Kapcsolódó cikkünk
Asztmás vagyok, életem végéig gyógyszert kell szednem?
Az asztma a légutak krónikus gyulladásával járó betegség. Nem gyógyítható, de jól beállított gyógyszeres kezeléssel a legtöbb beteg lényegében tünetmentessé tehető. Emiatt az érintettekben felmerül a kérdés, hogy meddig lesz szükségük az asztmaellenes szerekre, abbahagyhatják-e valaha a gyógyszerek szedését?
Az elválasztást környékén-követően, a tápcsatorna fejlődésével jelentkeznek az ételek okozta allergiák, intoleranciák, autoimmun betegségek.
Leggyakoribb gyermekkori allergiák: tej, tojás, mogyoró.
A szoptatás idején aktív laktáz enzim egyeseknél szoptatást követően nem termelődik tovább. Ilyenkor a tej és minde laktóz tartalmú élelmiszer fogyasztásakor hasfájás, puffadás, hasmenés jelentkezik. A tünetek könnyen téveszhetőek fertőzéssel, allergiával, autoimmun betegséggel.
Esetek többségében a lisztérzékenység gyermekkorban kezdődik. Figyelmeztető jel lehet a nem megfelelő fejlődés, hasfájás, székelési problémák.
Ebben az időszakban kerül közösségbe a gyermek – sajnos néha előbb, de utóbb mindenképpen. Ez az időszak tele van hurutos tünetekkel, és gyakoriak lehetnek a hasmenések is. Allergiás betegségek szempontjából azonban a korai tünetek megszűnőben vannak, a légúti allergiák (asztma, szénanátha) pedig inkább 5 éves kor után kezdődnek. Az ekcémák jelentősen csökkennek, az étel-allergiák 90-96%-ban megszűnnek, a gyerek „kinövi” azokat. Néhány szót azonban érdemes a megelőzéssel foglalkozni.
A gyakori hurutos tünetek 85%-át vírusok okozzák. Ezekre nem hat az antibiotikum. Ezért lázas betegség esetén nem feltétlenül kell antibiotikumot kapnia a gyermeknek, csak a láz enyhítése, sok folyadék, vitamin adása ami elengedhetetlen. Az immunrendszer felkészül a betegségek kivédésére és ez az allergia kialakulása ellen hat!
Az orrfolyás fertőzésből ered, csak ritka kivétel a valódi allergia ilyen korai megjelenése. 2-3 napig adott orrcsepp elegendő a kezelésre.
Visszatérő, középfülgyulladással szövődött esetekben orrmandula műtétre lehet szükség, de a torok-mandulák – különösen allergiás hajlamú gyermekeknél – maradjanak a helyükön, hogy élettani baktériumszűrő szerepüket betöltsék!
Ebben a korban az éjszakai ugató köhögés, a krupp-hajlam veti fel az allergia lehetőségét, de ez az esetek jelentős részében nem igazolódik. Az orrfolyás és az asztmás tünetek fertőzésből erednek, csak ritka kivétel a valódi allergia ilyen korai megjelenése.
Passzív dohányzás, légfrissítők, az új bútor kipárolgó szaga is allergiás jellegű nehézlégzéshez vezethet. Antibiotikus kúra és hasmenés esetében adhatók probiotikumok, amik előnyösek az újabb megbetegedések megelőzésében.
A kisebb testvér is öröklötten lehet, hogy allergiás hajlamú lesz, de a nagyobb családokban kevesebb az allergiás betegek száma.
Ezért nyugodtan vállalható egy újabb baba, ha az első gyerek allergiás hajlamú is.
Budai AllergiaKözpont
Téma szakértői
Dr. Augusztinovicz Monika
allergológus, klinikai immunológus és fül-orr-gégész
Dr. Garaczi Edina PhD
bőrgyógyász, allergológus és klinikai immunológus
Prof. Dr. Nékám Kristóf
allergológus és klinikai immunológus, belgyógyász, klinikai farmakológus
Mit adhatunk tej helyett tejallergia esetén, csecsemő- és kisgyermekkorban? A tejallergiát a gyerekek többsége kinövi, ám a sokszor évekig tartó tejmentes diéta sok kérdést felvet a szülőkben. A tejhelyettesítőkkel kapcsolatban segít eligazodni Sarnyai Tünde gyermek dietetikus, a Budai Allergiaközpont szakembere.
Az allergia vizsgálat vérből bármelyik évszakban elvégezhető. Segítségével pontosan meg lehet állapítani, hogy mi okozza az allergiás tüneteinket. Erre azért van szükség, mert csak így előzhetjük meg a szövődményeket, kerülhetjük el a felesleges gyógyszerszedést és a szükségtelen diétát. A vérből végzett allergia tesztekkel kapcsolatban dr. Balogh Ádám gyermekgyógyász, allergia specialista, a Budai Allergiaközpont orvosa segít eligazodni.
