Asztma vizsgálata

Mit jelent az asztma?
Mikor szükséges az asztma vizsgálata?
Hogyan zajlik az asztma vizsgálata?
Milyen diagnosztikai módszereket tartalmaz az asztma vizsgálata?
Milyen más betegségek zárhatóak ki az asztma vizsgálata során?

Kapcsolódó szolgáltatásaink az Allergia Központban

• Légzésfunkciós vizsgálat
• Otthoni légzésfunkciós vizsgálat
• Allergia vizsgálatok
• Gyorsdiagnosztika
• Multiplex allergia teszt
• Prick teszt
• Vérvizsgálat
• Képalkotó vizsgálatok
• Gyógyszeres-kezelések
• Homeopátia és egyéb alternatív kezelések
  

  Bejelentkezés asztma kivizsgálásra

  Allergiaközpont

  +36 30 236 9139

  ONLINE bejelentkezés

Mit jelent az asztma?

Az asztma egy krónikus légzőszervi betegség, amely a légutak gyulladásával és szűkületével jellemezhető. Ennek eredményeként a légutak érzékenyebbé válnak bizonyos irritáló tényezőkkel szemben. Olyan anyagok is a légutak válaszreakcióját válthatják ki, ami egészségeseknél még nem okoz reakciót; például a por, pollen vagy a hideg levegő. A légutak válaszreakcióját nevezzük asztmás rohamnak. Az asztmás rohamok során a légutak összehúzódnak, ami légszomjat, köhögést és nehézlégzést okozhat.

Az asztma tünetei tehát nem állandóak, hanem rohamokban jelentkeznek. Vannak tünetmentes időszakok, majd hirtelen erős légszomj alakulhat ki bizonyos irritáló tényezők hatására. Az asztma kiváltó okai, súlyossága és az asztma tünetei egyénenként változhatnak. Sajnos nem minden esetben van lehetőség arra, hogy elkerüljük az irritáló anyagokkal való érintkezést, éppen ezért mindig felkészültnek kell lenni egy asztmás rohamra és gyorsan cselekedni. Az asztma kezelése alapvetően gyógyszerekkel történik, amelyek célja a gyulladás gyors csökkentése és a légutak tágítása asztmás roham esetén. Az inhalálható gyógyszerek (inhalátorok) a leggyakrabban alkalmazott szerek, mivel közvetlenül és gyorsan juttatják a légutakba a hatóanyagokat. Emellett a betegek oktatása is fontos, hogy megtanulják hogyan enyhíthetőek az asztma tünetei és hogyan kerülhetőek el az irritáló tényezők. Az asztma kezelése során a cél lehetőség szerint megelőzni az asztmás rohamokat, ha pedig mégis kialakulnak, akkor gyorsan oldani őket.

Az asztma vizsgálata és kezelése csak szakorvosi felügyelet mellett történhet meg. Érdemes tudni, hogy az asztma egy krónikus betegség, ami hosszú kezelést igényel, és gyakran van szükség a kezelés módosítására. Éppen ezért érdemes olyan szakemberekhez fordulni, akikkel kiépíthető egy bizalmas, jó együttműködés. Ez elősegítheti az asztma vizsgálata során a rendszerességet és magát a sokkal hatékonyabb kezelést is. Habár nem könnyű együtt élni az asztma betegségével, idővel és jó orvos-beteg viszony esetén meg lehet tanulni, hogy előzzük meg az asztmás rohamokat és hogyan kezeljük gyorsan őket. Összességében így asztmával együtt is félelemtől mentes és teljes életet lehet élni.

Mikor szükséges az asztma vizsgálata?

Az asztma egy egyre gyakoribbá váló betegség napjainkban, így egyre többször történik meg az asztma vizsgálata. Sok olyan tünet van, aminek kapcsán felmerül az asztma gyanúja, ilyenkor érdemes az asztma vizsgálata során kizárni vagy megerősíteni ezt a kórképet. Az esetek egy részében előfordulhat, hogy más ok, például fertőzés állt az asztmához hasonló tünetek hátterében, de az alapos kivizsgálás ilyen esetekben is hasznos. Akkor is jól jöhet az asztma vizsgálata, ha valakinek a családjában előfordult már asztma, vagy több úgynevezett ,,atópiás” betegsége is van (például ételallergia, atopiás dermatitisz). Ha van családi hajlam az asztmára, akkor már az asztma kezdeti tüneteinek észlelésekor érdemes orvoshoz fordulni. Ha korán megtörténik az asztma vizsgálata, kezeléssel megelőzhető az egyre súlyosabb rohamok kialakulása.
Az alábbiakban összegyűjtöttünk néhány konkrét példát, amikor érdemes lehet orvoshoz fordulni az asztma vizsgálata érdekében:  

