Allergia a szervezet téves immunválasza. Olyan anyag, molekula ellen védekezik, mely a szervezetre ártalmatlan és egészséges emberekben semmilyen tünetet nem okoz. Jellemző tünetek között szerepelhetnek kiütések, foltok megjelenése a bőr felszínén, hányás, hasmenés, légszomj,nehézlégzés és súlyosabb esetban akár úgynevezett anafilaxiás sokk is.
Az allergia kialakulásának okai
Az allergia hátterében lévő allergiás immunválaszban részt vehetnek IgE immunoglobulinok, eosinophil és basophil fehérvérsejtek, limphociták, hízósejtek, stb.Az allergia vizsgálatánál ezeknek az anyagoknak a meglétét, a sejtek aktivitását vizsgáljuk, míg a gyógyításában az imént említettanyagok felszabadulását, fenti sejtek aktivitását gátoljuk. Továbbra is legfontosabb allergia ellenes védekezés az allergén anyag kerülése!
Azokat az anyagokat, melyek allergiás reakciókat okoznak, allergéneknek nevezzük.
Bár az allergiát közvetlen örökölni nem lehet,az arra való hajlamot igen. Minél közelebbi hozzátartozó az allergiás beteg, annál nagyobb a valószínűsége annak, hogy a betegség kialakul.
Az allergia tüneteit leggyakrabban a hízósejtekből felszabaduló allergén anyag, a hisztamin okozza. Ez tehető felelőssé az allergiás nátha, az allergiás csalánkiütés jellemző tüneteiért. Érdekesség, hogy hisztamin szabadul fel a szúnyog csípésénél is. Ennek az anyagnak a hatására kerül vérbőség alá a terület, okozza a bőrpírt és a puklit, ugyanakkor ezt nem tekintjük allergiás reakciónak.
Tünetei igen sokrétűek lehetnek, ezért csoportosításuk szükséges, amit a betegségek tünetei alapján végzünk. Az allergia tünetek szerinti csoportosításánál azonban sokszor azonos anyagra való generalizált allergiás reakció áll. Ezért lehet, hogy az asztma- szénanátha, noha két külön betegség, kezelése közösen kell hogy történjen. Ugyan ez a helyzet a szemviszketéssel, és a tüsszögéssel, mint allergiás tünetekkel.
Az allergia tüneteit gyakran összetévesztik a különböző intoleranciák, vagy éppen az autoimmun betegség tüneteivel.
Az intolerancia tünetei az allergia tüneteivel hasonlóak, nem immunválaszon alapuló betegség, hanem más mechnaizmus áll a háttérben, pl. enzimhiány.
Az autoimmun betegség -mely ténylegesen az immunrendszer megbetegedéséből adódik- szintén nagy hasonlóságot mutat az allergia tüneteivel. A két betegség abban különbözik, hogy míg az allergia esetében a szervezet egy testidegen anyag, molekula ellen védekezik, addig az autoimmun betegségnél az immunrendszer a test saját fehérjéit támadja meg – ilyen például a lisztérzékenység.
Anafilaxiás sokkot a legtöbb esetben bizonyos táplálékok okoznak. A leggyakoribb allergének a földimogyoró, diófélék, hal és tenger gyümölcsei; illetve gyermekeknél a tej-és tojásfehérjék, valamint a szója. Gyógyszerek – elsősorban antibiotikumok- , nem szteroid gyulladásgátlók, latex-és kontrasztanyag érzékenység szintén előidézheti. A ritkább kiváltó okok közt említhetjük a rovarmérget – főként darázsmérget – is, de az is előfordul, hogy a tünetek okát nem sikerül feltárni, ezt nevezzük imeretlen eredetű, idiopátiás anafilaxiának.
Már mindenki felépült, ön még mindig csak lábadozik és többször is beteg? Ha visszatérő légúti fertőzéstől szenved és a gyógyulás is elhúzódik, érdemes utána járnia, nincs-e légúti allergia a háttérben. Dr. Moric Krisztina fül-orr-gégész, allergológus, a Budai Allergiaközpont főorvosa elmondta, hogy mit lehet tenni ilyen esetben.
Bár sok ember rosszul bír bizonyos ételeket, a valódi ételallergia nem olyan gyakori, mint ahogy azt gondolják-gyakran keverik az allergia és intolerancia fogalmát.
