244-es nanotechnológiás allergia teszt
Laktóz intolerancia

Laktóz intolerancia tünetei és kezelése

Laktóz intolerancia

Mi a laktóz intolerancia – tejcukor intolerancia?

A laktóz a tejcukor, amit a vékonybélben a laktáz nevű enzim bont le emészthető részekre. Az enzim hiányában lép fel a tejcukor érzkénység, vagy laktóz intolerancia.  Az enzim hiányában a tejcukor emésztetlenül halad át a vékonybélen és jut át a vastagbélbe, ahol baktériumok kezdik bontani, melynek következtében felfúvódás, puffadás, hasi görcsök, szelek fokozott távozása, hasmenés jelentkezik.(A baktérium bontás közben felszabaduló gáz képződésén alapul a laktóz intolerancia kimutatására szolgáló kilégzési teszt) Fontos, hogy a tejcukor érzékenység nem azonos a tej, tejfehérje allergiával.

Laktóz intolerancia okai

A laktóz intoleráns betegek egy részénél a betegség kialakulása genetikailag kódolt ( primer vagy elsődleges forma ). A felnőtt lakosság a laktáz aktivitás szempontjából négy  típusba sorolható, melyet a genetikai vizsgálat, négy különféle genotípussal jellemez: CCGA, CCGG, CTGA, TTGA . A laktáz aktivitás alapján ugyan 4 genotípus  különíthető el, azonban a genetikai vizsgálatok leletében csupán 3 féle genotípust adnak meg. Ennek az az oka, hogy a  CC genotípus egyértelműen elsődleges, felnőttkori laktóz intoleranciát igazol, a két altípus ( CCGA, CCGG) között csupán annyi különbség van,hogy az utóbbira a laktáz enzim lassú csökkenése a jellemző, tehát a betegség későbbi életkorban mutat tüneteket. A tejcukor lebontására alkalmas laktáz enzim szintje, tehát bizonyos egyénekben az életkor előre haladtával egyre csökken. Ezzel magyarázható, hogy a laktóz intolerancia bár már gyermekkorban kialakul, tünetei csak  felnőttkorban jelentkeznek.
 
Az elsődleges, veleszületett laktóz intolerancia vagy más néven alaktázia szintén örökletes betegség, már csecsemőkorban megjelenő, súlyos tünetekkel.  Szerencsére nagyon ritka (Magyarországon évente csupán 1-2 csecsemőt érint).  Ennek igazolására szolgáló genetikai vizsgálat Magyarországon jelenleg nem hozzáférhető.
 
A laktóz intolerancia másik formája az úgynevezett szerzett vagy másodlagos laktóz intolerancia, amikor a vékonybelet érintő egyéb betegségek vezetnek laktóz intolerancia kialakulásához. Ezekben az esetekben a genetikai teszt CTGA, TTGA genotípust mutat. Ilyenkor az alapbetegséget kell keresni, melyhez a laktóz intolerancia másodlagosan társul, mivel az alapbetegség kezelésével a laktóz intolerancia megszűnik, a laktóz intolerancia okozta  tünetek tehát csupán átmenetiek.  Ilyen, vékonybelet érintő alapbetegség lehet pl: a lisztérzékenység, a Crohn betegség, bizonyos gyomor és bélrendszert érintő fertőzések, az  antibiotikum kezelés következtében kialakult kóros baktérium elszaporodás (vékonybél kontaminációs szindróma), a vékonybeleket érintő kemoterápiás kezelés illetve a vékonybél károsodását okozó gyógyszerek. 
 


Mikor jelentkezik a laktóz intoerancia?

Laktóz intolerancia jelei, tünetek
A tejfogyasztást követő laza, hasmenéses széklet, émelygés, hányinger, puffadás és hasi fájdalom jelentkezik. Előfordulási gyakorisága felnőttkorban 15-35%-os Magyarországon.

Laktóz intolerancia kivizsgálása

Hidrogén kilégzési teszt: Az éhgyomri vizsgálat egy laktóz tartalmú tesztital fogyasztását követően, többszöri méréssel történik. Az emésztetlen latóz a vastagbélben hidrogént is fejleszt, ami a véráramba és a lélegzetbe is bekerül. Magasabb értékek esetén valószínűsíthető a laktóz intolerancia.

A kizárásos diéta során mellőzzük az étrendből a tejtermékeket, majd megfigyeljük, ezzel egy időben javulnak-e a panaszok.

Laktóz tolerancia teszt, ami a vércukor emelkedést méri közvetlenül laktóz fogyasztása után.

A laktóz intolerancia önvizsgálata kerülendő, mivel a lisztérzékenység is járhat például hasonló tünetekkel, mint a laktóz inolerancia, ezért csak szakorvosi vizsgálattal dönthető el, hogy mi okozza a panaszokat.

A laktóz intolerancia öndiagnózisa azért kerülendő, mivel másodlagos laktóz intolerancia fennállása esetén rejtve maradhatnak bizonyos betegségek pl:a lisztérzékenység. Ezekben az esetekben, a kezelés nem csupán a laktóz mentes étrendből illetve laktáz tabletta használatából áll. Lisztérzékenység okozta másodlagos laktóz intolerancia esetén a tünetek ugyan laktóz mentes étrend mellett javulhatnak, azonban a diagnózis elmaradása a későbbiekben súlyos következményekkel pl: vékonybél lymphoma (a vékonybelet érintő daganatos betegség bizonyos formája) kialakulásával is járhat.  Ezért a diagnózis felállítását bízzuk szakorvosra.

Amennyiben feltételezzük, hogy gyermekünknél bármely étel, vagy annak egy összetevőjének hatására szokatlan tünetek jelentkeznek, ne elégedjünk meg annak az étrendből történő kiiktatásával.
Keressünk fel szakorvost a további vizsgálatok érdekében, ne zárjunk ki szükségtelenül fontos tápanyagforrásokat a gyermek étkezéséből!

Laktóz tartalmú élelmiszerek

Egyes termékek tejszármazékokat tartalmazhatnak: kenyér és péksütemények, instant italporok, margarin, salátaöntetek, cukorkák, húsipari termékek, felvágottak, levesporok, konzervek, édesipari termékek.

Táplálék kiegészítés laktóz intoleranica esetén

A laktóz intolerancia diétájában érdemes odafigyelni a megfelelő kalcium és D-vitamin bevitelre, mivel a tej és tejtermékek kalcium és D vitamin-forrásnak számítanak (1 liter tejben kb. 30 NE-nek megfelelő D- vitamin található), a megfelelő kalcium felszívódáshoz pedig D vitaminra is szükség van:

  • válasszunk kalciummal dúsított termékeket, pl. kalciummal dúsított szójatej, narancslé, vagy rizstej
  • kiváló kalcium-forrás a szardínia, a narancs, brokkoli, articsóka és az aszalt szilva, az olajos magvak, bizonyos sajtok (ha egy sajt szénhidrát vagy cukor tartalma 0,1g/100g alatti akkor biztosan tejcukor/ laktóz mentes)
  • D-vitaminban gazdag a lazac, makréla, tonhal, a csukamájolaj, a belsőségek (megjegyezzük, hogy csupán táplálékbevitellel a szükséges D- vitamin szint a téli hónapokban nem fedezhető. A laktóz intoleránsokra ugyanaz az ajánlás vonatkozik, mint más egészséges emberre: a téli hónapokban napi 2000 NE D- vitamin pótlás javasolt)