Az Irritábilis bél szindróma (IBS) egy hosszútávon fennálló, az emésztőrendszert érintő krónikus betegség. A hasonló klinikai tünetekkel járó betegségeket összefoglalóan irritábilis bél szindrómának nevezzük, amikor a háttérben szervi betegségek kizárhatók. Annak ellenére, hogy az irritábilis bél szindróma tünetei kellemetlenek, nem okozzák a bélszövet kóros elváltozását. Így szemben pl. a Crohn betegséggel vagy a colitis ulcerosával, nem növeli a vastagbélrák kialakulásának kockázatát. Ugyanakkor az irritábilis bél szindróma egy olyan állapot, ami a beteg életminőségét rontja, ezért kezelést igényel. Egyesek képes kordában tartani tüneteiket megfelelő életvitellel, étrenddel és stressz menedzsmenttel. Másoknak gyógyszeres támogatásra van szükségük. Minden ötödik embernél fellelhetőek az irritábilis bél szindróma tünetei, és közülük minden ötödik embernél szükség van orvosi segítségre.
Az irritábilis bél szindrómával kapcsolatos szolgáltatásaink
Mi az az irritábilis bél szindróma?
Mik az irritábilis bél szindróma tünetei?
Mi okozhat irritábilis bél szindrómát?
Milyen faktorok válthatják ki az irritábilis bél szindróma tüneteit?
Kik hajlamosak az irritábilis bél szindrómára?
Hogyan történik az irritábilis bél szindróma kivizsgálása?
Hogyan kezelhető az irritábilis bél szindróma?
Széll Kálmán tér - 1015 Budapest, Ostrom utca 16
Az irritábilis bél szindróma a gyomor-bél traktust érintő gyakori rendellenesség. Az irritábilis bél szindróma tünetei közé tartoznak a görcsök, hasi fájdalom, puffadás, gázok, hasmenés vagy székrekedés, vagy mindkettő. Az irritábilis bél szindróma krónikus állapot, amelyet hosszú távon, éveken át kell kezelni. Az irritábilis bél szindrómában szenvedőknek csak kis része szenved súlyos tünetektől. Egyesek az étrend, az életmód és a stressz kezelésével tudják kontrollálni az irritábilis bél szindróma tüneteit. A súlyosabb tünetek gyógyszeres kezeléssel és tanácsadással kezelhetők. Fontos tudni, hogy az irritábilis bél szindróma egy úgynevezett funkcionális betegség, vagyis nem okoz elváltozásokat a bélszövetben, emiatt szövettanilag nem kimutatható és nem növeli a vastagbélrák kockázatát.
Az irritábilis bél szindróma tünetei, mértéke egyénenként változhat és a tünetek gyakran más betegségek tüneteivel is összetéveszthetők. Az irritábilis bél szindróma gyakori tünetei a következők lehetnek:
Ezek a tünetek még nem egyértelműen bizonyítják az irritábilis bél szindróma meglétét, mert sok más, esetenként súlyosabb betegség előjelei is lehetnek. Éppen ezért keresse fel orvosát, ha tartósan megváltoznak a székelési szokásai vagy az irritábilis bél szindróma egyéb tünetei. Ezek súlyosabb állapotra, például vastagbélrákra utalhatnak.
Tünetek, amelyek arra utalhatnak, hogy súlyosabb betegség áll fenn:
Az, hogy mi a felelős az irritábilis bél szindróma kialakulásáért egész pontosan még nem ismert, feltétezhetően több mechanizmus egyidejű fennállása vezet a betegség kialakulásához. Az irritábilis bél szindróma folyamatos kutatások tárgyát képzi.
Az irritábilis bél szindróma kialakulásában szerepet játszó tényezők:
Az irritábilis bél szindróma tünetei nem állandóak, változnak idővel, gyengülnek, erősödnek, el is tűnhetnek, majd újra visszatérnek. A következő faktorok válthatják ki az irritábilis bél szindróma tüneteinek a megjelenését:
Sok embernél jelentkeznek időnként az irritábilis bél szindróma tünetei. De bizonyos csoportok fokozott kockázatnak vannak kitéve, náluk sokkal gyakoribb az irritábilis bél szindróma előfordulási gyakorisága.
