Gasztroenterológia

Gasztroenterológia

Módosítva: 2024.11.27 15:31

Szakrendelésünk a gasztroenterológia területén az emésztő- illetve immunrendszer megbetegedéseiből fakadó kórképeket kezeli. A gasztroenterológia a belgyógyászat egyik legnagyobb ága, amit emésztési, székelési panaszok vagy hasfájás kapcsán érdemes felkeresni. Visszatérő panaszok esetén felmerülhet az ételallergiák vagy ételintoleranciák diagnózisa, amiket immunológiai vizsgálatokkal tudunk azonosítani.

Mit jelent a gasztroenterológia?
Milyen tünetek esetén érdemes felkeresni a gasztroenterológia szakrendelést?
Milyen betegségek kezelésével foglalkozik a gasztroenterológia?
Hogyan kapcsolódnak össze az allergiák és a gasztroenterológia?
Mire lehet számítani a gasztroenterológia szakrendelés során?

Kapcsolódó szolgáltatásaink az Allergia Központban

Mit jelent a gasztroenterológia?

A gasztroenterológia az emésztőrendszer betegségeivel foglalkozó belgyógyászati szakterület. A gasztroenterológia szorosan kapcsolódik az allergiák kezelésével is foglalkozó immunológiához. Gyakori, közismert kórképei közé tartozik például a reflux, cöliákia, Crohn-betegség vagy a colitis ulcerosa. Ezeken túl is nagyon sok akut és krónikus, valamint daganatos betegség kezelésében vesz részt a gasztroenterológia. Életveszélyes eseteket is ellát a gasztroenterológia, miközben más betegeket évtizedekig gondoz. Színesíti még a gasztroenterológia területét, hogy nagyon változatos diagnosztikai és terápiás módszerekre van itt lehetőség. A képalkotó vizsgálatok közül előszeretettel alkalmaznak endoszkópiát, videó endoszkóppal például az egész tápcsatorna láthatóvá válik. A kezelési lehetőségek között is egyre nagyobb teret kapnak az endoszkópos, sebészeti beavatkozások, melyek egyre kevesebb terhet rónak a páciensre és gyors felépüléssel járnak.

Cikkek melyeket mindenképpen olvasson el!

Milyen tünetek esetén érdemes felkeresni a gasztroenterológia szakrendelést?

A gasztroenterológia egy folyamatosan növekvő szegmense az orvostudománynak, amit évről évre egyre többen keresnek fel. Ennek oka, hogy hogy a gasztroenterológia betegségei és típusos tünetei meglehetősen gyakoriak. Melyikünkkel ne fordult volna elő hasfájás, hasmenés vagy puffadás? Mindezek meglehetősen gyakori emésztőszervi panaszok, amiket életünkben többször is átéltünk. A legtöbb esetben ilyenkor gasztroenteritisz (gyomorrontás) áll a háttérben, ám ha napokig fennállnak vagy visszatérően jelentkeznek a tünetek, mindenképp érdemes felkeresni egy gasztroenterológia szakrendelést és kivizsgálást indítani többek között ételallergiák irányába. Az alábbiakban összegyűjtöttünk néhány gyakori panaszt, amik útmutatásul szolgálhatnak ahhoz, hogy mikor érdemes felkeresni a gasztroenterológia rendelést:Gasztroenterológia - Allergia Központ

  • Krónikus hasfájás
  • Hasmenés
  • Székrekedés
  • Véres széklet
  • Puffadás
  • Gyomorégés
  • Böfögés
  • Reflux
  • Hányinger és hányás
  • Étvágytalanság
  • Láz
  • Fáradtság
  • Fogyás
  • Nyelési nehézség
  • Étel intolerancia vagy allergia gyanúja
  • Sárgaság

Milyen betegségek kezelésével foglalkozik a gasztroenterológia?

