Gasztroenterológia

Mit jelent a gasztroenterológia?
Milyen tünetek esetén érdemes felkeresni a gasztroenterológia szakrendelést?
Milyen betegségek kezelésével foglalkozik a gasztroenterológia?
Hogyan kapcsolódnak össze az allergiák és a gasztroenterológia?
Mire lehet számítani a gasztroenterológia szakrendelés során?

Online Bejelentkezés

Dr. Sárdi Krisztina

+36 30 236 9139

Ostrom utcai rendelő - 1015 Budapest, Ostrom utca 16. fsz.1-es rendelő

Kapcsolódó szolgáltatásaink az Allergiaközpontban

• Allergia vizsgálatok
• Gyorsdiagnosztika
• Vérvizsgálat
• Képalkotó vizsgálatok
• Dietetikai szolgáltatások
• Gyógyszeres-kezelések
• Homeopátia és egyéb alternatív kezelések

Mit jelent a gasztroenterológia?

A gasztroenterológia az emésztőrendszer betegségeivel foglalkozó belgyógyászati szakterület. A gasztroenterológia szorosan kapcsolódik az allergiák kezelésével is foglalkozó immunológiához. Gyakori, közismert kórképei közé tartozik például a reflux, cöliákia, Crohn-betegség vagy a colitis ulcerosa. Ezeken túl is nagyon sok akut és krónikus, valamint daganatos betegség kezelésében vesz részt a gasztroenterológia. Életveszélyes eseteket is ellát a gasztroenterológia, miközben más betegeket évtizedekig gondoz. Színesíti még a gasztroenterológia területét, hogy nagyon változatos diagnosztikai és terápiás módszerekre van itt lehetőség. A képalkotó vizsgálatok közül előszeretettel alkalmaznak endoszkópiát, videó endoszkóppal például az egész tápcsatorna láthatóvá válik. A kezelési lehetőségek között is egyre nagyobb teret kapnak az endoszkópos, sebészeti beavatkozások, melyek egyre kevesebb terhet rónak a páciensre és gyors felépüléssel járnak.

Milyen tünetek esetén érdemes felkeresni a gasztroenterológia szakrendelést?

A gasztroenterológia egy folyamatosan növekvő szegmense az orvostudománynak, amit évről évre egyre többen keresnek fel. Ennek oka, hogy hogy a gasztroenterológia betegségei és típusos tünetei meglehetősen gyakoriak. Melyikünkkel ne fordult volna elő hasfájás, hasmenés vagy puffadás? Mindezek meglehetősen gyakori emésztőszervi panaszok, amiket életünkben többször is átéltünk. A legtöbb esetben ilyenkor gasztroenteritisz (gyomorrontás) áll a háttérben, ám ha napokig fennállnak vagy visszatérően jelentkeznek a tünetek, mindenképp érdemes felkeresni egy gasztroenterológia szakrendelést és kivizsgálást indítani többek között ételallergiák irányába. Az alábbiakban összegyűjtöttünk néhány gyakori panaszt, amik útmutatásul szolgálhatnak ahhoz, hogy mikor érdemes felkeresni a gasztroenterológia rendelést:

• Krónikus hasfájás
• Hasmenés
• Székrekedés
• Véres széklet
• Puffadás
• Gyomorégés
• Böfögés
• Reflux
• Hányinger és hányás
• Étvágytalanság
• Láz
• Fáradtság
• Fogyás
• Nyelési nehézség
• Étel intolerancia vagy allergia gyanúja
• Sárgaság

Milyen betegségek kezelésével foglalkozik a gasztroenterológia?

Leegyszerűsítve úgy mondhatjuk, hogy a nyelőcsőtől kezdve a végbélig minden szerv elváltozásai a gasztroenterológia hatáskörébe esnek. Ezeket a betegségeket többféleképpen is csoportosíthatnánk, ám klasszikusan szervenként szoktuk bemutatni őket a gasztroenterológia tárgyalása során. Az alábbiakban tehát összegyűjtöttük, hogy mik a leggyakoribb betegségek a gasztroenterológia területén:

