Kapcsolódó cikkünk
Asztmás vagyok, életem végéig gyógyszert kell szednem?
Az asztma a légutak krónikus gyulladásával járó betegség. Nem gyógyítható, de jól beállított gyógyszeres kezeléssel a legtöbb beteg lényegében tünetmentessé tehető. Emiatt az érintettekben felmerül a kérdés, hogy meddig lesz szükségük az asztmaellenes szerekre, abbahagyhatják-e valaha a gyógyszerek szedését?
Általában a baba bőrén észleljük leghamarabb az allergiás tüneteket. Az arc bőre kiszárad, kipirul, hámlik, később ez kiterjedhet az egész testre is. Több oka is lehet:
A fürdetéskor használt szappan, vagy sampon. Ezek olyan vegyi anyagokat tartalmaznak, amikre a pici baba bőrének tisztántartásához nincs is szükség. Akár tiszta vízben is lehet fürdetni!
Hasonlóan a mosó és öblítőszerek enzimjei, illatanyagai is bőrtüneteket válthatnak ki. Mossuk külön a baba ruháját, ne használjunk öblítőszert, csak tiszta, vagy enyhén ecetes vizet.
A tej is okozhatja a bőrjelenségeket, legyen az akár anyatej, vagy tápszer
Ha az anya napi 1 liternél több tejet fogyaszt, az árthat a baba bőrének, de más allergén fogyasztását sem szabad túlzásba vinni: kerüljük a mogyorót és a sok tojást is.
Az ekcéma kialakulásának megelőzésére igazoltan jó hatású a probiotikumok adása az élet első 6 hónapjában.
A légúti tünetek közül az újszülöttek tüsszögése azonban nem allergiás eredetű: az orrnyálkahártyáról leváló kis hámdarabok váltják ki, és magától pár napon-héten belül megszűnik. Nem szabad erős orrcseppet használni, legjobb a tengeri sós baba-orrspray.
Már fél éves kor előtt is lehet asztmás jellegű sípoló légzése egy babának, bár ezt legtöbbször vírusfertőzés okozza és a későbbiekben nem is lesz asztmás a gyermek. A dohányfüst ebben a korban is ártalmas, gyakoribb hurutos tünetek jöhetnek létre. De ha a nagyobb testvér óvodába jár, akkor is megszaporodik a légúti hurutos tünetek száma. Ekkor mindenképpen orvoshoz kell vinni a csecsemőt.
Minden baba számára legelőnyösebb a saját anyja tejével történő táplálás. Amennyiben nincs lehetőség szoptatni a kicsit, allergia megelőző (ú.n. HA) tápszerek ajánlottak 4-6 hónapos korig.
A hozzátáplálás kezdetével jelentkeznek leggyakrabban az első táplálék-allergiás tünetek: minden új étel bevezetésekor figyelni kell, hogy nem észlelünk-e valamilyen csalánkiütést, ekcémát, vagy száj-szemduzzanatot, esetleg asztmás jelegű légzést, köhögést. Hasfájás, hányás, hasmenés is lehet az étel-allergia tünete. Leggyakoribb kiváltói ebben az életkorban a tej, a tojás és a szója. 4-6 hónapos koron túl vezessük be az új ételeket, csak fokozatosan, először kis adaggal, egy újat egyszerre, utána 2-3 nap várakozás, megfigyelés szükséges. A legújabb vizsgálatok azt igazolták, hogy nem jó túlságosan későre halasztani az új táplálékok bevezetését, mert ez inkább hátrányos az allergia kialakulása szempontjából.
Budai AllergiaKözpont
Téma szakértői
Dr. Somogyi Éva
csecsemő- és gyermekgyógyász, gyermektüdőgyógyász, allergológus és klinikai immunológus
Dr. Szántó Hajnalka
bőrgyógyász, allergológus és klinikai immunológus
Dr. Smajda Zsuzsanna
tüdőgyógyász, allergológus és klinikai immunológus
A járványhelyzet miatt egyre többen küzdenek a szorongás és a stressz tüneteivel. Dr. Révay Edit a Budai Allergiaközpont életvezetési tanácsadója fontosnak tartja, ha így érzünk, mielőbb kérjünk segítséget. A fel nem dolgozott belső feszültségek a légúti betegségek tüneteit is felerősítik és az immunrendszer működését is gyengítik.
Aki hajlamos a gyomorégésre tapasztalhatja, hogy a tünetei mostanában erősödnek. Ez tavasszal egyébként is jellemző, de a jelenlegi helyzetben a korábbi napirend felborulása, a stressz, a megváltozott étkezési szokások is okozhatják. Dr. Sárdi Krisztina gasztroenterológus, a Budai Allergiaközpont orvosa elmondta, hogy milyen házi praktikákat vethetünk be gyomorégés ellen.
