Kapcsolódó cikkünk
Asztmás vagyok, életem végéig gyógyszert kell szednem?
Az asztma a légutak krónikus gyulladásával járó betegség. Nem gyógyítható, de jól beállított gyógyszeres kezeléssel a legtöbb beteg lényegében tünetmentessé tehető. Emiatt az érintettekben felmerül a kérdés, hogy meddig lesz szükségük az asztmaellenes szerekre, abbahagyhatják-e valaha a gyógyszerek szedését?
Általában a baba bőrén észleljük leghamarabb az allergiás tüneteket. Az arc bőre kiszárad, kipirul, hámlik, később ez kiterjedhet az egész testre is. Több oka is lehet:
A fürdetéskor használt szappan, vagy sampon. Ezek olyan vegyi anyagokat tartalmaznak, amikre a pici baba bőrének tisztántartásához nincs is szükség. Akár tiszta vízben is lehet fürdetni!
Hasonlóan a mosó és öblítőszerek enzimjei, illatanyagai is bőrtüneteket válthatnak ki. Mossuk külön a baba ruháját, ne használjunk öblítőszert, csak tiszta, vagy enyhén ecetes vizet.
A tej is okozhatja a bőrjelenségeket, legyen az akár anyatej, vagy tápszer
Ha az anya napi 1 liternél több tejet fogyaszt, az árthat a baba bőrének, de más allergén fogyasztását sem szabad túlzásba vinni: kerüljük a mogyorót és a sok tojást is.
Az ekcéma kialakulásának megelőzésére igazoltan jó hatású a probiotikumok adása az élet első 6 hónapjában.
A légúti tünetek közül az újszülöttek tüsszögése azonban nem allergiás eredetű: az orrnyálkahártyáról leváló kis hámdarabok váltják ki, és magától pár napon-héten belül megszűnik. Nem szabad erős orrcseppet használni, legjobb a tengeri sós baba-orrspray.
Már fél éves kor előtt is lehet asztmás jellegű sípoló légzése egy babának, bár ezt legtöbbször vírusfertőzés okozza és a későbbiekben nem is lesz asztmás a gyermek. A dohányfüst ebben a korban is ártalmas, gyakoribb hurutos tünetek jöhetnek létre. De ha a nagyobb testvér óvodába jár, akkor is megszaporodik a légúti hurutos tünetek száma. Ekkor mindenképpen orvoshoz kell vinni a csecsemőt.
Minden baba számára legelőnyösebb a saját anyja tejével történő táplálás. Amennyiben nincs lehetőség szoptatni a kicsit, allergia megelőző (ú.n. HA) tápszerek ajánlottak 4-6 hónapos korig.
A hozzátáplálás kezdetével jelentkeznek leggyakrabban az első táplálék-allergiás tünetek: minden új étel bevezetésekor figyelni kell, hogy nem észlelünk-e valamilyen csalánkiütést, ekcémát, vagy száj-szemduzzanatot, esetleg asztmás jelegű légzést, köhögést. Hasfájás, hányás, hasmenés is lehet az étel-allergia tünete. Leggyakoribb kiváltói ebben az életkorban a tej, a tojás és a szója. 4-6 hónapos koron túl vezessük be az új ételeket, csak fokozatosan, először kis adaggal, egy újat egyszerre, utána 2-3 nap várakozás, megfigyelés szükséges. A legújabb vizsgálatok azt igazolták, hogy nem jó túlságosan későre halasztani az új táplálékok bevezetését, mert ez inkább hátrányos az allergia kialakulása szempontjából.
Budai AllergiaKözpont
Téma szakértői
Dr. Balogh Katalin
allergológus, fül-orr-gégész
Dr. Kádár János
belgyógyász, immunológus, infektológus
Dr. Pálffy Márta
gyermekgyógyászati allergológus, csecsemő- és gyermekgyógyász
Az első tünete gyakran a nyelési nehézség, vagy fájdalom. Az esetek többségében reflux okozza, de a nyelőcső gyulladását több tényező is kiválthatja, kezelni ezért minden esetben az alapbetegséget kell. A kivizsgálással kapcsolatban dr. Németh Alíz gasztroenterológus, hepatológust, a Budai Allergiaközpont orvosát kérdeztük.
Az IBS, vagyis az irritábilis bél szindróma egy emésztőrendszeri tünetegyüttes, amelynek kivizsgálása orvosi feladat, kezelése viszont a páciens aktív közreműködését igényli. Dr. Pászthory Erzsébet, a Budai Allergiaközpont belgyógyásza, gasztroenterológus, háziorvos hívta fel a figyelmet az ezzel kapcsolatos tudnivalókra.
Tájékoztatjuk tisztelt pácienseinket, hogy a hatályban lévő jogszabályok szerint rendelőinkben továbbra is kötelező a maszk használata mind az ott dolgozók, mind pedig a hozzánk érkező betegek és kísérőik számára. Kérjük szíves megértésüket és az előírás betartását!