• Nyelőcső: A nyelőcső legismertebb betegségének a reflux mondható a gasztroenterológia területén. Reflux esetén egy izomgyűrű elégtelensége miatt a gyomorsav visszafolyik a nyelőcsőbe. A savas közeg irritációt, gyulladást és kellemetlen tüneteket okozhat. Ilyenek lehetnek például a gyomorégés, savas felböfögés és mellkasi fájdalom érzete. A hosszan fennálló reflux betegség metaplasztikus változást indíthat el a nyelőcső nyálkahártyájában, amiből daganat jöhet létre. A nyelőcsőráknak azonban nem csak a reflux a kockázati tényezője, hanem például a dohányzás és az alkoholfogyasztás is. A nyelőcső gyakori, gasztroenterológia szombontjából is fontos betegségei között említhető a nyelőcső gyulladása is. Ennek hátterében szintén állhat a gyomorsav visszafolyása, valamint fertőzések, irritáló anyagok vagy autoimmun reakciók is. Az eozinofil nyelőcsőgyulladás egy speciális fajta, melyet a krónikus allergiás állapot okozhat. Ilyenkor az élelmiszerek vagy más allergének által kiváltott gyulladás a nyelőcsőben az eozinofil sejtek (fehérvérsejtek) felhalmozódását okozza. A nyelőcső fejlődési rendellenességei közé tartoznak a nyelőcső diverticulumok. Ezek kis kiemelkedések vagy tasakok a nyelőcső falán, amelyekben étel vagy egyéb anyagok gyűlhetnek össze, ezáltal nehezíthetik a nyelést.
• Gyomor: A gyomor legismertebb betegsége a gasztroenterológia területén a gyomorfekély. Ez a betegség azt jelenti, hogy a gyomor belső falán sebek vagy fekélyek alakulnak ki. Leggyakrabban a Helicobacter pylori baktérium vagy a sokáig szedett gyulladáscsökkentő szerek (például az ibuprofen vagy az aszpirin) fogyasztása okozhatja. Fokozhatja a gyomorfekély kialakulását a már említett reflux betegség is. A Helicobacter pylori a gyomorfekély mellett rosszindulatú daganatos elváltozásokat is okozhat a gyomorban. Polipok is kialakulhatnak, amik - bárhol is forduljanak elő az emésztőrendszerben - általában jóindulatúak, de bizonyos típusaik előfutárai lehetnek a gyomorrák kialakulásának. A gyomorban is keletkezhet gyulladás, amely lehet akut vagy krónikus. Az akut gastritis általában rövid távú és gyorsan meggyógyul, míg a krónikus gastritis hosszabb ideig fennállhat és súlyosabb tüneteket okozhat. Az ilyen eseteket is a gasztroenterológia kezeli. 
• Vékonybél: A vékonybelet érintő gyakori betegség a gasztroenterológia területén a cöliákia és a Crohn-betegség. A Crohn-betegség gyulladást, fekélyeket, hegesedést és más komplikációkat okozhat elsősorban a vékonybélben. Az irritábilis bél szindróma (IBS) egy krónikus funkcionális emésztőrendszeri rendellenesség, amely az emésztőrendszer motoros és érzékelési folyamatainak diszfunkciójával jellemezhető. Az IBS egyaránt érintheti a vékony- és vastagbelet. Habár a vastagbélrák gyakoribb, a vékonybélben is kialakulhat daganat.
• Vastagbél: A vastagbél esetében gyakorisága miatt külön figyelmet kell fordítani a vastagbélrákra. Ez az egyik leggyakoribb daganatos megbetegedés világszerte, éppen ezért a gasztroenterológia területén is gyakran látjuk. A kockázati tényezők közé tartozik a korábbi családi előfordulás, a genetikai hajlam, az életmódbeli tényezők (például a magas zsír- és vörös húsbevitel, az elhízás, a dohányzás és az alkoholfogyasztás) és az idősebb életkor. A vastagbélben is fordulhatnak elő polipok, melyek a legtöbb esetben jóindulatúak, azonban daganatosan is elfajulhatnak. A vastagbél nyálkahártyájából kis tasakok is kiemelkedhetnek, ezeket diverticulumnak nevezzük. Divertikulitisz esetén ezek a kiemelkedések begyulladnak. A vastagbelet két krónikus, gyulladásos betegség is érintheti. Ezek a már említett Crohn-betegség és a fekélyes vastagbélgyulladás (colitis ulcerosa).
• Hasnyálmirigy: A hasnyálmirigy gyulladása lehet akut vagy krónikus; az akut eset általában hirtelen jelentkező, súlyos fájdalommal jár, míg a krónikus pancreatitis általában lassan, hosszabb idő altt alakul ki, és gyakran a hasnyálmirigy károsodásával és hegesedésével jár. A hasnyálmirigyben lehetnek jóindulatú vagy rosszindulatú daganatok is.
• Máj: A májat érintheti gyulladás, mely általában vírus fertőzés eredetű, de autoimmun okból is kialakulhat. A vírusos hepatitis vezethet is májzsugorhoz, ezt azonban leggyakrabban az alkoholfogyasztás következményeként látjuk. A zsírmáj betegség hátterében is állhat alkohol. Ez egy olyan betegség, amely során a májban nagy mennyiségű zsír halmozódik fel. A májban is előfordulhatnak jó- és rosszindulatú daganatok. A májbetegségek legsúlyosabb állapota a májelégtelenség, amely során a máj már nem képes megfelelően működni és transzplantációra lehet szükség.
• Epehólyag és epeutak: Az epeúti betegségek gyakori tünete a sárgaság, amit a vérben felhalmozó bilirubin okoz. Kialakulhat például epekövesség vagy epeúti elzáródás miatt. Epekő akkor keletkezik, ha kicsapódik az epében a túlzott mennyiségű koleszterin vagy más anyagok beindul a kőképződés. Az epekő okozhat epehólyag gyulladást, valamint el is zárhatja az epevezetéket.