Az ételallergia minden esetben heveny immunválaszt vált ki, akár egyetlen falat allergizáló étel elfogyasztása is súlyos következményekkel járhat. A beteg arca, torka azonnal, vagy rövid időn belül megduzzadhat, csalánkiütés, viszketés, jelentkezhet. Hasfájás, hányinger is kialakulhat, valamint nehézlégzés, szédülés, ájulás is bekövetkezhet. Súlyos esetekben anafilaxiás sokk is kialakulhat, ami a légutak szűkülete, a vérnyomásesés, valamint a gyors szívdobogás következtében életveszélyes állapotot is eredményezhet.
Táplálékintolerancia esetén a tünetek nem közvetlenül étkezés után, hanem több órával, akár napokkal később jelentkeznek. Ezek hátterében bélműködési problémák állhatnak, melyeket a nem megfelelő emésztés, a bél megváltozott perisztaltikája, valamint a bélfal áteresztőképességének fokozódása okoz. A panaszok sokfélék lehetnek: bőrkiütés, bőrviszketés, szénanátha, légúti eltérések, fejfájás, emésztési zavarok, elhízás és ízületi panaszok.
A fémallergiák által leggyakrabban okozott panaszok a szájüreget és a száj környékét érintik, ahol a tünetek igen változatos formát ölthetnek, a fekélyes elváltozásoktól egészen a szájszárazságig. Előfiordulhat tünetként még az íny vagy a nyálkahártya gyulladása, a vérző íny, esetleg az égő, bizsergő érzés a szájban, vagy a száj környékén a bőr gyulladása.
A fogászati allergiákat két csoportba soroljuk: a kezelés során azonnal, vagy nagyon rövid időn belül fellépő reakciók, illetve a késői, több hét, hónap, vagy akár év múlva megjelenő késői fogászati allergiák.
Számos gyógyszer okozhat mellékhatásokat, és ezek között allergiás reakciót is. Amikor a gyógyszer első alkalommal kerül a szervezetbe, a test idegenként ismeri fel azt, és speciális ellenanyagokat termel ellene, illetve nyiroksejtekkel védekezik.
A problémát nem az a viszonylag nagyméretű virágpor okozza, amit a méhek, a poszméhek, a lepkék vagy a szél szállít virágról virágra. Az allergiás reakciót a fák, füvek és egyéb virágos növények finomabb, szabad szemmel egyáltalán nem látható virágporszemcséi okozzák.
Az allergiás náthát megszűntetni nem egyszerű és a kezelés hiányának allergiás asztma lehet a következménye.
A háziporatka allergiások tünetei egyértelműen a téli időszakban rosszabbodnak, hiszen olyankor több időt töltünk a lakásban, egy légtérben az allergénnel.A háziporatka táplálékául az ember által elhullajtott hámsejtek szolgálnak, így ezek leginkább az ágyneműkben, az ágy környékén és a szőnyegekben fordulnak elő.
Az állatszőr-allergia megnevezése téves. Valójában nem a szőr allergizál, hanem az állat széklete,vizelete, nyála, vagy éppen hámpikkelyei Az allergénnel történő érintkezés belégzés vagy bőrkontaktus révén jön létre.
A rovarcsípés hatására helyi és a szervezet egészét érintő reakciók is kialakulhatnak. A csípés helyétől és számától függően akár életveszélyes állapotba is kerülhet az, aki túlzott allergiát mutat a rovarcsípésekkel szemben. A csípés helyén tapasztalható reakciók:
Egy esetleges több szervrendszert érintő reakció alkalmával előfordulhat még:
Az allergia minden életkorban elkezdődhet viszont döntően mégis a gyermek-fiatalkorban alakul ki. Újszülötteknél, csecsemőknél allergiáról még nem beszélhetünk, hiszen az immunrendszer ilyenkor alakul ki. Ekkor szokja meg, mely anyagok ellen kell és melyekkel szemben nem kell védekeznie. A gyermekkorban kezdődő allergia általában kinőhető, bár ez alól is vannak kivételek. Minél később kezdődik egy allergiás megbetegedés, annál kisebb az esély a teljes gyógyulásra.
Többen megfigyelhették már, hogy allergiás panaszaik olyankor is erősödnek, amikor nincs semmilyen jel arra, hogy az allergén-koncentráció emelkedett lenne a környezetben. A panaszokat ez esetben a keresztallergia is okozhatja.
