledtével és a szeptemberi iskolakezdéssel az asztmás betegek számának növekedésére lehet számítani. Dr. Potecz Györgyi, az Allergiaközpont tüdőgyógyász, allergológus szakembere szerint ez idő tájt elsősorban a vírusos és bakteriális légúti megbetegedések, a parlagfű és a gombák spórái, a beltéri allergének közül pedig a poratka, az állatszőr és a penészgomba súlyosbíthatják az asztmás tüneteket.