Leegyszerűsítve úgy mondhatjuk, hogy a nyelőcsőtől kezdve a végbélig minden szerv elváltozásai a gasztroenterológia hatáskörébe esnek. Ezeket a betegségeket többféleképpen is csoportosíthatnánk, ám klasszikusan szervenként szoktuk bemutatni őket a gasztroenterológia tárgyalása során. Az alábbiakban tehát összegyűjtöttük, hogy mik a leggyakoribb betegségek a gasztroenterológia területén:

  • Nyelőcső: A nyelőcső legismertebb betegségének a reflux mondható a gasztroenterológia területén. Reflux esetén egy izomgyűrű elégtelensége miatt a gyomorsav visszafolyik a nyelőcsőbe. A savas közeg irritációt, gyulladást és kellemetlen tüneteket okozhat. Ilyenek lehetnek például a gyomorégés, savas felböfögés és mellkasi fájdalom érzete. A hosszan fennálló reflux betegség metaplasztikus változást indíthat el a nyelőcső nyálkahártyájában, amiből daganat jöhet létre. A nyelőcsőráknak azonban nem csak a reflux a kockázati tényezője, hanem például a dohányzás és az alkoholfogyasztás is. A nyelőcső gyakori, gasztroenterológia szombontjából is fontos betegségei között említhető a nyelőcső gyulladása is. Ennek hátterében szintén állhat a gyomorsav visszafolyása, valamint fertőzések, irritáló anyagok vagy autoimmun reakciók is. Az eozinofil nyelőcsőgyulladás egy speciális fajta, melyet a krónikus allergiás állapot okozhat. Ilyenkor az élelmiszerek vagy más allergének által kiváltott gyulladás a nyelőcsőben az eozinofil sejtek (fehérvérsejtek) felhalmozódását okozza. A nyelőcső fejlődési rendellenességei közé tartoznak a nyelőcső diverticulumok. Ezek kis kiemelkedések vagy tasakok a nyelőcső falán, amelyekben étel vagy egyéb anyagok gyűlhetnek össze, ezáltal nehezíthetik a nyelést.
  • Gyomor: A gyomor legismertebb betegsége a gasztroenterológia területén a gyomorfekély. Ez a betegség azt jelenti, hogy a gyomor belső falán sebek vagy fekélyek alakulnak ki. Leggyakrabban a Helicobacter pylori baktérium vagy a sokáig szedett gyulladáscsökkentő szerek (például az ibuprofen vagy az aszpirin) fogyasztása okozhatja. Fokozhatja a gyomorfekély kialakulását a már említett reflux betegség is. A Helicobacter pylori a gyomorfekély mellett rosszindulatú daganatos elváltozásokat is okozhat a gyomorban. Polipok is kialakulhatnak, amik - bárhol is forduljanak elő az emésztőrendszerben - általában jóindulatúak, de bizonyos típusaik előfutárai lehetnek a gyomorrák kialakulásának. A gyomorban is keletkezhet gyulladás, amely lehet akut vagy krónikus. Az akut gastritis általában rövid távú és gyorsan meggyógyul, míg a krónikus gastritis hosszabb ideig fennállhat és súlyosabb tüneteket okozhat. Az ilyen eseteket is a gasztroenterológia kezeli. 
  • Vékonybél: A vékonybelet érintő gyakori betegség a gasztroenterológia területén a cöliákia és a Crohn-betegség. A Crohn-betegség gyulladást, fekélyeket, hegesedést és más komplikációkat okozhat elsősorban a vékonybélben. Az irritábilis bél szindróma (IBS) egy krónikus funkcionális emésztőrendszeri rendellenesség, amely az emésztőrendszer motoros és érzékelési folyamatainak diszfunkciójával jellemezhető. Az IBS egyaránt érintheti a vékony- és vastagbelet. Habár a vastagbélrák gyakoribb, a vékonybélben is kialakulhat daganat.
  • Vastagbél: A vastagbél esetében gyakorisága miatt külön figyelmet kell fordítani a vastagbélrákra. Ez az egyik leggyakoribb daganatos megbetegedés világszerte, éppen ezért a gasztroenterológia területén is gyakran látjuk. A kockázati tényezők közé tartozik a korábbi családi előfordulás, a genetikai hajlam, az életmódbeli tényezők (például a magas zsír- és vörös húsbevitel, az elhízás, a dohányzás és az alkoholfogyasztás) és az idősebb életkor. A vastagbélben is fordulhatnak elő polipok, melyek a legtöbb esetben jóindulatúak, azonban daganatosan is elfajulhatnak. A vastagbél nyálkahártyájából kis tasakok is kiemelkedhetnek, ezeket diverticulumnak nevezzük. Divertikulitisz esetén ezek a kiemelkedések begyulladnak. A vastagbelet két krónikus, gyulladásos betegség is érintheti. Ezek a már említett Crohn-betegség és a fekélyes vastagbélgyulladás (colitis ulcerosa).
  • Hasnyálmirigy: A hasnyálmirigy gyulladása lehet akut vagy krónikus; az akut eset általában hirtelen jelentkező, súlyos fájdalommal jár, míg a krónikus pancreatitis általában lassan, hosszabb idő altt alakul ki, és gyakran a hasnyálmirigy károsodásával és hegesedésével jár. A hasnyálmirigyben lehetnek jóindulatú vagy rosszindulatú daganatok is.
  • Máj: A májat érintheti gyulladás, mely általában vírus fertőzés eredetű, de autoimmun okból is kialakulhat. A vírusos hepatitis vezethet is májzsugorhoz, ezt azonban leggyakrabban az alkoholfogyasztás következményeként látjuk. A zsírmáj betegség hátterében is állhat alkohol. Ez egy olyan betegség, amely során a májban nagy mennyiségű zsír halmozódik fel. A májban is előfordulhatnak jó- és rosszindulatú daganatok. A májbetegségek legsúlyosabb állapota a májelégtelenség, amely során a máj már nem képes megfelelően működni és transzplantációra lehet szükség.
  • Epehólyag és epeutak: Az epeúti betegségek gyakori tünete a sárgaság, amit a vérben felhalmozó bilirubin okoz. Kialakulhat például epekövesség vagy epeúti elzáródás miatt. Epekő akkor keletkezik, ha kicsapódik az epében a túlzott mennyiségű koleszterin vagy más anyagok beindul a kőképződés. Az epekő okozhat epehólyag gyulladást, valamint el is zárhatja az epevezetéket.