• Sípoló hangok a levegő kifújása közben, melyet a légutak szűkülete okoz
• Légszomj vagy szapora légzés különösen, ha ez fizikai megterhelés, allergénnel való érintkezés vagy az éjszakák során jelentkezik
• Fizikai aktivitással összefüggő köhögés
• Állandó vagy szezonális köhögés
• Éjszaka vagy hajnalban jelentkező, főként száraz köhögés
• Mellkasi szorító érzésre utaló panaszok, amely a légutak szűkületére utalhat
• Visszatérő légúti fertőzések, amelyek lassan gyógyulnak

Már ismert asztmás betegeknél is hasznos lehet az asztma vizsgálata. Javasolt például az asztma vizsgálata, ha a meglévő asztmás tünetek súlyosbodnak, gyakrabban jelentkeznek, vagy ha a korábban hatékony kezelések már nem nyújtanak elegendő enyhülést. Ezeken kívül is érdemes rendszeresen orvoshoz járni az asztma vizsgálata érdekében, hogy nyomon követhető legyen a betegség alakulása és felülvizsgálhassák a terápia hatékonyságát. A kísérő betegségek kizárása érdekében is mindenképpen javasolt a szakorvosi kivizsgálás, illetve az évenkénti szakorvos kontroll vizsgálat asztma esetén.

Hogyan zajlik az asztma vizsgálata?

Az asztma vizsgálata a tüdőgyógyász, illetve gyermek-tüdőgyógyász szakorvosok kompetenciájába tartozik. Ők azok, akik az asztma kivizsgálásával és kezelésével is foglalkoznak. Az asztma vizsgálata előtt a szakorvos tisztázza a létfontosságú kórtörténetet, felméri a páciens általános egészségi állapotát, és meghallgatja a fennálló panaszait. Ezekre olyan esetben is szükség van, amikor először történik meg az asztma vizsgálata, de olyankor is, amikor már rendszeres az asztma vizsgálata. Az ismert asztmás betegeknek érdemes egy naplóban vezetniük, hogy az előző asztma vizsgálata óta mennyiszer fordult elő asztmás roham, milyen tünetek jelentek meg és mennyire voltak súlyosak, valamint, hogy az inhalátoros kezelés mennyire hatékonyan tudta csillapítani az asztmás roham tüneteit. Ezeknek az átbeszélése egy rendkívül fontos szakasz az asztma vizsgálata során, ugyanis ilyenkor nyerhető kép arról, hogy mennyire hatékony a jelenlegi kezelés vagy szükség van-e a terápia módosítására. Ugyanilyen fontos kitérni az asztma vizsgálata során arra is, hogy milyen provokáló tényezők váltják ki az asztmás rohamot. Ezek elkerülése sokat segíthet a rohamok megelőzésében. A fizikális vizsgálat során az orvos megfigyeli a beteg légzését és meghallgatja a tüdő hangokat, zihálásra vagy egyéb légzési problémákra utaló jeleket keresve. A fizikális vizsgálat segít kizárni az egyéb lehetséges betegségeket, például a légúti fertőzést vagy a krónikus obstruktív tüdőbetegséget (COPD). Ezt követően az asztma vizsgálata specifikus tesztekkel folytatódik, melyeket a következő bekezdésben mutatunk be részletesebben.

Milyen diagnosztikai módszereket tartalmaz az asztma vizsgálata?

