Poratka-allergia, porallergia

Poratka-allergia, porallergia

Létrehozva: 2017.11.17 21:48 | Módosítva: 2019.10.04 15:13

A köznyelvben házipor-allergiának hívott betegség okozója valójában nem a házipor, de még nem is a háziporatka, hanem annak mikroszkopikus méretűre feltöredezett, így a levegőben szálló beszáradt széklete. A portatka ürülék az, amit belélegezve, megérintve a jellegzetes allergiás tüneteket kiváltja. A lakáson belüli allergének közül a házipor-atka okoz leggyakrabban légúti allergiát.

A poratka

Háziporatka alatt a gyakorlatban két ízeltlábút értünk: Dermatophagoides pteronyssus és Dermatophagoides farinae. Méretük szerint kb. 0,3 mm hosszú, a pókokkal állnak közeli rokonságban.

Az atkák száma késő tavasszal, nyár végén és kora ősszel a legnagyobb, mivel a lakások levegőjének nedvességtartalma a fűtés hiánya miatt ilyenkor a legnagyobb. Télen, kora tavasszal és késő ősszel a fűtött lakások relatív páratartalma 60 % körüli, ami az atkák számára kedvezőtlen, számuk - különösen télen - a legalacsonyabb. Ezt a kedvezőtlen időszakot csak azok a példányok élik túl, amelyek naponta legalább néhány órán keresztül megfelelő körülmények között, pl. ágymelegben tartózkodnak. A túlélésüket sokszor mi is segítjük a lakások túlfűtésével, túlpárásításával.

Kapcsolódó cikkünk

Így előzheti meg poratka allergiásként az asztma kialakulását!

Miért alakul ki egyes poratka allergiásoknál asztma, míg másokat elkerül az allergia szövődménye? Dr. Tárnok Ildikó allergológus, tüdőgyógyász, a Budai Allergiaközpont orvosa elmondta, milyen vizsgálattal deríthetjük ki, hogy nálunk is magas-e az asztma kockázata, és beszélt arról a kezelésről is, amivel ezt megelőzhetjük.

Poratka-allergia tünetei

Légúti panaszok

Poratka ürülékével elsősorban a légútjaink találkoznak, így allergiás nátha, asztma alakulhat ki. Érzékeny személyeknél a házi porral való érintkezés, vagy annak belégzése az orr nyálkahártyájának és a szem kötőhártyájának gyulladását (a pollenallergiához hasonlatos tüneteket, mint erős könnyezés, szemvörösség, -viszketés, orrfolyás, -dugulás, -viszketés, tüsszögés, szájpadviszketés) idézheti elő. Később száraz, majd erőltetett köhögés jelentkezik, illetve a hörgők görcséből adódóan légúti elváltozások (nehézlégzés, fulladási roham, asztma) alakulnak ki. A kelletlen panaszok felerősödhetnek a téli időszakban, egyrészt mert a legtöbben több időt töltenek a lakásukban, másrészt a magasabb belső páratartalom is kedvező feltételeket biztosít az atkák elszaporodásához. 

Bőrtünetek

Másik jelentős találkozási felületünk a bőrünk, ahol csalánkiütés és különféle ekcémás elváltozás jelentkezhet, vörös, sokszor száraz felületű foltok formájában. A tünetek többsége jellemzően éjszaka, illetve hajnalban jelentkezik, köszönhetően annak, hogy a legtöbb allergén az ágyneműben található, és alvás során találkozik bőrünk a bőrtünetek okozóival.

Poratka-allergia kiváltó okok

Sokan téves következtetéseket vonnak le, amikor összekapcsolják az allergiás tüneteket megjelenését a lakásban található por mennyiségével, mert bármennyire is azt hisszük - a leggondozottabb lakás sem pormentes! A lakásba beáramló levegő láthatatlan porszemcsék millióival kerül életterünkbe, mely egy másik téves következtetéshez vezet, hogy a poratka-allergia egyet jelent a házi porra való érzékenységgel.

