Laktóz intolerancia tünetei és kezelése

Laktóz intolerancia tünetei és kezelése

A laktózintolerancia (más néven tejcukorérzékenység) egy specifikus; laktóztartalmú élelmiszerek, ételek fogyasztása után jelentkező tünetegyüttes. A laktózérzékenység oka az elégtelen vagy hiányos laktózbontó enzim (laktáz) termelése.

Enzim hiányában a tejcukor emésztetlenül halad át a vékonybélen és jut át a vastagbélbe, ahol baktériumok kezdik bontani, melynek következtében felfúvódás, puffadás, hasi görcsök, szelek fokozott távozása, hasmenés jelentkezik.(A baktérium bontás közben felszabaduló gáz képződésén alapul a laktóz intolerancia kimutatására szolgáló kilégzési teszt.) Fontos, hogy a tejcukor érzékenység nem azonos a tej-, azaz tejfehérje allergiával.

Laktózintolerancia

Laktózintolerancia okai

A tejcukorérzékenységnek elsődleges (primer), illetve másodlagos (szekunder) formáját különböztetjük meg.

A primer laktózintolerancia veleszületett, ritka formája, mikor a laktáz enzim már születéskor hiányzik (más néven alaktázia). Az elsődleges forma késői típusában a tejcukorbontó enzim aktivitása 3-6 éves kor után fokozatosan csökken, vagy akár meg is szűnik.

A felnőtt lakosság laktáz aktivitás szempontjából négy  típusba sorolható, melyet a genetikai vizsgálat négy különféle genotípussal jellemez: CCGA, CCGG, CTGA, TTGA . A laktáz aktivitás alapján ugyan 4 genotípus  különíthető el, azonban a genetikai vizsgálatok csupán 3 féle genotípust adnak meg. Ennek oka, hogy a  CC genotípus egyértelműen elsődleges, felnőttkori laktózintoleranciát igazol, a két altípus (CCGA, CCGG) között csupán annyi különbség van, hogy utóbbira a laktáz enzim lassú csökkenése a jellemző, tehát a betegség későbbi életkorban mutat tüneteket. A tejcukor lebontására alkalmas laktáz enzim szintje tehát bizonyos egyénekben az életkor előrehaladtával egyre csökken. Ezzel magyarázható, hogy a laktózintolerancia bár már gyermekkorban kialakul, tünetei csak felnőttkorban jelentkeznek.

A laktóz intolerancia másik formája az úgynevezett szerzett vagy másodlagos laktóz intolerancia, amikor a vékonybelet érintő egyéb betegségek vezetnek laktóz intolerancia kialakulásához. Ezekben az esetekben a genetikai teszt CTGA, TTGA genotípust mutat. Ilyenkor az alapbetegséget kell keresni, melyhez a laktóz intolerancia másodlagosan társul, mivel az alapbetegség kezelésével a laktóz intolerancia is megszűnik, a  tünetek tehát csupán átmenetiek.  Ilyen, vékonybelet érintő alapbetegség lehet pl: a cöliákiás lisztérzékenység, a Crohn-betegség, bizonyos gyomor és bélrendszert érintő fertőzések, az  antibiotikum kezelés következtében kialakult kóros baktériumelszaporodás (vékonybél kontaminációs szindróma, SIBO), a vékonybeleket érintő kemoterápiás kezelés, illetve a vékonybél károsodását okozó gyógyszerek. 

Laktózintolerancia tünetei

  • köldök körüli görcsös fájdalom

  • puffadás, fokozott gázképződés

  • hasmenés

  • hányinger, hányás

A tünetek súlyosságát befolyásolja az egyéni tolerancia.

Veleszületett laktáz enzimhiány esetén már kis mennyiségű laktóz fogyasztása is súlyos tüneteket produkálhat, de a legtöbb tejcukorérzékeny azonban bizonyos mennyiségű tejet, tejterméket probléma nélkül is el tud fogyasztani.

Laktózintolerancia kivizsgálása

- Hidrogén-kilégzési teszt: az éhgyomri vizsgálat egy laktóz tartalmú tesztital fogyasztását követően, többszöri méréssel történik. Az emésztetlen laktóz a vastagbélben hidrogént is fejleszt, ami a véráramba és a lélegzetbe is bekerül. Magasabb értékek esetén valószínűsíthető a laktóz intolerancia.

A vizsgálatról itt olvashat bővebben>>

- A kizárásos diéta során mellőzzük az étrendből a tejtermékeket, majd megfigyeljük, ezzel egy időben javulnak-e a panaszok.

- Laktóztolerancia teszt, ami a vércukor emelkedést méri közvetlenül laktóz fogyasztása után.

A laktóz intolerancia önvizsgálata kerülendő, mivel a lisztérzékenység is járhat például hasonló tünetekkel, ezért csak szakorvosi vizsgálattal dönthető el, hogy mi okozza a panaszokat.

