A hétköznapi nyelvben „szénanáthaként” emlegetett allergiás nátha, szaknyelven rhinitis allergica leggyakrabban pollenekre (a virágok szaporító szervének hímivarsejtjei), penészre (gombafajta, mely megtalálható a természetben, illetve nyirkos, sötét zárt helyiségekben, mint pince vagy fürdőszoba), porra, állatszőrre, illetve egyéb más mikroszkopikus anyagokra adott allergiás reakció.
A szénanátha gyakori megbetegedés, mindkét nemnél bármely életkorban előfordulhat. Az allergiás nátha lehet szezonális (csak bizonyos hónapokban jelentkező) vagy egész évre kiterjedő, úgynevezett perenniális. Olyan légzőszervi megbetegedés, melyhez tipikus allergiás tünetek kapcsolódnak.
A légzőszerveket, így az orrot és a torkot is érintő megbetegedés akkor alakul ki, ha a levegőben, környezetében lévő allergént belélegzi. Az allergén egyébként egy ártalmatlan anyag, de a páciens szervezetében ellenanyag-termelést vált ki és az állapot orr és a torok nyálkahártyájának gyulladásával jár.
A szezonális szénanátha akkor jelentkezik, amikor a növények (fák, füvek, egyéb növények) virágoznak, pollenjüket szórják. Tavasszal a korán virágzó fák okoznak szénanáthát. Nyáron a füvek, gabonák, gyomok. Szénanáthát okozhatnak még gombák is azáltal, hogy spóráik a levegőbe kerülnek kora márciustól késő novemberig.
Az egész évben jelentkező szénanátha oka olyan anyag, mely jelenléte nem köthető évszakokhoz. Ilyen pl. a házipor, penész, állati szőr. Ezek az allergének megtalálhatóak párnákban, paplanokban, alsó ruházatban, drapériákban, függönyben, szőnyegben, bútorok kárpitjában. Nagyon gyakori, hogy az allergiás beteg nem egy, hanem több allergénre is érzékeny.
Az allergia az immunrendszer túlzott, „téves” reakciója, immunválasza a környezetünkben található egyébként ártalmatlan anyagokra. Ezeket az anyagokat (allergéneket) a szervezet idegenként ismeri fel, és védekezés során az immunrendszert aktiválja, amely többek között hisztamin felszabadulással jár. A hisztamin aztán duzzanatot, vörösséget, viszketést, váladékozást okoz az orrüregben, szemben és a légutakban. A duzzanat hivatott megakadályozni, hogy az allergén bekerüljön a szervezetbe, míg a váladékozás, tüsszögés a nyálkahártyán lévő allergén eltávolítását. Szénanáthás embernél hirtelen tüsszögés, orrfolyás, szemirritáció lép fel. A tünetek minden életkorban felléphetnek, azonban a leggyakoribb, hogy a 30. életév betöltése előtt kezdődnek.
A por, a toll és állatszőr okozta allergiás nátha egész évben fennálló panaszokkal jár.
A tavasztól őszig tartó hónapokban különböző virágporok (pollenek) jelentenek veszélyt az arra érzékenyekre. Van, aki ezt az időszakot súlyos tünetekkel vészeli át, életminőséget is rontó panaszai vannak.
A szénanátha valódi okát, azaz, hogy egyesek miért lesznek allergiásak a fenti allergénekre, mások miért nem; illetve hogy ki miért lesz allergiás az egyik és nem a másik allergénre, nem tudjuk. A szénanátha kialakulásában - ahogy az allergia kialakulásában - nagyon sok tényező játszik közre: a genetikától a környezetszennyezésig.
A szénanátha a lakosság 10-15%-át érinti, ezzel a leggyakoribb allergiás megbetegedés. Ami ismert, hogy az allergiás hajlam örökölhető, illetve, hogy a más allergiás megbetegedésben (asztma, ekcéma, ételallergia) szenvedőknél szintén gyakoribb a szénanátha előfordulása.