A probléma hátterében valójában nem a házi por, hanem egy aprócska élőlény - a poratka áll. A poratka mikroszkopikus méretűre feltöredezett, így a levegőben szálló ürüléke az, ami a jellegzetes allergiás tüneteket kiváltja, ha belélegezzük, megérintjük; s a lakáson belüli allergének közül a házipor-atka vezet leggyakrabban légúti allergiához. Az atkák az ember elhalt, lehullt hámsejtjeivel táplálkoznak, emiatt ott fordulnak elő nagy számban, ahol a hámsejtjeink felhalmozódnak: ágynemű, párna, bútorhuzatok, bútortestek, szőnyegek, plüssállatok.

Kapcsolódó cikkek, melyek érdekelhetik Önt

Poratka-allergia vizsgálata

poratka allergia kivizsgálása, poratka allergia, porallergia, por allergiaA diagnózis felállításánál a szakorvos komplexen értékeli az összes körülményt, és annak megfelelően dönt. A diagnózis teljes felállításához a jellemző tünetek mellett, alkaros bőrteszt, úgy nevezett Prick teszt és vérteszt elvégzése szükséges. A molekuláris allergéndiagnosztika lehetőséget biztosít arra is, hogy megismerjük egy vérvizsgálattal akár azt is, hogy mely molekulája vált ki allergiás reakciót a poratkának. Ez azért lényeges, mert így meg lehet állapítani, hogy a poratka allergia a légúti és bőrtüneteken túl, okozhat-e egyéb panaszt is a betegnek. Ha például a poratka allergén Der p 2, Der f 2 komponense mutat pozitivitást, akkor az atkával fertőzött liszt fogyasztása ételallergiához hasonló tüneteket is okozhat. Míg egy másik komponens pedig azt mutathatja meg, hogy mekkora eséllyel alakul ki asztma a későbbiekben a poratka allergiás egyéneknél. Egy új teszttel a multiplex allergia teszttel egy vérvételből közel 300 allergénre történő vizsgálatot tud elvégeztetni, mely magában foglal komponenseket és allergén kivonatok is. 

Természetesen a diagnózis felállításához szervesen hozzátartozik a jelentkező tüneteknek megfelelő szakorvosi vizsgálata, mint:

  • nátha esetén fül-orr-gégészeti kivizsgálás,
  • asztmatikus tüneteknél légzésfunkcióval kiegészített tüdőgyógyászati vizsgálat,
  • bőrtüneteknél bőrgyógyász szakvizsgálat.

Poratka-allergia keresztallergia

Poratka allergia esetében előfordulhat keresztallergiás reakció megjelenése rákfélékkel. Ezért arra érzékenyeknek figyelniük kell étkezéseik összeállítására is, és szükség esetén el kell kerülni a rákfélék fogyasztását. 

Poratka-allergia kezelése

A poratka-allergia kezelésében leggyakrabban tüneti terápiát végeznek, mely antihisztamin tartalmú gyógyszerek szedése, orrspray és szemcsepp együttes alkalmazásából áll. Ezt a beteg az akutan megjelenő tünetek esetén veszi be.

Poratka-allergia kezelése, poratka immunterápia

poratka allergia kivizsgálása, poratka allergia, porallergia, por allergia, atka allergia tünetei

A poratka allergia kezelésében áttörést jelent a poratka allergia immunterápia, mellyel a tünetek akár teljes megszűnését is ellehet érni. A kezelés fájdalommentes, mert az allergén tisztított kivonatát tartalmazó gyógyszert csepp vagy tabletta formájában kerül a szervezetbe. Ez a kezelésmód gyermekek és felnőttek esetében egyaránt sikerrel alkalmazható. A poratka immunterápia ideje megközelítőleg 3-5 év. Az első évben átlagosan a tünetek 20-30%-ban, második évben 50-60%-ban és a harmadik évben 70-80%-ban javulnak. A tünetmentesség és a jobb életminőség nagyjából 8-10 év-ig marad fenn. Ha újra megjelennek a tünetek, akkor újabb kezelésre van lehetőség.