  Kapcsolódó cikkünk

  A gyermekkori has- és fejfájás hátterében hisztamin intolerancia is állhat

  Óvodás- és iskolás korban is gyakori, hogy a gyerekek hasfájásra panaszkodnak, emellett hányinger, hányás, fejfájás, hasmenés is jelentkezhet. Ilyen esetben a szülő sokszor nehezen tudja eldönteni, hogy az iskolai stressz, valamilyen étel, fertőzés, vagy más betegség áll-e a tünetek hátterében.

  ---

Hogyan kapcsolódnak össze az allergiák és a gasztroenterológia?

A gasztroenterológia betegségein belül gyakran találkozunk olyan kórképekkel, amik allergia talaján alakultak ki. Az allergiák ugyanis nemcsak bőr, vagy légzőszervi tüneteket okozhatnak, hanem az emésztőrendszerünket is érinthetik. Az alábbiakban bemutatunk néhány példát olyan betegségekre, amik a gasztroenterológia tárgykörébe tartoznak, de allergia talaján jöttek létre. Ilyenek lehetnek például a következők:

• Ételallergia: Az ételallergia az immunrendszer egyik kóros válasza. Akkor fordul elő, ha az immunrendszer téves módon veszélyesnek ismeri fel az étel valamely összetevőjét – legtöbbször a fehérjét -, és beindítja a védekezési reakciót ellene. A megjelenő tüneteket súlyosságuk szerint kell kezelni.
• Ételintolerancia: A leggyakoribb ételintolerancia a laktóz-intolerancia. Laktóz található a tejben és számos mindennapi táplálékunkban, amik elfogyasztása puffadást, hasfájást és hasmenést okozhat
• Immunmediált intolerancia: Az IgG-mediált élelmiszer intolerancia tünetei csak néhány nap késéssel jelennek meg az étel elfogyasztását követően. Ezek közé tartoznak az általános levertség, súlyproblémák, fáradékonyság, fejfájás és a szisztémás gyulladások. A specifikus IgG mérésével az immunválaszt kiváltó élelmiszerek gyorsan kizárhatók az étrendből.
• Cöliákia, lisztérzékenység: A cöliakia vagyis lisztérzékenység a gliadin által kiváltott intolerancia. A gliadint a beteg szervezete nem tudja megfelelően feldolgozni, ezért vele szemben ellenanyagokat termel az immunrendszer, ami autoimmun folyamatot indít el. Az immunrendszer károsítja a vékonybél nyálkahártyáját, ami zavart okozhat a tápanyagok megfelelő felszívódásában.

  Kapcsolódó cikkek, melyek érdekelhetik Önt:

  • A lisztérzékenység is kiválthat migrénes panaszokat? - Gasztroenterológiai Központ
  • Miért hízik lisztérzékeny gyermeke? - Endokrinközpont
  • Fáradtság és gombócérzés- A néma reflux tünetei - Allergiaközpont
  • Miként harmonizálhatjuk tudatosan a bélműködésünket? - Gasztroenterológiai Központ

Mire lehet számítani a gasztroenterológia szakrendelés során?

