A kiütés a test felszínén kialakuló szövet-, és színbeli eltéréseket okozó tünet. A fájdalom és a viszketés mellett az érintett bőrterület hőmérséklete gyakran a normál értékhez képest emelkedett. Amennyiben a bőr felületén égő, viszkető, általában összefüggő duzzanatokat észlel, valószínűleg csalánkiütésről van szó.
A csalánkiütés (orvosi néven urticaria) a lakosság közel 20 %-át érintő allergiás bőrbetegség. A tünet a bőr középső rétegének duzzanatával jár, melynek oka a hisztamin nevű anyag felszabadulása a bőrben. Gyakran arc- szemhéj- ajak-duzzanat, súlyos esetekben nyelvduzzanat, légzési nehezítettség is társulhat hozzá. A hisztamin felszabadulását számos tényező kiválthatja.
Antihisztaminokkal az allergiás tüneteket enyhíthetjük. Nem mindegy azonban, hogy milyen antihisztamin tartalmú gyógyszert szedünk. Dr. Augusztinovicz Monika fül-orr-gégész, allergológus, a Budai Allergiaközpont orvosa elmondta, hogy léteznek helyi, vagy általános hatású gyógyszerek, bizonyos készítmények pedig alkalmasabbak a szénanátha, mások a viszkető bőrtünetek kezelésére. A legjobb eredményt akkor várhatjuk, ha orvosi ellenőrzés mellett, személyre szabott terápiát alkalmazunk, ami adott esetben jelentheti akár több gyógyszer kombinációját is.
Az egyik leggyakoribb ok az új gyógyszerek bevezetése, vagy a régóta szedett gyógyszerek leváltása (azonos hatóanyag, de különböző adalékanyagok, vagy különböző vivőanyagok). Alkalmanként szedett fájdalomcsillapító, lázcsillapító, altató, nyugtató is okozhat kiütéseket. Megfázás kapcsán használt torokfertőtlenítők, szopogató tabletták, orrsprayk is csalánkiütést provokálhatnak.
Természetgyógyászati készítmények, biokapszulák, gyógyteák, gyógyfüvek is okozhatnak csalánkiütéseket.
A másik leggyakoribb ok az úgynevezett étel-intolerancia (nem valódi allergia) kialakulása. Ezekben az esetekben főleg a mesterséges színezőanyagok, tartósítószerek, aromák okozzák a csalánkiütéseket. Ilyenkor olyan ételek is problémát okoznak, amiket korábban panasz nélkül fogyasztott (pl. fűszerkeverékekben vagy készételekben jelen lévő ízfokozók, tartósítószerek, üdítőitalok, édességek csokoládé, cukorka, fagylalt). Ilyen esetekben tartósítószer-színezékmentes diéta tartása javasolt.
Friss gyümölcsök például eper, málna, déligyümölcsök, kivi, ananász is állhat a háttérben, főleg kisgyermekekben vagy pollenallergiás felnőttekben okoznak tüneteket.
Gyulladásos gócok (gyulladt mandula, rossz fog, nőgyógyászati, urológiai fertőzések) is állhat a háttérben. Ezek kivizsgálása és kezelése a tüneteket megszűnteti.
Tartósan, 6 hétnél tovább fennálló csalánkiütések esetén a további okokat is vizsgálni kell
Autoimmun betegségekhez (pl. pajzsmirigy betegségek) társuló csalánkiütések. Ilyenkor az autoimmun betegséget kell kezelni.
Fizikai okok, például hideg, meleg vagy testmozgás is okozhat csalánkiütést. A fizikai okok miatt jelentkező csalánkiütések pontos mechanizmusát nem ismerjük. Átmeneti jelleggel állnak fenn, idővel a panaszok csökkennek vagy elmúlnak.
A csalánkiütés kezelésének több módja is van:
Amennyiben étel okozza a nem kívánt panaszokat, alkalmazható diéta, vagy az élelmiszer teljes elhagyása. Ha egy fontos gyógyszer a kiváltó ok, az valószínűleg helyettesíthető a megfelelő készítménnyel.
A terápia az antihisztamin tartalmú gyógyszerek szedését jelenti, mely orvosi utasításra kiegészíthető egyéb készítményekkel (pl.: kortikoszteroidok) is. Ez a kezelésmód akkor is alkalmazható, amikor nem derül fény az allergiás reakciót kiváltó tényezőre. Az antihisztamin tratalmú készítményeknek a munkaképességet, vagy a mindennapi tevékenységeket befolyásoló hatása nincs.
Amennyiben csalánkiütése van, az antihisztamin tartalmú gyógyszerek a tüneteket csökkentik, de a betegség megszűntetéséhez az okok kivizsgálása és kezelése szükséges.
Bejelentkezés allergiavizsgálatra
Téma szakértői
Az elmúlt húsz évben nagyjából 15 százalékkal emelkedett az allergiás megbetegedések száma, és 2050-re a lakosság fele érintett lehet valamilyen allergiás reakcióval vagy megbetegedéssel. Dr. Balogh Ádám, az Allergiaközpont csecsemő- és gyermekgyógyász, allergológus és klinikai immunológus szakembere arra hívja fel a figyelmet, hogy az anyatejes táplálás kiemelt jelentőségű az allergiás megbetegedések kialakulásának megelőzésében.
Az utóbbi években jelentősen megnőtt azok száma, akiknél valamilyen panaszt okoz bizonyos ételek fogyasztása. Dr. Sárdi Krisztina, az Allergiaközpont belgyógyász, gasztroenterológus orvosa szerint a betegek szívesen támaszkodnak az interneten elérhető információkra, de a diagnózis megállapításához elengedhetetlen az orvossal történő konzultáció.