Kapcsolódó cikkünk
A szénanáthást még a klímaváltozás is nyúzza
A következő 35 évben a szénanáthás betegek száma duplájára emelkedhet, a magasabb pollenkoncentráció és hosszabb parlagfű szezon miatt a parlagfű allergiások erősebb tünetekre számíthatnak.
Az elválasztást környékén-követően, a tápcsatorna fejlődésével jelentkeznek az ételek okozta allergiák, intoleranciák, autoimmun betegségek.
Leggyakoribb gyermekkori allergiák: tej, tojás, mogyoró.
A szoptatás idején aktív laktáz enzim egyeseknél szoptatást követően nem termelődik tovább. Ilyenkor a tej és minde laktóz tartalmú élelmiszer fogyasztásakor hasfájás, puffadás, hasmenés jelentkezik. A tünetek könnyen téveszhetőek fertőzéssel, allergiával, autoimmun betegséggel.
Esetek többségében a lisztérzékenység gyermekkorban kezdődik. Figyelmeztető jel lehet a nem megfelelő fejlődés, hasfájás, székelési problémák.
Ebben az időszakban kerül közösségbe a gyermek – sajnos néha előbb, de utóbb mindenképpen. Ez az időszak tele van hurutos tünetekkel, és gyakoriak lehetnek a hasmenések is. Allergiás betegségek szempontjából azonban a korai tünetek megszűnőben vannak, a légúti allergiák (asztma, szénanátha) pedig inkább 5 éves kor után kezdődnek. Az ekcémák jelentősen csökkennek, az étel-allergiák 90-96%-ban megszűnnek, a gyerek „kinövi” azokat. Néhány szót azonban érdemes a megelőzéssel foglalkozni.
A gyakori hurutos tünetek 85%-át vírusok okozzák. Ezekre nem hat az antibiotikum. Ezért lázas betegség esetén nem feltétlenül kell antibiotikumot kapnia a gyermeknek, csak a láz enyhítése, sok folyadék, vitamin adása ami elengedhetetlen. Az immunrendszer felkészül a betegségek kivédésére és ez az allergia kialakulása ellen hat!
Az orrfolyás fertőzésből ered, csak ritka kivétel a valódi allergia ilyen korai megjelenése. 2-3 napig adott orrcsepp elegendő a kezelésre.
Visszatérő, középfülgyulladással szövődött esetekben orrmandula műtétre lehet szükség, de a torok-mandulák – különösen allergiás hajlamú gyermekeknél – maradjanak a helyükön, hogy élettani baktériumszűrő szerepüket betöltsék!
Ebben a korban az éjszakai ugató köhögés, a krupp-hajlam veti fel az allergia lehetőségét, de ez az esetek jelentős részében nem igazolódik. Az orrfolyás és az asztmás tünetek fertőzésből erednek, csak ritka kivétel a valódi allergia ilyen korai megjelenése.
Passzív dohányzás, légfrissítők, az új bútor kipárolgó szaga is allergiás jellegű nehézlégzéshez vezethet. Antibiotikus kúra és hasmenés esetében adhatók probiotikumok, amik előnyösek az újabb megbetegedések megelőzésében.
A kisebb testvér is öröklötten lehet, hogy allergiás hajlamú lesz, de a nagyobb családokban kevesebb az allergiás betegek száma.
Ezért nyugodtan vállalható egy újabb baba, ha az első gyerek allergiás hajlamú is.
Budai AllergiaKözpont
Téma szakértői
Dr. Balogh Katalin
allergológus, fül-orr-gégész
Dr. Kádár János
belgyógyász, immunológus, infektológus
Dr. Brezán Edina
Bőrgyógyász és kozmetológus szakorvos
Az Ételallergia Tudatosság Hete 2023. május 14-20 között kerül megrendezésre. A program szervezői minden évben az ételallergiával kapcsolatos fontos információkra és tévhitekre hívják fel a figyelmet. Az idei év egyik kiemelt témája az anafilaxiás reakció és kezelése, mellyel kapcsolatban dr. Moric Krisztina fül-orr-gégész, allergológust, a Budai Allergiaközpont főorvosát kérdeztük.
Hazánkban a legerősebb allergén növényként ismert, a legtöbb allergiás panaszt okozza. Dr. Moric Krisztina fül-orr-gégész, allergológus, a Budai Allergiaközpont főorvosa a parlagfű elleni védekezés fontosságáról és az allergiás tünetek kezeléséről beszélt.
Az Ostrom utcai rendelőknek otthont adó épületen teljes felújítást végzünk, hogy egy kellemes környezetben fogadhassuk a gyógyulni vágyókat. A felújítással kapcsolatos kellemetlenségekért szíves elnézésüket és megértésüket kérjük!
Köszönettel:
Prima Medica Egészségközpontok