Poratkamentesítés

A gyógyszeres kezelés mellett nagyon fontos, hogy a beteg életterét is poratkamentesítsük, így biztosítva jobb életminőséget, illetve gyógyszer nélkül tudjuk a tüneteket csillapítani, megelőzni.

  • Mivel a poratkák kedvenc élőhelyei a lakásban az ágynemű, a szőnyeg, a plüssállatok, a függöny, a bútorhuzat, így fokozottan kell ügyelni, hogy a lakásban mindnél kevesebb szőnyeg és bútorszövet legyen. Könnyen mosható, hézagmentesen záródó parketta, csempe az ideális.
  • A szőnyeget, egyéb kárpitot, matracot évente 4-5 alkalommal tisztítsuk. Ilyenkor mélytisztítás és atkaírtás is javasolt.
  • Az ágyneműt (paplant és párnát is, nem csak a huzatot) javasoltak legalább 1-2 havonta, 60 Celsius-fokon mosni. A poratka egyik legkedveltebb élőhelye.
  • Takarítás lehetőség szerint hepa-szűrős porszívóval történjen, portalanításhoz nedves kendőt használjunk,  1 csepp eukaliptuszolaj hozzáadásával.
  • A függönyök legyenek műszálas anyagból és tisztítása legalább havonta történjen.
  • Bőr, műbőr bútorokat válasszunk.
  • Mivel a poratka fénykerülő, ideális hely számára a sötét, így nyáron az ágynemű napoztatásával az atkákat el tudjuk pusztítani, de az általuk lerakott ürülék csak mosással távolítható el.
  • A plüssjátékok tisztítására két megoldás is létezik. Az egyik a mosás, mely a 60 foknál magasabb hőmérsékleten történik. A másik megoldás a fagyasztás. Ilyenkor  24 órára a fagyasztóba helyezzük a plüssállatokat - és után alaposan rázzuk, ütögessük át - ugyanis -20 °C-on az atkák elpusztulnak.

Allergia vizsgálati módok

Téma szakértői

Dr. Moric Krisztina

Dr. Moric Krisztina

allergológus és klinikai immunológus, fül-orr-gégész
Dr. Tárnok Ildikó Dr. Tárnok Ildikó

Dr. Tárnok Ildikó

allergológus és klinikai immunológus, tüdőgyógyász
Dr. Augusztinovicz Monika Dr. Augusztinovicz Monika

Dr. Augusztinovicz Monika

allergológus, klinikai immunológus és fül-orr-gégész

Hírek

Tej helyett: a gyermek dietetikus tanácsai

Tej helyett: a gyermek dietetikus tanácsai

Mit adhatunk tej helyett tejallergia esetén, csecsemő- és kisgyermekkorban? A tejallergiát a gyerekek többsége kinövi, ám a sokszor évekig tartó tejmentes diéta sok kérdést felvet a szülőkben. A tejhelyettesítőkkel kapcsolatban segít eligazodni Sarnyai Tünde gyermek dietetikus, a Budai Allergiaközpont szakembere.

További részletek
Allergia vizsgálat vérből – melyik teszt, mit mutat?

Allergia vizsgálat vérből – melyik teszt, mit mutat?

Az allergia vizsgálat vérből bármelyik évszakban elvégezhető. Segítségével pontosan meg lehet állapítani, hogy mi okozza az allergiás tüneteinket. Erre azért van szükség, mert csak így előzhetjük meg a szövődményeket, kerülhetjük el a felesleges gyógyszerszedést és a szükségtelen diétát. A vérből végzett allergia tesztekkel kapcsolatban dr. Balogh Ádám gyermekgyógyász, allergia specialista, a Budai Allergiaközpont orvosa segít eligazodni.

További részletek

Orvos válaszol

Kérdését itt teheti fel

PRIMA MEDICA