Az immunrendszer a szervezet védekező mechanizmusa, amelynek fő feladata, hogy megkülönböztesse a szervezet saját anyagait az idegen anyagoktól – antigénektől – azokat eltávolítsa, megsemmisítse.
Az immunológia biológiai értelemben a szervezet integritása megőrzésének folyamataival és ezzel szoros összefüggésben az idegennek felismert anyagok elleni védekezés mechanizmusával foglalkozik. Immunológus szakembereink az immunrendszer működését érintő problémákkal foglalkoznak, a szervezet normális és kóros védekező reakcióit tanulmányozzák.
Az allergia is az immunológiai betegségek közé tartozik, így – szükség esetén – immunológus szakembereink allergológus munkatársaikkal egyeztetve végzik a kezelést.
Az autoimmun betegségek jellegzetessége, hogy az immunrendszer tévesen idegen testként észleli a szervezet saját elemeit és elpusztításukra törekszik. Az immunreakció során gyulladás alakul ki az érintett szövetben, és idővel a fehérjét szintetizáló sejtek, illetve a sejtek által alkotott szövet is károsodhat, végső esetben el is pusztulhat.
Az autoimmun betegség gyűjtőfogalom, amelybe különböző betegségek tartoznak, a fenti reakció azonban mindegyikre jellemző. Napjainkban már elég sok betegségről felismerték, hogy a háttérben autoimmun folyamat áll. Ilyen az
1-es típusú cukorbetegség
Sclerosis multiplex
Hashimoto thyroiditis
Basedow-Graves betegség
A főként kötőszöveti betegségekként ismert szisztémás lupus, a Sjögren-szindróma, a rheumatoid arthritis, a dermatomyositis, a polymiositis, szisztémás progressziv szklerózis és az autoimmun eredetű meddőség is ebbe a kategóriába tartozik.
Az autoimmun betegségek öröklődnek, ezért a családtagok, közvetlen vérszerinti rokonok vizsgálata is ajánlatos. Fontos tudni, hogy az egyes autoimmun kórképek társulhatnak egymással.
Az autoimmun betegségek nőknél kb. háromszor gyakoribbak, ennek oka ismeretlen. Az élet bármely szakaszában bekövetkeznek, de gyermekeknél nagyon ritka.
Budai AllergiaKözpont
Téma szakértői
Dr. Smajda Zsuzsanna
tüdőgyógyász, allergológus és klinikai immunológus
Prof. Dr. Nékám Kristóf
allergológus és klinikai immunológus, belgyógyász, klinikai farmakológus
Dr. Kádár János
allergológus és klinikai immunológus, belgyógyász
Antihisztamin tabletta szedésével az allergia, szénanátha, csalánkiütés és allergiás eredetű kötőhártya-gyulladás tüneteit lehet enyhíteni. Dr. Moric Krisztina fül-orr-gégész, allergológus válaszolt a készítmények szedésével kapcsolatban felmerülő leggyakoribb kérdésekre.
A mikrobiom kifejezéssel egyre gyakrabban találkozhatunk az egészséggel, életmóddal, diétával foglalkozó cikkekben. Jelentőségére az elmúlt években megjelent, és napjainkban is zajló kutatási eredmények hívják fel a figyelmet. A mikrobiom jelentéséről és az egészségünk megőrzésében betöltött szerepéről dr. Tamássy Klára belgyógyász, gasztroenterológus, a Budai Allergiaközpont orvosa nyilatkozott.