Az asztma vizsgálata során számos erre a célra kifejlesztett módszert lehet alkalmazni. Ezek között vannak olyanok, amik rutin diagnosztikai módszernek számítanak az asztma vizsgálata során (például a légzésfunkciós tesztek), de vannak olyanok is, amikre csak ritkán vagy speciális esetekben van szükség. Az alábbiakban röviden bemutatjuk az asztma vizsgálata során leggyakrabban alkalmazott módszereket:

• Légzésfunkciós tesztek: Az asztma vizsgálata során fontos lépés a különböző légzésfunkciós tesztek elvégzése. Ezeket spirometriai vizsgálatoknak is nevezzük, ugyanis segítenek megmérni a légzési kapacitást és azonosítani a légutak esetleges szűkületét. A vizsgálat során különböző légzési feladatokat kell elvégezni, miközben egy gép rögzíti a kiáramló levegő mennyiségét és sebességét. A légzésfunkciós vizsgálat eredményei alapján már megalapozható vagy elvethető az asztma diagnózisa. A légzésfunkciós vizsgálatok hörgőtágító gyógyszer beadását követően ismételten is elvégezhetőek, a javuló tüdőfunkciós értékek asztmára utalnak.
• Bronchoprovokációs tesztek: Ez a vizsgálat azt méri, hogy a tüdő hogyan reagál bizonyos provokációkra, például testmozgásra vagy hideg levegőnek való kitettségre. Ezek a tényezők ugyanis kiválthatják az asztmás roham tüneteit.
• Kilélegzett nitrogén-oxid vizsgálat: Ha a tüdőfunkciós vizsgálatok után az asztma diagnózisa még mindig bizonytalan, a kilélegzett levegő nitrogén-oxid szintjének mérése is megadhatja az asztma diagnózisát. A nitrogén-oxid vizsgálat segíthet annak meghatározásában is, hogy a szteroid gyógyszerek hatásosak lehethetnek-e az asztma kezelésében.
• Allergia tesztek: Gyakran egyszerre fordulnak elő az allergiás és az asztmás betegségek. Éppen ezért sokszor végeznek allergia teszteket is (például a Prick-tesztet vagy vérvizsgálatot), hogy segítsenek azonosítani az allergia fennállását. Az olyan típusú allergiák, mint például a poratka vagy a pollen allergia a légutak duzzanatával asztmás tüneteket hozhatnak létre és hozzájárulhatnak az asztma kialakulásához.

A fenti módszerek mellett szükség lehet egyéb kiegészítő eljárásokra is az asztma vizsgálata során. A kiegészítő vizsgálatok célja, hogy teljesebb képet kapjunk a páciens általános egészségi állapotáról, valamint, hogy kizárjunk más hasonló tüneteket okozó kórképeket. Ezek alapján az alábbi módszerekkel egészülhet ki az asztma vizsgálata:

• Vérvizsgálat
• Mellkasröntgen
• CT vizsgálat
• Gyomor pH vizsgálat
• Nyelőcső vizsgálat

  Kapcsolódó cikkek, melyek érdekelhetik Önt:

  D-vitamin pótlás asztmásként - Tüdő Központ
  Asztma gyermekkorban - Gyermekgyógyászati Központ
  Asztma és a téli sportok - Tüdő Központ
  Mi okozhat éjszakai köhögést? - Fül-orr-gége Központ

Milyen más betegségek zárhatóak ki az asztma vizsgálata során?

Előfordulhat, hogy az allergiás tünetek mögött egyéb élettani vagy anatómiai eltérések állnak. Számtalan olyan betegség van, amik nagyon hasonló tünetekkel jelentkeznek, mint az asztma és az asztma vizsgálata nélkül nem lehet azonosítani őket. Ilyen esetekben a csak úgy lehetséges a tünetek enyhítése, ha a kísérő, fenntartó okokat felismerjük, majd lehetőség szerint megszüntetjük. Az alábbi betegségekben fordulhatnak elő asztmához hasonló tünetek:

• gastrooesophagealis reflux betegség
• orrpolipok
• orrmelléküreg-gyulladás
• orrsövény-ferdülés
• allergiás nátha

Központunkban elérhető az asztma teljes körű kivizsgálása szakorvosaink által, akik a betegség kezelésének neves szakértői.

Téma szakértői

Dr. habil. Réthy Lajos PhD

felnőtt- és gyermek-allergológus, immunológus, gyermekgyógyász

Dr. Hidvégi Edit PhD

gyermek- és felnőtt tüdőgyógyász, gasztroenterológus

Dr. Tárnok Ildikó

allergológus és klinikai immunológus, tüdőgyógyász

---