Komponens alapú allergia vizsgálat

Komponens alapú allergia vizsgálat

Komponens alapú diagnosztika táplálékallergiában

Magyarországon a Synlab vizsgálatai között új eljárás érhető el: a komponens alapú allergia diagnosztika, mely többek között az alábbi kérdésekre is segít az eddigieknél pontosabb választ adni:

  • Mikor életveszélyesés és mikor nem az ételallergia?

  • Ételallergia esetén, mikor fogyasztható az étel sütve, főzve és mikor kell teljesen kiiktatni az étrendből?

  • Milyen tej fogyasztható tehéntej allergia esetén, és melyik nem?

  • Miért vannak allergiás tüneteim, ha a laborértékem normális?

  • Miért ehetek liszttel tojást tünetek nélkül, anélkül fogyasztva pedig tünetek jelentkeznek?

Mik azok a komponensek?

Az allergiás tüneteket okozó anyagok, allergének - mint pl. tehéntej, földimogyorófehérje, tojásfehérje - rendszerint nem egyetlen molekulát takarnak, hanem több fehérje összességét. A különböző fehérjék pedig különböző tulajdonságokkal rendelkeznek. Egyik jobban allergizál, másik kevésbé. Egyik jobban bomlik hő, emésztés hatására, másik kevésbé. Egyik jobban hasonlít más étel fehérjéjére, másik kevésbé.

Komponens alapú allergia vizsgálat - egyénre szabott kezelés

Az általános allergia diagnosztikában a kérdéses étel fehérjéinek összességét vizsgáljuk, a vizsgálat végén nincs információnk az egyes összetevőkkel szembeni érzékenységről. Így a terápia megválasztásánál is inkább statisztikai alapokon nyugszik, és kevésbé egyénre szabott javaslatokon.

A komponens alapú allergia vizsgálat jelentős előrelépést jelent az egyénre szabott kezelés irányában.

A komponens alapú allergiavizsgálat választ ad arra, hogy az adott beteg esetében az allergén melyik összetevőjével szemben mutatható ki emelkedett IgE szint – allergiás érzékenység. Ha tudjuk, pontosan melyik allergén komponens okozza a tüneteket, akkor arra is választ kaphatunk, hogy milyen lesz az allergia kimenetele, milyen reakció várható.

A komponens alapú diagnosztika segítségével az ételallergiás betegnek nem kell szükségtelen diétás korlátozásokat betartania, illetve azt is megtudhatja, hogy az az adott allergén összetevő, amire allergiás, mennyire súlyos allergiás reakciót képes előidézni.

Főzéssel megszűnik vagy nem?

Tehéntej esetében az allergiát okozó komponens ismerete pl. lehetővé teszi, hogy tudjuk, hogy míg az egyik allergiás páciensnél a tejet teljesen tiltani kell, a másik páciensnél kis mennyiségben a hyposzenzibilizálás lehetősége adott, nem lesz kis mennyiségű tejtől anafilaxiás reakciója.

A tehéntejben található négy allergén összetevő – fehérje - közül ugyanis a kazein hőstabil, hosszan tartó allergiát képes előidézni, de az alfa-laktalbumin komponens és β-laktoglobulin komponens már hőérzékeny.

Liszttel keverve ehető?

Tojásallergiások esetében fontos adat, ha valakinél az ovomucoid összetevő okozza az allergiát. Ezekben az esetekben ugyanis a tojást liszttel együtt sütve, főzve csökkenteni lehet tojás allergizáló hatását. Ezzel szemben a tojás többi összetevőjének másik komponense, az ovalbumin hőstabil és nagyon erős allergén.

A tojássárgájában található alfa-livetinre való allergia pedig különleges klinikai képpel jelentkezik: a tojásallergia a madárallergia tüneteit követően jelenik meg – ez az un. bird-egg szindróma.

Tünetek laboreltérés nélkül?

Az ételallergia diagnózisa során felmerülhet, hogy a betegnek ugyan panaszai vannak, de a laboreredmények mégsem mutatnak emelkedett allergénspecifikus IgE értéket. Ennek a jelenségnek több oka is lehet, az egyik például, amikor különösen érdemes a komponens alapú IgE meghatározást elvégezni, az a szója allergia esete. Előfordulhat, hogy a hagyományos vérvizsgálat során az össz. szója IgE nem emelkedett, azonban komponens alapú diagnosztikával vizsgálva a szója három allergén összetevője közül az egyik – Gly m 4 - mégis emelkedett lehet. Egy másik speciális eset, ha a beteg liszttartalmú ételek fogyasztását követően érzi rosszul magát, de az össz. búza IgE értéke mégsem magas. Ekkor is javasolt az egyes összetevőket vizsgálni, az Omega-5 gliadin emelkedett értéke is jelezheti az allergiát.

Életveszélyes vagy nem?

A földimogyorónál eddig kilenc allergén fehérjét azonosítottak. Közülük van olyan, amelyik legkisebb mennyiségben is anafialxiás sokkot képes előidézni, míg másik komponensre való érzékenység esetén az allergia enyhe szájnyálkahártya reakció formájában jelentkezik. Az első esetben a földimogyorótól teljesen el kell tiltani a beteget, az utóbbi esetben nyomokban fogyasztása megengedett.

Mit ehetek és mit nem?

Az allergia különleges esete a keresztallergia. Keresztreakció esetében, a két anyag közti szerkezeti hasonlóság miatt mindkettő allergiás reakciót okozhat. A szójára allergiás beteget ezért gyakran eltiltják a földimogyoró fogyasztásától is, pedig a szója három összetevője közül mindössze egy, a Gly m 5 keresztreakciót kiváltó tulajdonsága kiemelten magas, 95 százalékos, azonban ez is csak a földimogyoró egyik, az Ara h 2 összetevőjével szemben áll fenn.

A fentiekben igyekeztünk néhány kiragadott példán keresztül szemléltetni a komponens alapú diagnosztika jelentőségét. A korszerű vizsgálati mód sokak számára nyújthat segítséget az életminőség javításában, a hatékonyabb kezelés elérésében. A vizsgálat elvégzése vérből történik, aminek során a vérben lévő antitestek reakcióját vizsgáljuk és elemezzük ki a vizsgált allergén különböző komponenseire.