A gasztroenterológia szakrendelés a többi ellátóhoz hasonlóan egy beszélgetéssel kezdődik. A gasztroenterológia területén jártas munkatársaink alaposan kikérdezik a pácienst a tüneteiről, korábbi betegségeiről, családi kórtörténetéről és az életmódjáról. Meghallgatják, hogy mi a fő panasz és ez miben nehezíti meg a beteg mindennapjait. A gasztroenterológia krónikus betegségei esetén hosszú távú, akár egész életre szóló kezelésre lehet szükség. Mindezek miatt rendkívül fontos, hogy jó viszony alakuljon ki a beteg és a gasztroenterológia szakorvosa között. Ehhez viszont látni kell a teljes képet és jól indítani, megalapozni a kapcsolatot. Az anamnézis mellett a fizikális vizsgálat is sokat segíthet a gasztroenterológia kivizsgálása során, valamint a labor- és képalkotó vizsgálatok. A laborvizsgálatok során gyulladásos paramétereket, valamint allergiára utaló jeleket kereshetnek. A gasztroenterológia képalkotó vizsgálatai közül azonnal, ágy mellett is elérhető az ultrahang, melynek segítségével látótérbe hozhatóak és vizsgálhatóak a hasüregi szervek. Részletesebb képet adhat egy CT vagy MRI vizsgálat. A gasztroenterológia egyik sajátossága, hogy gyakran alkalmaznak endoszkópos eljárásokat is, például kolonoszkópiát vagy gasztroszkópiát. Ezek nem csupán minimálisan invazív, diagnosztikus eszközök, hanem lehetőséget adnak az azonnali beavatkozásra, például egy polip eltávolítására. Így kapcsolódik össze a gasztroenterológia és a sebészet.

Téma szakértői

Dr. Pászthory Erzsébet

belgyógyász, gasztroenterológus

Dr. Hidvégi Edit PhD

gyermek- és felnőtt tüdőgyógyász, gasztroenterológus

Dr. Sárdi Krisztina

belgyógyász, gasztroenterológus

---

Források:

Baklola, M., Terra, M., Badr, A., Fahmy, F., Elshabrawy, E., Hawas, Y., Abdel-Hady, D., & El‐Gilany, A. (2023). Prevalence of gastro-oesophageal reflux disease, and its associated risk factors among medical students: a nation-based cross-sectional study. BMC Gastroenterology, 23(1). https://doi.org/10.1186/s12876-023-02899-w

Bakr, O., Zhao, W., & Corley, D. A. (2018). Gastroesophageal reflux frequency, severity, age of onset, family history and acid suppressive therapy predict Barrett esophagus in a large population. Journal of Clinical Gastroenterology, 52(10), 873–879. https://doi.org/10.1097/mcg.0000000000000983

Chhabra, P., & Ingole, N. (2022). Gastroesophageal Reflux Disease (GERD): Highlighting diagnosis, treatment, and lifestyle changes. Cureus. https://doi.org/10.7759/cureus.28563

Delshad, S., Almario, C. V., Chey, W. D., & Spiegel, B. (2020). Prevalence of gastroesophageal reflux disease and proton pump Inhibitor-Refractory symptoms. Gastroenterology, 158(5), 1250-1261.e2. https://doi.org/10.1053/j.gastro.2019.12.014

Iwakiri, K., Fujiwara, Y., Manabe, N., Ihara, E., Kuribayashi, S., Akiyama, J., Kondo, T., Yamashita, H., Ishimura, N., Kitasako, Y., Iijima, K., Koike, T., Omura, N., Nomura, T., Kawamura, O., Ohara, S., Ozawa, S., Kinoshita, Y., Mochida, S., . . . Koike, K. (2022). Evidence-based clinical practice guidelines for gastroesophageal reflux disease 2021. Journal of Gastroenterology, 57(4), 267–285. https://doi.org/10.1007/s00535-022-01861-z

Katz, P. O., Dunbar, K. B., Schnoll–Sussman, F., Greer, K. B., Yadlapati, R., & Spechler, S. J. (2021). ACG Clinical Guideline for the Diagnosis and Management of Gastroesophageal Reflux Disease. The American Journal of Gastroenterology, 117(1), 27–56. https://doi.org/10.14309/ajg.0000000000001538

Newberry, C., & Lynch, K. L. (2019). The role of diet in the development and management of gastroesophageal reflux disease: why we feel the burn. Journal of Thoracic Disease, 11(S12), S1594–S1601. https://doi.org/10.21037/jtd.2019.06.42