Az öndiagnózis azért sem javasolt, mivel másodlagos laktózintolerancia fennállása esetén rejtve maradhatnak bizonyos betegségek, pl. lisztérzékenység. Ezekben az esetekben a kezelés nem csupán a laktózmentes étrendből, illetve laktáz tabletta használatából áll. Lisztérzékenység okozta másodlagos laktózintolerancia esetén a tünetek ugyan laktózmentes étrend mellett javulhatnak, azonban a diagnózis elmaradása a későbbiekben súlyos következményekkel, pl. vékonybél lymphoma (a vékonybelet érintő daganatos betegség bizonyos formája) kialakulásával is járhat. Ezért a diagnózis felállítását minden esetben bízzuk szakorvosra!

Amennyiben feltételezzük, hogy bármely étel, vagy annak egy összetevőjének fogyasztása után szokatlan tünetek jelentkeznek, ne elégedjünk meg annak az étrendből történő kiiktatásával.
Keressünk fel szakorvost a további vizsgálatok érdekében, ne zárjunk ki szükségtelenül fontos tápanyagforrásokat a étrendünkből!

Laktózintolerancia kezelése

Diagnosztizált laktózintolerancia esetén fontos megállapítani az egyéni tolerancia mértékét, vagyis mennyi tej, tejtermék fogyasztható el probléma nélkül.

Dietetikus segítségével összeállított egyéni étrend követése szükséges a tünetek minimalizálása céljából.

A laktózmentes étrenden túl lehetőség van a laktáz enzim szájon át történő pótlására is. Legismertebb formája a laktáz tabletta, de kapszula, cseppek és por formájában is elérhető a készítmény.

Fontos kiemelni, hogy nem a tej, tejtermékek étrendi kiszorításáról van szó, csupán a laktózt (tejcukrot) tartalmazó készítményeket kell kerülni, egyéni toleranciától függően csökkenteni.

Az étrendbe beépíthetők azok a tejet, tejszármazékot tartalmazó termékek, melyek csomagolásán vagy címkéjén a gyártó feltüntette a „laktózmentes” jelzőt. Akkor tekinthető egy készítmény laktózmentesnek, ha tejcukortartalma nem haladja meg a 0,1 grammot 100 grammonként. Csökkent laktóztartalmú egy termék, ha a tejcukortartalma 0,2g/100g.

A tanúsított laktózmentes termékeken túl olyan élelmiszert, étel fogyasztható, melyek összetevői között nem szerepel: tejcukor (laktóz), tej, tejpor, tejszín, tejföl, krémföl, vaj, joghurt, kefir, túró, sajt, túró, író, tejsavó, tejsavópor, tejsavófehérje, citopánpor, tejes margarin, tejsavó alapú édesítőszer (laktit – E966), kazein, kazeinát, laktalbumin, laktoferrin, laktoszérum, laktobiumot, laktoglobulin.

Az érintetteknél nemcsak a tehén-, hanem többek között a juh-, kecske-, bivalytej is kerülendő!

Körültekintően kell eljárni félkész-, készételek, felvágottak, húskészítmények esetében, mert bár alapvetően nem tartalmaznak tejet, tejcukrot, de adalékanyagként sok esetben beleteszik a késztermékekbe.

A laktózmentes étrend mindig egyénre szabott, az egészséges táplálkozás alapelveinek és egyéni céloknak felel meg.

Étrend-kiegészítés laktóz intoleranica esetén

A laktóz intolerancia diétájában érdemes odafigyelni a megfelelő kalcium- és D-vitamin-bevitelre, mivel a tej és tejtermékek kiváló kalcium- és D-vitamin-forrásnak számítanak (1 liter tejben kb. 30 NE-nek megfelelő D-vitamin található). Érdekesség, hogy a megfelelő kalcium felszívódáshoz D-vitaminra is szükség van:

  • válasszunk kalciummal dúsított termékeket, pl. kalciummal dúsított növényi tejek, narancslé, gabonapelyhek, felvágottak

  • magas kalciumtartalmú élelmiszerek az olajos magvak (mák, mogyorófélék, dió, mandula); busa, szardínia; a hüvelyesek, a káposztafélék, a brokkoli, a petrezselyemzöld és gyümölcsök közül a ribizli.

  • D-vitaminban gazdag a lazac, a makréla, a tonhal; a csukamájolaj, a belsőségek

Fontos megjegyezni, hogy novembertől áprilisig csupán táplálékkal nem fedezhető a szükséges D-vitamin. A laktózintoleránsokra ugyanaz az ajánlás vonatkozik, mint más egészséges emberre: a téli hónapokban napi 2500 NE D-vitamin-pótlás javasolt

Budai AllergiaKözpont

Online bejelentkezés az Allergiaközpont rendeléseire