Poratka-allergia

Poratka-allergia jellemzői

Házipor vagy házipor-atka?

A köznyelvben házipor-allergiának hívott betegség okozója valójában nem a házipor, de még nem is a háziporatka, hanem annak mikroszkopikus méretűre feltöredezett, így a levegőben szálló beszáradt széklete. A portatka ürülék az, amit belélegezve, megérintve a jellegzetes allergiás tüneteket kiváltja. A lakáson belüli allergének közül a házipor-atka okoz leggyakrabban légúti allergiát.

A poratka

Háziporatka alatt a gyakorlatban két ízeltlábút értünk:  Dermatophagoides pteronyssus ésDermatophagoides farinae. Méretük szerint kb. 0,3 mm hosszú, a pókokkal állnak közeli rokonságban.

Az atkák száma késő tavasszal, nyár végén és kora ősszel a legnagyobb, mivel a lakások levegőjének nedvességtartalma a fűtés hiánya miatt ilyenkor a legnagyobb. Télen, kora tavasszal és késő ősszel a fűtött lakások relatív páratartalma 60 % körüli, ami az atkák számára kedvezőtlen, számuk - különösen télen - a legalacsonyabb. Ezt a kedvezőtlen időszakot csak azok a példányok élik túl, amelyek naponta legalább néhány órán keresztül megfelelő körülmények között, pl. ágymelegben tartózkodnak. A túlélésüket sokszor mi is segítjük a lakások túlfűtésével, túlpárásításával.

Poratka-allergia tünetei

Poratka ürülékével elsősorban a légútjaink találkoznak, így allergiás nátha, asztma alakulhat ki. Érzékeny személyeknél a háziporral való érintkezés, vagy annak belégzése az orr nyálkahártyájának és a szem kötőhártyájának gyulladását (a pollenallergiához hasonlatos tüneteket, mint erős könnyezés, szemvörösség, -viszketés, orrfolyás, -dugulás, -viszketés, tüsszögés, szájpadviszketés) idézheti elő. Később száraz, majd erőltetett köhögés jelentkezik, illetve a hörgők görcséből adódóan légúti elváltozások (nehézlégzés, fulladási roham, asztma) alakulnak ki.

Másik jelentős találkozási felületünk a bőrünk, ahol csalánkiütés és különféle ekcémás elváltozás jelentkezhet, vörös, sokszor száraz felületű foltok formájában. A tünetek többsége jellemzően éjszaka, illetve hajnalban jelentkezik, köszönhetően annak, hogy a legtöbb allergén az ágyneműben található, és alvás során találkozik bőrünk a bőrtünetek okozóival.

Poratka-allergia kiváltó okok

Sokan téves következtetéseket vonnak le, amikor összekapcsolják az allergiás tüneteket megjelenését a lakásban található por mennyiségével, mert bármennyire is azt hisszük - a leggondozottabb lakás sem pormentes! A lakásba beáramló levegő láthatatlan porszemcsék millióival kerül életterünkbe, mely egy másik téves következtetéshez vezet, hogy a poratka-allergia egyet jelent a háziporra való érzékenységgel.

A probléma hátterében valójában nem a házipor, hanem egy aprócska élőlény - a poratka áll. A poratka mikroszkopikus méretűre feltöredezett, így a levegőben szálló ürüléke az, ami a jellegzetes allergiás tüneteket kiváltja, ha belélegezzük, megérintjük; s a lakáson belüli allergének közül a házipor-atka vezet leggyakrabban légúti allergiához. Az atkák az ember elhalt, lehullt hámsejtjeivel táplálkoznak, emiatt ott fordulnak elő nagy számban, ahol a hámsejtjeink felhalmozódnak: ágynemű, párna, bútorhuzatok, bútortestek, szőnyegek, plüssállatok.

Poratka-allergia vizsgálata

A diagnózis felállításánál a szakorvos komplexen értékeli az összes körülményt, és annak megfelelően dönt. A kiindulási pont a jellemző tünetek előfordulása, amelyet alkaros bőrteszttel és vérteszttel egészíthetnek ki. Természetesen a diagnózis felállításához szervesen hozzátartozik a jelentkező tüneteknek megfelelő szakorvosi vizsgálat, mint nátha esetén fül-orr-gégész, asztmatikus tüneteknél légzésfunkcióval kiegészített tüdőgyógyász, bőrtüneteknél bőrgyógyász szakvizsgálat.

Poratka-allergia kezelése

A poratka allergia kezelésében áttörést jelent a poratka allergia immunterápia, mellyel a tünetek akár teljes megszűnését is ellehet érni. A kezelés fájdalommentes, valamint gyermekek és felnőttek esetében egyaránt sikerrel alkalmazható.

 

Budai AllergiaKözpont

Online bejelentkezés az Allergiaközpont rendeléseire