    Kapcsolódó cikkünk

    Hisztamin intoleranciát is jelezhetnek a hőhullámok

    Gondolta volna, hogy az időnként jelentkező hőhullámokat, arcpirulást és kimelegedést hisztamin intolerancia is okozhatja? Sokan fordulnak orvoshoz hisztamin intoleranciás tünetekkel, miközben nem is sejtik, hogy szerteágazó panaszaik hátterében egy, a szervezetben termelődő enzim csökkent termelődése áll. Egyéb tüneteiről és kezeléséről dr. Sárdi Krisztina gasztroenterológust, a Budai Allergiaközpont orvosát kérdeztük.

Hogyan kapcsolódnak össze az allergiák és a gasztroenterológia?

A gasztroenterológia betegségein belül gyakran találkozunk olyan kórképekkel, amik allergia talaján alakultak ki. Az allergiák ugyanis nemcsak bőr, vagy légzőszervi tüneteket okozhatnak, hanem az emésztőrendszerünket is érinthetik. Az alábbiakban bemutatunk néhány példát olyan betegségekre, amik a gasztroenterológia tárgykörébe tartoznak, de allergia talaján jöttek létre. Ilyenek lehetnek például a következők:

  • Ételallergia: Az ételallergia az immunrendszer egyik kóros válasza. Akkor fordul elő, ha az immunrendszer téves módon veszélyesnek ismeri fel az étel valamely összetevőjét – legtöbbször a fehérjét -, és beindítja a védekezési reakciót ellene. A megjelenő tüneteket súlyosságuk szerint kell kezelni.
  • Ételintolerancia: A leggyakoribb ételintolerancia a laktóz-intolerancia. Laktóz található a tejben és számos mindennapi táplálékunkban, amik elfogyasztása puffadást, hasfájást és hasmenést okozhat
  • Immunmediált intolerancia: Az IgG-mediált élelmiszer intolerancia tünetei csak néhány nap késéssel jelennek meg az étel elfogyasztását követően. Ezek közé tartoznak az általános levertség, súlyproblémák, fáradékonyság, fejfájás és a szisztémás gyulladások. A specifikus IgG mérésével az immunválaszt kiváltó élelmiszerek gyorsan kizárhatók az étrendből.
  • Cöliákia, lisztérzékenység: A cöliakia vagyis lisztérzékenység a gliadin által kiváltott intolerancia. A gliadint a beteg szervezete nem tudja megfelelően feldolgozni, ezért vele szemben ellenanyagokat termel az immunrendszer, ami autoimmun folyamatot indít el. Az immunrendszer károsítja a vékonybél nyálkahártyáját, ami zavart okozhat a tápanyagok megfelelő felszívódásában.

