Tejallergia
A tejallergia az egyik leggyakoribb ételallergia csecsemő- és kisgyermekkorban.
Tejallergia - Mi a különbség a tejallergia és a laktózintolerancia között?
Tejallergia - Mik lehetnek a tejallergia tünetei?
Tejallergia - Mi az allergiás (anafilaxiás) roham?
Tejallergia - Hogyan történik a tejallergia vizsgálata?
Tejallergia - Miért ajánlott a molekuláris allergia vizsgálat tejfehérje allergiában?
Tejallergia - Hogyan történik a tejallergia kezelése?
Tejallergia - Mi a tejallergia diéta?
Fontos leszögezni, hogy a tejallergia és a tejcukor érzékenység, vagy laktóz intolerancia nem ugyanaz a betegség. Tejallergia akkor áll fenn, mikor a szervezet az elfogyasztott tejben lévő tejfehérjét (kazeint) allergénként észleli és ellene kóros immunválaszt ad. A betegség lényege, hogy az immunrendszer a tejben található fehérjéket – elsősorban a kazeint és a savófehérjéket – idegen anyagként érzékeli, és ellenük allergiás reakciót indít.
A tejallergia jelentősen különbözik a laktózintoleranciától. Míg a laktózérzékenység egy emésztési probléma, addig a tejallergia immunológiai folyamat, amely akár súlyos, életveszélyes reakciókat is okozhat. A tünetek változatosak lehetnek: érinthetik az emésztőrendszert, a bőrt, a légutakat vagy akár az egész szervezetet. A pontos diagnózis felállításához allergológiai kivizsgálás szükséges, a kezelés alapja pedig a tejfehérje teljes kiiktatása az étrendből.
Mi a különbség a tejallergia és a laktózintolerancia között?
A tejallergia betegséget a kisgyermekek 90%-ban kinövik három éves korukra. A későbbi korban megmaradó tejallergia csak 10%-ban jellemző. Minél előbb veszik észre a tejallergiát, annál nagyobb az esély rá, hogy később kinövi a gyermek.
A két állapotot gyakran összekeverik, pedig a háttérben teljesen eltérő mechanizmus áll:
- Tejallergia esetén az immunrendszer reagál a tejfehérjékre.
- Laktózintolerancia esetén a szervezet nem tudja megfelelően lebontani a tejcukrot.
A két állapot kezelése is különbözik: tejallergia esetén szigorú tejmentes diéta, laktózintolerancia esetén laktózcsökkentett étrend vagy laktáz enzim alkalmazása javasolt.
Mi okozza a tejallergiát?
A tej több különböző fehérjét tartalmaz, amelyek allergénként viselkedhetnek.
A legfontosabb allergének:
- Kazein fehérjék: alfa-kazein, béta-kazein, kappa-kazein.
- Savófehérjék: béta-laktoglobulin, alfa-laktalbumin, bovin szérum albumin.
A tejallergiás reakció kialakulhat:
-
IgE-mediált mechanizmussal (gyors reakció)
-
nem IgE-mediált mechanizmussal (késleltetett reakció)
-
vagy kevert formában
Ez magyarázza, hogy a tejallergia tünetei miért lehetnek nagyon eltérőek.
Mi a tejallergia előfordulási gyakorisága?
-
a csecsemők 2–3%-át érinti
-
a gyermekek többsége kinövi
-
az esetek kb. 80–90%-ában 3–5 éves korra megszűnik
A tejallergia elsősorban gyermekkorban gyakori, a felnőttkori tejallergia ritkábban fordul elő, de létező jelenség. A genetikai hajlam szerepe is jelentős: allergiás családban nagyobb az esély az ételallergiák kialakulására.
Mik lehetnek a tejallergia tünetei?
A tejallergia tünetei nagyon változatosak lehetnek, és több szervrendszert is érinthetnek.
Emésztőrendszeri tünetek lehetnek: hasi fájdalom, hányinger, hányás, hasmenés, véres vagy nyákos széklet, puffadás, étvágytalanság.
- Csecsemőknél előfordulhat: bukás, nyugtalanság, súlygyarapodási probléma.
Bőrtünetek lehetnek: csalánkiütés, ekcéma, viszkető bőr, vörös foltok, arcduzzanat. A bőrtünetek sokszor röviddel a tej fogyasztása után jelennek meg.