A keresztallergia hátterében az anyagok kémai szerkezetének nagyfokú hasonlósága áll. A két anyag közti szerkezetbeli különbség annyira kicsi, hogy sok szervezet - különösen akkor, ha már fokozottan érzékeny az egyik allergénre - nem tud különbséget tenni köztük.
Néhány gyakor keresztallergia:
Kapcsolódó cikkek, melyeket mindenképpen olvasson el ! |
Bár az allergia kialakulásának okait a mai napig kutatják, annyi bizonyos, hogy az allergiát közvetlenül örökölni nem lehet, az arra való hajlamot viszont igen. Az allergiás reakció akkor jelentkezik, amikor a szervezet érintkezik az allergénnel.
Ha egyszer kialakult valamely allergénnel szemben az érzékenység, akkor az allergiás reakció minden esetben kialakul, amikor a szervezet az adott allergénnel érintkezésbe kerül.
Egyéb, allergiára hajlamosító tényezők:
Az időbeni előfordulásuk alapján beszélhetünk szezonális, és az év minden időszakában jelen lévő allergénekről.
A perzisztáló allergiás náthát kiváltó leggyakoribb allergének a háziporatka ürüléke, állati eredetű (főként háziállatok: macska, kutya, nyúl) szőrök, hám, és testnedvek, valamint a gombaspórák.
Ritkábban élelmiszerek, csótány ürüléke és nyála, továbbá ún. "foglalkozási allergének" (gyapjú, gabonafélék magvai, gyógyszerek, különféle kemikáliák) is okozhatnak nem-szezonális jellegű tüneteket.
Minden éveben tavallszal, nyár elején eljön a szezonális allergia ideje. Ilyenkor az allergének, mint például a füvek, virágok és fák pollenei kapcsolatba kerülnek a szem és a légút nyálkahártyájával. A tünetek szezonálisak, mivel az egyes pollenek csak az év meghatározott időszakában kerülnek a levegőbe.
Az allergia gyógyításának első lépése a tüneteket okozó allergén azonosítása. Ez az allergia vizsgálat.
A klasszikus allergiatesztek az allergiát kiváltó anyag teljes kivonatát vizsgálják, illetve következő lépésben, külön allergia panel kérése után egy-egy komponenst (molekulát) is. A legújabb, teljeskörű allergia vizsgálatok egy panelen több száz biológiai eredetű anyag kivonatát és komponenseit is elemzik egyetlen vérvétel alapján.
A klasszikus allergia vizsgálatokról bővebben itt olvashat: Allergia vizsgálatok
A teljeskörű allergia vizsgálatok részletei itt találhatóak: Multiplex allergia teszt
Az allergia kezelése függ egyrészt az érintett szervektől, másrészt az allergén típusától.
A kezelésnél az első és legfontosabb tennivaló az allergén elkerülése. Ez sajnos nem kivitelezhető, ha a beteg a háziporatkától vagy a pollenektől szenved. Erre nyújthat hatásos gyógymódot az allergén specifikus immunterápia. Az immunterápiát a következő allergének elleni kezelésnél alkalmazhatjuk:
sóinhalálás
Rhinolight kezelés
Kapcsolódó cikkek, melyek érdekelhetik Önt:
Bejelentkezés allergia kivizsgálásra
Téma szakértői
Az allergiák jelentős része bőrpróbával vagy vérből történő ellenanyag (IgE) meghatározással diagnosztizálható. Ez utóbbi egy kényelmes és biztonságos lehetőséget nyújt az allergének azonosításában, így a csecsemő- és gyermekkori tejfehérje allergia diagnózisában is fontos szerepe van. Dr. Hidvégi Edit, az Allergiaközpont gyermekgasztroenterológus szakorvosa arra hívja fel a figyelmet, hogy a vizsgálat elvégzésének nem feltétele a gyermek allergénnel történő visszaterhelése.
Az ősz közeledtével és a szeptemberi iskolakezdéssel az asztmás betegek számának növekedésére lehet számítani. Dr. Potecz Györgyi, az Allergiaközpont tüdőgyógyász, allergológus szakembere szerint ez idő tájt elsősorban a vírusos és bakteriális légúti megbetegedések, a parlagfű és a gombák spórái, a beltéri allergének közül pedig a poratka, az állatszőr és a penészgomba súlyosbíthatják az asztmás tüneteket.