A kiütés a test felszínén kialakuló szövet-, és színbeli eltéréseket okozó tünet. A fájdalom és a viszketés mellett az érintett bőrterület hőmérséklete gyakran a normál értékhez képest emelkedett. Amennyiben a bőr felületén égő, viszkető, általában összefüggő duzzanatokat észlel, valószínűleg csalánkiütésről van szó.
A csalánkiütés (orvosi néven urticaria) a lakosság közel 20 %-át érintő allergiás bőrbetegség. A tünet a bőr középső rétegének duzzanatával jár, melynek oka a hisztamin nevű anyag felszabadulása a bőrben. Gyakran arc- szemhéj- ajak-duzzanat, súlyos esetekben nyelvduzzanat, légzési nehezítettség is társulhat hozzá. A hisztamin felszabadulását számos tényező kiválthatja.
Az arra érzékenyeknél csalánkiütést okozhat a magas hisztamin tartalmú ételek, így például az eper fogyasztása is.
Az egyik leggyakoribb ok az új gyógyszerek bevezetése, vagy a régóta szedett gyógyszerek leváltása (azonos hatóanyag, de különböző adalékanyagok, vagy különböző vivőanyagok). Alkalmanként szedett fájdalomcsillapító, lázcsillapító, altató, nyugtató is okozhat kiütéseket. Megfázás kapcsán használt torokfertőtlenítők, szopogató tabletták, orrsprayk is csalánkiütést provokálhatnak.
Természetgyógyászati készítmények, biokapszulák, gyógyteák, gyógyfüvek is okozhatnak csalánkiütéseket.
A másik leggyakoribb ok az úgynevezett étel-intolerancia (nem valódi allergia) kialakulása. Ezekben az esetekben főleg a mesterséges színezőanyagok, tartósítószerek, aromák okozzák a csalánkiütéseket. Ilyenkor olyan ételek is problémát okoznak, amiket korábban panasz nélkül fogyasztott (pl. fűszerkeverékekben vagy készételekben jelen lévő ízfokozók, tartósítószerek, üdítőitalok, édességek csokoládé, cukorka, fagylalt). Ilyen esetekben tartósítószer-színezékmentes diéta tartása javasolt.
Friss gyümölcsök például eper, málna, déligyümölcsök, kivi, ananász is állhat a háttérben, főleg kisgyermekekben vagy pollenallergiás felnőttekben okoznak tüneteket.
Gyulladásos gócok (gyulladt mandula, rossz fog, nőgyógyászati, urológiai fertőzések) is állhat a háttérben. Ezek kivizsgálása és kezelése a tüneteket megszűnteti.
Tartósan, 6 hétnél tovább fennálló csalánkiütések esetén a további okokat is vizsgálni kell
Autoimmun betegségekhez (pl. pajzsmirigy betegségek) társuló csalánkiütések. Ilyenkor az autoimmun betegséget kell kezelni.
Fizikai okok, például hideg, meleg vagy testmozgás is okozhat csalánkiütést. A fizikai okok miatt jelentkező csalánkiütések pontos mechanizmusát nem ismerjük. Átmeneti jelleggel állnak fenn, idővel a panaszok csökkennek vagy elmúlnak.

A csalánkiütés kezelésének több módja is van:
Amennyiben étel okozza a nem kívánt panaszokat, alkalmazható diéta, vagy az élelmiszer teljes elhagyása. Ha egy fontos gyógyszer a kiváltó ok, az valószínűleg helyettesíthető a megfelelő készítménnyel.
A terápia az antihisztamin tartalmú gyógyszerek szedését jelenti, mely orvosi utasításra kiegészíthető egyéb készítményekkel (pl.: kortikoszteroidok) is. Ez a kezelésmód akkor is alkalmazható, amikor nem derül fény az allergiás reakciót kiváltó tényezőre. Az antihisztamin tratalmú készítményeknek a munkaképességet, vagy a mindennapi tevékenységeket befolyásoló hatása nincs.
Amennyiben csalánkiütése van, az antihisztamin tartalmú gyógyszerek a tüneteket csökkentik, de a betegség megszűntetéséhez az okok kivizsgálása és kezelése szükséges.
Bejelentkezés allergiavizsgálatra
Rendelés típusa:Téma szakértője
Dr. Mezei Györgyi
Hol van még a pollenszezon? – kérdezhetik az allergiások, a válasz pedig egyszerű: a nyakunkon. Az utóbbi években a korábbi felmelegedés hatására felerősödött a legkorábban virágzó fák pollenszórása. Az allergiaszezonban már csak a tüneti kezelésre van lehetőség, ugyanis az oki kezelésként ismert allergén immunterápiára már hamarabb gondolni kell. Pázsitfű allergia esetén az utolsó pillanatban vagyunk: a kezelés március elejéig kezdhető meg, a további allergének elleni immunterápiába kicsit később is bele lehet vágni. Dr. Lukács Anita, az Allergiaközpont – Prima Medica allergológusa, klinikai immunológus, fül-orr-gégész, audiológus arról beszélt, mikorra érdemes időzíteni a kivizsgálást, a kezelés kezdetét.
A poratka allergiások télen azt tapasztalhatják, hogy felerősödnek a tüneteik. Ennek több oka lehet, elsősorban a magasabb beltéri páratartalom. De vajon meg lehet-e szabadulni az orrdugulást, szemviszketést és tüsszögést, esetleg bőrtünetek okozó poratkáktól? Elég ehhez egy nagy teljesítményű porszívó? Dr. Viszoki Mónika, az Allergiaközpont – Prima Medica allergológusa, klinikai immunológus, fül-orr-gégész adott választ a kérdésre és beszélt a tüneti és oki kezelés lehetőségeiről is.