A csalánkiütés (orvosi néven urticaria) a lakosság közel 20 %-át érintő allergiás bőrbetegség. A csalánkiütés a bőr felsőbb rétegeinek duzzanatával járó tünetegyüttes, melynek oka a hisztamin nevű anyag felszabadulása a bőrben. Gyakran arc- szemhéj- ajak-duzzanat, súlyos esetekben nyelvduzzanat, légzési nehezítettség is társulhat hozzá. A hisztamin felszabadulását számos tényező kiválthatja.
1. Az egyik leggyakoribb ok az új gyógyszerek bevezetése, vagy a régóta szedett gyógyszerek leváltása (azonos hatóanyag, de különböző adalékanyagok, vagy különböző vivőanyagok). Alkalmanként szedett fájdalomcsillapító, lázcsillapító, altató, nyugtató is okozhat kiütéseket. Megfázás kapcsán használt torokfertőtlenítők, szopogató tabletták, orrsprayk is csalánkiütést provokálhatnak.
2. Természetgyógyászati készítmények, biokapszulák, gyógyteák, gyógyfüvek nagyon gyakran okoznak csalánkiütéseket.
A lisztérzékenység, vagy cöliákia gyanúja általában különböző gyomor-és bélrendszeri panaszok jelentkezésekor merül fel. A cöliákiához azonban bőrbetegségek is társulhatnak, így előfordulhat, hogy a betegséget elsőként nem is a glutén tartalmú ételek fogyasztását követő hasmenés, hasfájás és puffadás, hanem a különböző bőrtünetek jelzik. Dr. Garaczi Edina bőrgyógyász-allergológus, a Budai Allergiaközpont orvosa most ezekre hívja fel a figyelmet.
Kapcsolódó cikkünk
Ilyen bőrtünetek esetén gondoljon lisztérzékenységre
3. A másik leggyakoribb ok az úgynevezett étel-intolerancia (nem valódi allergia) kialakulása. Ezekben az esetekben főleg a mesterséges színezőanyagok, tartósítószerek, aromák okozzák a csalánkiütéseket. Ilyenkor olyan ételek is problémát okoznak, amiket korábban panasz nélkül fogyasztott (pl. fűszerkeverékekben vagy készételekben jelen lévő ízfokozók, tartósítószerek, üdítőitalok, édességek csokoládé, cukorka, fagylalt). Ilyen esetekben tartósítószer-színezékmentes diéta tartása javasolt.
4. Friss gyümölcsök például eper, málna, déligyümölcsök, kivi, ananász is állhat a háttérben, főleg kisgyermekekben vagy pollenallergiás felnőttekben okoznak tüneteket.
5. Gyulladásos gócok (gyulladt mandula, rossz fog, nőgyógyászati, urológiai fertőzések) is állhat a háttérben. Ezek kivizsgálása és kezelése a tüneteket megszűnteti.
Tartósan, 6 hétnél tovább fennálló csalánkiütések esetén a további okokat is vizsgálni kell
6. Autoimmun betegségekhez (pl. pajzsmirigy betegségek) társuló csalánkiütések. Ilyenkor az autoimmun betegséget kell kezelni.
7. Fizikai okok, például hideg, meleg vagy testmozgás is okozhat csalánkiütést. A fizikai okok miatt jelentkező csalánkiütések pontos mechanizmusát nem ismerjük. Átmeneti jelleggel állnak fenn, idővel a panaszok csökkennek vagy elmúlnak.
A legfontosabb teendő a kiváltó ok megszűntetése (pl. új gyógyszer abbahagyása, tartósítószer-mentes diéta tartása stb). Amennyiben kiütése van, antihisztamin tartalmú gyógyszerek a tüneteket csökkentik, de a betegség megszűntetéséhez az okok kivizsgálása és kezelése szükséges.
Bejelentkezés allergiavizsgálatra
Téma szakértői
Dr. Augusztinovicz Monika
allergológus, klinikai immunológus és fül-orr-gégész
Dr. Kádár János
allergológus és klinikai immunológus, belgyógyász
Dr. Garaczi Edina PhD
bőrgyógyász, allergológus és klinikai immunológus
Ha a gyermek hasa sokat fáj, hasmenés vagy véres széklet, székrekedés jelentkezik, akkor arra gondolunk, hogy tünetei az étkezéssel lehetnek összefüggésben. Ilyenkor gyakran valóban beigazolódik a kivizsgálás során, hogy ételallergia áll a háttérben. De mi a helyzet, ha a jellegzetes gyomor- és bélrendszeri tünetek elmaradnak és más panaszok jelzik az ételallergiát? A kevésbé ismert tünetekről dr. Polgár Marianne gyermekgyógyász, gasztroenterológust, a Budai Allergiaközpont főorvosát kérdeztük.
A szemkönnyezésnek több oka is lehet. Dr. Moric Krisztina fül-orr-gégész, allergológus, a Budai Allergiaközpont orvosának segítségével most az allergiás eredetű szemkönnyezés kivizsgálásának és kezelésének lépéseit járjuk körbe.