Nincs olyan egységesen ajánlható vizsgálóeljárás, amely véglegesen diagnosztizálná az irritábilis bél szindrómát. Az esetek nagyobb részében a diagnózis felállításához gyakran csak a kizárásos diagnózis vezet, ami egyéb betegségek kizárásán alapul. Orvosa valószínűleg teljes kórtörténettel, fizikális vizsgálattal és más betegségek, például a cöliákia és a gyulladásos bélbetegség (IBD) kizárására irányuló vizsgálatokkal kezdi a diagnózist. Miután más betegségeket kizártak, orvosa valószínűleg az irritábilis bél szindróma diagnosztikai kritériumainak egyikét például a Római kritériumokat fogja alkalmazni.
Kezelőorvosa további vizsgálatot is javasolhat:
Ahogy megszületik az irritábilis bél szindróma diagnózisa, a tünetek alapján négy típusba sorolható: székrekedés domináns, hasmenés domináns, vegyes vagy nem osztályozott. A négy típusnak különböző tünetei vannak, ezért különböző módokon kezelhetőek. Puffadás és székreks – két igeedén gyakori gyomor-és bélrendszert érintő panasz, amivel sokan naponta küzdenek. Kapcsolódó cikkünk
Így okoz az életmódunk gyomor-és bélrendszeri panaszokat
Az irritábilis bél szindróma kezelése a tünetek enyhítésére összpontosít, mivel szervi változást nem okoz a betegség. Az enyhe tünetek gyakran a stressz kezelésével, valamint az étrend és az életmód megváltoztatásával szabályozhatók. Próbálja meg a következőeket, hogy enyhítse az irritábilis bél szindróma tüneteit:
A kezelőorvosa javasolhatja, hogy hagyja ki az étrendjéből:
Ha az irritábilis bél szindróma tünetei mérsékeltek vagy súlyosak, tünetei alapján gyógyszeres kezelést is javasolhatnak, többek között:
Ezeken kívül, még súlyosabb esetekben vannak kifejezetten az irritábilis bél szindróma kezelésére fejlesztett gyógyszerek. Megtalálunk köztük antibiotikumot, bél-mozgást gátló szereket és a vékonybél folyadék elválasztását serkentő szereket is. Súlyos esetben orvosa felírhatja ezeket a gyógyszereket is. Egy másik terápiás megoldás lehet a széklet mikrobióta transzplantációt (FMT). Az FMT az egészséges bélbaktériumokat úgy állítja helyre, hogy egy másik személy feldolgozott székletét helyezi az irritábilis bél szindrómában szenvedő személy vastagbelébe. Rendelés típusa:Téma szakértője
Dr. Pászthory Erzsébet
Az allergiák jelentős része bőrpróbával vagy vérből történő ellenanyag (IgE) meghatározással diagnosztizálható. Ez utóbbi egy kényelmes és biztonságos lehetőséget nyújt az allergének azonosításában, így a csecsemő- és gyermekkori tejfehérje allergia diagnózisában is fontos szerepe van. Dr. Hidvégi Edit, az Allergiaközpont gyermekgasztroenterológus szakorvosa arra hívja fel a figyelmet, hogy a vizsgálat elvégzésének nem feltétele a gyermek allergénnel történő visszaterhelése.
Az ősz közeledtével és a szeptemberi iskolakezdéssel az asztmás betegek számának növekedésére lehet számítani. Dr. Potecz Györgyi, az Allergiaközpont tüdőgyógyász, allergológus szakembere szerint ez idő tájt elsősorban a vírusos és bakteriális légúti megbetegedések, a parlagfű és a gombák spórái, a beltéri allergének közül pedig a poratka, az állatszőr és a penészgomba súlyosbíthatják az asztmás tüneteket.