Mire lehet számítani a gasztroenterológia szakrendelés során?

A gasztroenterológia szakrendelés a többi ellátóhoz hasonlóan egy beszélgetéssel kezdődik. A gasztroenterológia területén jártas munkatársaink alaposan kikérdezik a pácienst a tüneteiről, korábbi betegségeiről, családi kórtörténetéről és az életmódjáról. Meghallgatják, hogy mi a fő panasz és ez miben nehezíti meg a beteg mindennapjait. A gasztroenterológia krónikus betegségei esetén hosszú távú, akár egész életre szóló kezelésre lehet szükség. Mindezek miatt rendkívül fontos, hogy jó viszony alakuljon ki a beteg és a gasztroenterológia szakorvosa között. Ehhez viszont látni kell a teljes képet és jól indítani, megalapozni a kapcsolatot. Az anamnézis mellett a fizikális vizsgálat is sokat segíthet a gasztroenterológia kivizsgálása során, valamint a labor- és képalkotó vizsgálatok. A laborvizsgálatok során gyulladásos paramétereket, valamint allergiára utaló jeleket kereshetnek. A gasztroenterológia képalkotó vizsgálatai közül azonnal, ágy mellett is elérhető az ultrahang, melynek segítségével látótérbe hozhatóak és vizsgálhatóak a hasüregi szervek. Részletesebb képet adhat egy CT vagy MRI vizsgálat. A gasztroenterológia egyik sajátossága, hogy gyakran alkalmaznak endoszkópos eljárásokat is, például kolonoszkópiát vagy gasztroszkópiát. Ezek nem csupán minimálisan invazív, diagnosztikus eszközök, hanem lehetőséget adnak az azonnali beavatkozásra, például egy polip eltávolítására. Így kapcsolódik össze a gasztroenterológia és a sebészet.

Téma szakértője

Hírek

Az allergénspecifikus immunterápiával megálljt parancsolhatunk az asztmának is

Az allergénspecifikus immunterápiával megálljt parancsolhatunk az asztmának is

Az allergénspecifikus immunterápia jelentős mértékben csökkentheti az allergiás betegségben szenvedő gyermekek tüneteit és javíthatja életminőségüket. Bizonyítottnak vehető az is, hogy az immunrendszer tisztított allergénkivonatokkal történő „edzése” megelőzheti a szénanátha asztmává alakulását – mondja dr. Mezei Györgyi, az Allergiaközpont gyermektüdőgyógyásza, allergológus és klinikai immunológus szakembere, aki szerint a személyre szabott allergénspecifikus immunterápia forradalmasíthatja az allergiás gyermekek kezelését is.

További részletek
Ezek a tünetek utalhatnak rá, hogy penész van a lakásában

Ezek a tünetek utalhatnak rá, hogy penész van a lakásában

Tudta, hogy régóta fennálló ismeretlen eredetű allergiás panaszait akár az otthonában csendesen megbújó penész is okozhatja? A penészallergia általában nem életveszélyes állapot, ám az életminőségünket jelentősen ronthatja, és kezelés nélkül súlyosabb szövődményekkel is járhat. Dr. Potecz Györgyi, az Allergiaközpont tüdőgyógyász-allergológusa foglalta össze a penészallergiával kapcsolatos tudnivalókat.  

További részletek

Orvos válaszol

Kérdését itt teheti fel

SPECIALIZÁLT KÖZPONTOK