A kiütés a test felszínén kialakuló szövet-, és színbeli eltéréseket okozó tünet. A fájdalom és a viszketés mellett az érintett bőrterület hőmérséklete gyakran a normál értékhez képest emelkedett. Amennyiben a bőr felületén égő, viszkető, általában összefüggő duzzanatokat észlel, valószínűleg csalánkiütésről van szó.
A csalánkiütés (orvosi néven urticaria) a lakosság közel 20 %-át érintő allergiás bőrbetegség. A tünet a bőr középső rétegének duzzanatával jár, melynek oka a hisztamin nevű anyag felszabadulása a bőrben. Gyakran arc- szemhéj- ajak-duzzanat, súlyos esetekben nyelvduzzanat, légzési nehezítettség is társulhat hozzá. A hisztamin felszabadulását számos tényező kiválthatja.
A csecsemő- és kisgyermekkori kiütések jelentkezhetnek egyéb tünet nélkül, de járhatnak lázzal és/vagy viszketéssel is. Van, hogy mire orvoshoz jutunk, a kiütéseknek már nyoma sincs, ám sok esetben, egy későbbi időpontban a tünetek visszatérnek. A kiütések gyakori kiváltó okait dr. Balogh Ádám gyermekgyógyász, allergia specialista, a Budai Allergiaközpont orvosának segítségével vesszük sorra.
Az egyik leggyakoribb ok az új gyógyszerek bevezetése, vagy a régóta szedett gyógyszerek leváltása (azonos hatóanyag, de különböző adalékanyagok, vagy különböző vivőanyagok). Alkalmanként szedett fájdalomcsillapító, lázcsillapító, altató, nyugtató is okozhat kiütéseket. Megfázás kapcsán használt torokfertőtlenítők, szopogató tabletták, orrsprayk is csalánkiütést provokálhatnak.
Természetgyógyászati készítmények, biokapszulák, gyógyteák, gyógyfüvek is okozhatnak csalánkiütéseket.
A másik leggyakoribb ok az úgynevezett étel-intolerancia (nem valódi allergia) kialakulása. Ezekben az esetekben főleg a mesterséges színezőanyagok, tartósítószerek, aromák okozzák a csalánkiütéseket. Ilyenkor olyan ételek is problémát okoznak, amiket korábban panasz nélkül fogyasztott (pl. fűszerkeverékekben vagy készételekben jelen lévő ízfokozók, tartósítószerek, üdítőitalok, édességek csokoládé, cukorka, fagylalt). Ilyen esetekben tartósítószer-színezékmentes diéta tartása javasolt.
Friss gyümölcsök például eper, málna, déligyümölcsök, kivi, ananász is állhat a háttérben, főleg kisgyermekekben vagy pollenallergiás felnőttekben okoznak tüneteket.
Gyulladásos gócok (gyulladt mandula, rossz fog, nőgyógyászati, urológiai fertőzések) is állhat a háttérben. Ezek kivizsgálása és kezelése a tüneteket megszűnteti.
Tartósan, 6 hétnél tovább fennálló csalánkiütések esetén a további okokat is vizsgálni kell
Autoimmun betegségekhez (pl. pajzsmirigy betegségek) társuló csalánkiütések. Ilyenkor az autoimmun betegséget kell kezelni.
Fizikai okok, például hideg, meleg vagy testmozgás is okozhat csalánkiütést. A fizikai okok miatt jelentkező csalánkiütések pontos mechanizmusát nem ismerjük. Átmeneti jelleggel állnak fenn, idővel a panaszok csökkennek vagy elmúlnak.
A csalánkiütés kezelésének több módja is van:
Amennyiben étel okozza a nem kívánt panaszokat, alkalmazható diéta, vagy az élelmiszer teljes elhagyása. Ha egy fontos gyógyszer a kiváltó ok, az valószínűleg helyettesíthető a megfelelő készítménnyel.
A terápia az antihisztamin tartalmú gyógyszerek szedését jelenti, mely orvosi utasításra kiegészíthető egyéb készítményekkel (pl.: kortikoszteroidok) is. Ez a kezelésmód akkor is alkalmazható, amikor nem derül fény az allergiás reakciót kiváltó tényezőre. Az antihisztamin tratalmú készítményeknek a munkaképességet, vagy a mindennapi tevékenységeket befolyásoló hatása nincs.
Amennyiben csalánkiütése van, az antihisztamin tartalmú gyógyszerek a tüneteket csökkentik, de a betegség megszűntetéséhez az okok kivizsgálása és kezelése szükséges.
Bejelentkezés allergiavizsgálatra
Téma szakértői
Az ősz nem kedvez az emésztőszervi betegségeknek, többek közt a reflux betegségnek sem. Ebben az évszakban sokan panaszolnak gyomorégést, torokban gombócérzést, de a szájszárazság és a kellemetlen lehelet is megnehezíti a mindennapokat. Dr. Sárdi Krisztina gasztroenterológus, az Allergiaközpont orvosa elmondta, hogy a panaszok kezelése az életminőség javulásán túl azért is fontos, mert a kezeletlen reflux krónikus torokfájást és köhögést is okozhat.
A nyári időszakban jelentkező náthás tüneteket hajlamosak vagyunk a túl hideg klímára, fagyira vagy huzatra fogni. Kisgyerekeknél pedig még ritkábban gondolunk szénanáthára, pedig pollenallergia már akár 2-3 éves korban is kialakulhat. Dr. Balogh Ádám gyermekgyógyász, allergológus, az Allergiaközpont orvosa összefoglalta, milyen árulkodó jelei lehetnek annak, ha nem egy elhúzódó náthával van dolgunk.
Az Ostrom utcai rendelőknek otthont adó épületen teljes felújítást végzünk, hogy egy kellemes környezetben fogadhassuk a gyógyulni vágyókat. A felújítással kapcsolatos kellemetlenségekért szíves elnézésüket és megértésüket kérjük!
A felújítás ideje alatt a rendelők zavartalanul működnek!
Köszönettel:
Prima Medica Egészségközpontok