Az időjárás nagyon befolyásolja a pollenek felszabadulását, és levegőben kialakuló koncentrációját. A pollenkoncentráció általában magasabb száraz, meleg időben, míg alacsonyabb reggel, illetve eső esetén. A szénanátha tüneteinek súlyossága ezt a koncentrációváltozást tükrözi vissza.
A tünetek jelentkezésének idejét ha behatároljuk, nagyban segít leszűkíteni a szóba jöhető allergének listáját. Az allergia pontos meghatározáshoz lehet bőrtesztet, vérvizsgálatot végezni.
A bőrteszt során a bőr felszínére cseppentik az allergént, majd kis karcolással segítik annak bőrbe való bejutását. Azon csepp alatt és körül, melyre az illető allergiás, duzzanat és vörösség alakul ki amellett, hogy viszketés jelentkezik. Ha a bőrteszt valami miatt nem kivitelezhető, vagy nem javasolt, vérvizsgálatot lehet végezni.
A vizsgálat alkalmával a vérben keringő antitestek szintjét határozzák meg. Ha ez emelkedett, az allergia megléte bizonyított. Emellett létezik már az úgynevezett komponens alapú allergiavizsgálat, mely az adott allergén komponenseit elemzi. A komponen ismeretében hatékonyabb, célzottabb kezelést lehet végezni az allergiás beteggel.
Cikkek melyeket mindenképpen olvasson el!
A szénanátha kezelése a többi allergiához hasonlóan a következőkből áll:
Pollenek eltávolításával: Beltérben a légkondicionáló képes a pollenek 99%-át kiszűrni. Kültérben hasonló szerepet tölthet be a maszk viselése.
Gyógykezelések közül a gyógyszeres kezelés, Rhinolight kezelés, immunterápia, alternatív kezelések jönnek szóba.
Gyógyszerek lehetnek: antihisztaminok, szteroidok, nyálkahártya lohasztók. A szemtünetek kezelésére sokszor külön szemcseppeket használnak. Kezelésekről részletesen a kezelési lehetőségek menüpont alatt olvashat.
Az immunterápia fokozza az allergénnel szembeni toleranciát. Általában azon betegeknél ajánlott, akik több mint három hónapon keresztül szenvednek az allergia tüneteitől.
A szénanátha kezelésében az alábbi alternatív kezeléseknek van hatásossága:
Bejelentkezés szénanátha kivizsgálásra és kezelésre
Téma szakértői
Hol van még a pollenszezon? – kérdezhetik az allergiások, a válasz pedig egyszerű: a nyakunkon. Az utóbbi években a korábbi felmelegedés hatására felerősödött a legkorábban virágzó fák pollenszórása. Az allergiaszezonban már csak a tüneti kezelésre van lehetőség, ugyanis az oki kezelésként ismert allergén immunterápiára már hamarabb gondolni kell. Pázsitfű allergia esetén az utolsó pillanatban vagyunk: a kezelés március elejéig kezdhető meg, a további allergének elleni immunterápiába kicsit később is bele lehet vágni. Dr. Lukács Anita, az Allergiaközpont – Prima Medica allergológusa, klinikai immunológus, fül-orr-gégész, audiológus arról beszélt, mikorra érdemes időzíteni a kivizsgálást, a kezelés kezdetét.
A poratka allergiások télen azt tapasztalhatják, hogy felerősödnek a tüneteik. Ennek több oka lehet, elsősorban a magasabb beltéri páratartalom. De vajon meg lehet-e szabadulni az orrdugulást, szemviszketést és tüsszögést, esetleg bőrtünetek okozó poratkáktól? Elég ehhez egy nagy teljesítményű porszívó? Dr. Viszoki Mónika, az Allergiaközpont – Prima Medica allergológusa, klinikai immunológus, fül-orr-gégész adott választ a kérdésre és beszélt a tüneti és oki kezelés lehetőségeiről is.