Az asztma krónikus tüdőbetegség, amit a légutak gyulladásos állapota okoz. A légutak fokozottan érzékennyé válnak a tüdőt érő irritációra, allergénekre. Ez alapján különböztetjük meg az asztma két okát.
Az asztma a légutak betegsége, azonban a pontos oka nem ismert. Az asztmás beteg légútjai nagyon érzékenyek, fokozottan reagálnak számos provokáló tényezőre, úgynevezett triggerekre. Ezen triggerek aztán asztmás rohamot eredményezhetnek.
Számos asztma-trigger ismert. Az adott reakciók különbözhetnek egyének között és időben is. Sok betegnél több trigger is fellelhető, míg egyes betegeknél egyetlen ok sem mutatható ki. Az asztma kezelésének egyik legfontosabb feladata a triggerek elkerülése.
fertőzések: influenza, meghűlés, vírusok, melléküreggyulladások
fizikai aktivitás: igen gyakori gyermekeknél
időjárás: hideg, hőmérsékletváltozás
allergének: pollenek, házipor, penészgomba-spórák, állati szőrök, ételek
dohányzás
por
kemikáliák
gyógyszerek: aszpirin, ibuprofen, beta-blokkolók, stb.
A testedzés az egyetlen asztma provokáló faktor, aminek elhagyása nem javasolt. Helyesen beállított kezelés esetén a testmozgás nem okoz problémát.
Kapcsolódó cikkek, melyek érdekelhetik Önt |
Az asztma tünetek az egészen rövid pár perces légzészavartól a hosszabb rohamokig, egyéni állapottól függően változhatnak. Szinte minden asztmás beteg más asztma tünetekről számol be.
gyorsuló vagy nehezebbé váló légzés, zihálás
gyakori köhögés, elsősorban éjszaka, de fizikai terheléskor is jelentkezhet
mozgás során gyengeség érzése, kifáradás érzése, ami felgyorsuló rövid légzéssel, vagy sípoló légzéssel is társul
mellkason szorító, nyomó érzés
alvászavarok
meghüléses, hurutos tünetek
Asztma bármely életkorban kialakulhat, azonban gyermekkorban a leggyakoribb krónikus betegségnek számít. Asztma tünetei gyerekeknél leggyakrabban három éves kor körül alakulnak ki. Az asztma tüntei időnként "eltűnnek", csillapodnak, majd újra visszatérnek. Jellemzően az asztma tüneteinek előfodulása és erőssége egyénenként változik, az összes asztma tünet egyszerre csak nagyon ritkán fordul elő.
A levegőben szálló pollenek, spórák, atkák okoznak, provokálnak.
Az asztma összes oka máig nem ismert pontosan, az azonban biztos, hogy az asztma kialakulásában az örökletes faktorok erősteljesen jelen vannak.
A nyálkahártya tartós gyulladása a hörgők falának károsodásához vezet, ami a hörgők túlrzékenységét okozza. Ez abban nyilvánul meg, hogy a tüdő hörgők különböző ingerekre gyors beszűküléssel válaszolnak: allergén, füst, vírus, hideg levegő.
Asztma során az átmeneti hörgőszűkület folyamatosan válik tartós szűkületté, megnehezítve a beteg légzését.
A hörgők szűkülete asztma, allergiás asztma esetében főleg a kilégzést nehezíti, mivel a mellkasban a nyomás megnő és ezáltal a hörgők előbb elzáródnak. Ez azt okozza, hogy a tüdőből a levegő nem tud távozni, ami oxigén hiányt okoz, a beteg úgy érzi, hogy nem kap levegőt. Asztma, allergiás asztma típusos tünete a nehéz, sípoló légzés.
Terhesség alatt az asztma kezelésére kiemelt figyelemmel kell lenni a magzat épsége és megfelelő fejlődése érdekében. Különböző vizsgálatok segítségével megállapítható a pácienseknél, hogy az asztmaszerű panaszait tényleg asztma okozza-e. A célirányos asztma kivizsgálást a tüdőgyógyász szakorvosaink végzik és koordinálják. A diagnosztizált asztma esetén a tüdőgyógyász gyógyszeres kezelést indikálhat, szakszerű ellenőrzés mellett.
Az allergiás reakció legsúlyosabb formája, ami akár életveszélyes is lehet, ha a beteg, vagy a környezetében lévők nem ismerik fel idejében a tüneteket. Kapcsolódó cikkünk
Ön tudja, mit tegyen anafilaxiás sokk esetén?
Az asztmára jellemző, hogy felnőtt korban indulva nagyon nehezen észrevehető. Álalában köhögéssel jelentkezik, melyet enyhe megfázással, esetleg fül-orr-gégészeti gyulladással magyaráznak. Még a fulladásos jeleket is szokás az életkornak, a szív-érrendszeri megbetegedésnek, edzetlenségnek betudni.
Mivel az asztma önmagában nem gyógyuló, fokozatosan súlyosbodó betegség, az időben való észrevétel kiemelten fontos. Az asztma szűrése légzésfunkciós vizsgálattal történik.
Az asztma ma még nem gyógyítható véglegesen, mivel a pontos okai sem ismeretese a tudomány számára, azonban a betegség gyógyszeresen kordában tartható, minimális tünetek mellett, illetve akár tünetmentesen is tartható.
Az asztma kezelése során számos gyógyszer alkalmazható, melyek szakszerű szakorvosi ellenőrzés mellett képesek a betegség romlását lassítani, az asztmás tüneteket mérsékelni a beteg számára. A gyakori és felügyelt gyógyszerhasználattal szemben, ha a beteg elhagyná azok alkalmazását, az sokkal nagyobb kokcázatot jelent a betegség előrehaladásában.
Az egyénileg alkalmazható asztma kezelésról a tüdőgyógyász kezelőorvos dönt, aki figyelembe veszi az összes egészségi állapotunkat. Az asztma kezelése például különleges körültekintst igényel várandósság és szoptatás idején. A súlyosabb rohamok a rendszeres gyógyszerhasználattal megelőzhetőek.
sópipa használata
kíméletes rendszeres testmozgás (a kondíció fenttartásához hozzájárul)
homeopátia
akupunktúra
Az asztam lehetséges kísérőbetegségeinek kezelése sokba javíthtja a beteg mindennapjait, közérzetét. Szénanátha, gyomor-reflux, orrsövényferdülés, orrpolipok, orr-melléküreg-gyulladás.
A kezelési lehetőségek miatt kérje szakorvosaink részletes tájékoztatását! (Az egyes kezelési lehetőség alkalmazhatósága egyénről egyénre változik, azért alkalmazásuk előtt a szakorvosi vizit mindenképpen szükséges!)
A sikeres asztma kezelés érdekében keresse fel szakorvosát rendszeresen, lehetőleg évente. Szezonális tünetek esetén a tünetek megjelenése előtt kb. egy hónappal.
Kapcsolódó cikkek, melyek érdekelhetik Önt:
Rendelés típusa:Téma szakértője
Dr. Mezei Györgyi
Az allergiák jelentős része bőrpróbával vagy vérből történő ellenanyag (IgE) meghatározással diagnosztizálható. Ez utóbbi egy kényelmes és biztonságos lehetőséget nyújt az allergének azonosításában, így a csecsemő- és gyermekkori tejfehérje allergia diagnózisában is fontos szerepe van. Dr. Hidvégi Edit, az Allergiaközpont gyermekgasztroenterológus szakorvosa arra hívja fel a figyelmet, hogy a vizsgálat elvégzésének nem feltétele a gyermek allergénnel történő visszaterhelése.
Az ősz közeledtével és a szeptemberi iskolakezdéssel az asztmás betegek számának növekedésére lehet számítani. Dr. Potecz Györgyi, az Allergiaközpont tüdőgyógyász, allergológus szakembere szerint ez idő tájt elsősorban a vírusos és bakteriális légúti megbetegedések, a parlagfű és a gombák spórái, a beltéri allergének közül pedig a poratka, az állatszőr és a penészgomba súlyosbíthatják az asztmás tüneteket.