Légúti tünetek lehetnek: orrfolyás, orrdugulás, köhögés, rekedtség, nehézlégzés. Súlyos esetben a gége duzzanata is kialakulhat.
Mi az allergiás (anafilaxiás) roham?
A tejallergia ritkán, de anafilaxiás reakciót is okozhat. Ez egy gyorsan lejátszódó tünetegyüttes: hasi fájdalom, az ajkak, a gége, és nyelv feldagadásával járó intenzív allergiás rekació, ami akár a keringési elégtelenségig is fokozódhat, ezért életveszélyes is lehet. Azonnali sürgősségi ellátást igényel.
Hogyan történik a tejallergia vizsgálata?
A tejallergia diagnózisa allergológiai kivizsgálás során történik. A diagnosztika több lépésből állhat:
1. Részletes kórelőzmény
Az orvos kikérdezi a beteget az alábbiakról:
-
milyen tünetek jelentkeznek
-
mikor jelennek meg
-
milyen ételek fogyasztása után
-
volt-e korábban allergia a családban
A tejallergia gyanúja esetén hasznos a táplálkozási napló vezetése, ami a szakorvos részére további információt jelent a diagnózis felállításához. Az átfogó allergia vizsgálattal (multiplex allergia teszt) kideríthető, hogy a hőkezelésre bomló fehérjék állnak-e az allergia hátterében, vagy esetleg a hőnek ellenálló, stabilabb molekulák.
2. Bőrpróba (prick teszt)
A bőrteszt során kis mennyiségű allergént juttatnak a bőr felszínére.
Ha allergiás reakció jelentkezik: bőrpír, duzzanat, viszketés akkor az adott allergén érzékenységet jelezhet.
3. Vérvizsgálat
A vérvizsgálat során az allergénspecifikus IgE ellenanyagokat mérik. Ez segít azonosítani, hogy a szervezet reagál-e a tejfehérjékre.
A tejallergia – tejfehérje allergia vizsgálata bőrpróbával és vérvizsgálattal lehetséges.
Miért ajánlott a molekuláris allergia vizsgálat tejfehérje allergiában?
A modern allergológiai vizsgálatok közé tartozik a molekuláris allergién diagnosztika. Ez a módszer nem csak azt mutatja meg, hogy a beteg allergiás a tejre, hanem azt is, pontosan melyik fehérjére reagál. Ez azért fontos, mert bizonyos betegek például tolerálhatják a hőkezelt tejtermékeket, de a nyers tejet nem.
A vizsgálat képes különbséget tenni:
-
hőre bomló fehérjék.
-
hőstabil allergének között.
A tej literenként körülbelül 30–35 g fehérjét tartalmaz. A fehérjék két frakcióra válnak szét:
- kazeinre, amely a CM fehérjéinek körülbelül 80%-át tartalmazza, és
- tejsavóra (laktoszerumra), amely a CM fehérjéinek körülbelül 20%-át tartalmazza.
A tehéntejben jelen lévő összes fehérje az anyatejben is megtalálható, a béta-laktoglobulin kivételével. A kazeinek, a béta-laktoglobulin és az alfa-laktalbumin fő allergéneknek számítanak, azaz a tejallergiában szenvedő egyének több mint 50%-a ezekre a fehérjékre érzékeny.
A kazeinfrakció rendkívül ellenálló a magas hőmérséklettel szemben, és 90 percig tartó, 90 °C feletti forralás után is megőrzi erős IgE-kötő képességét, míg a tejsavófehérjék érzékenyebbek a hőhatásra, és elveszítik az IgE-hez való kötődési képességüket, ha 15–20 percig >90 °C-on forralják őket.
| Kapcsolódó cikkek, melyek érdekelhetik Önt |
Hogyan történik a tejallergia kezelése?
A tejallergia megelőzésében, a védettség kialakulásában a szoptatásnak kiemelt szerepe van. A tejallergia jelenleg nem gyógyítható és kezelhető gyógyszerrel, a tejallergia egydüli kezelési módja gyakorlatilag a tejfehérje kiiktatása az étrendből.
A kezelés alapja a tejfehérje teljes kiiktatása az étrendből.
Mi a tejallergia diéta?
A tejallergiások számára a tejmentes étrend alapvető. A címkék olvasása itt kulcsfontosságú, hiszen sok olyan élelmiszer és készítmény tartalmazhat tejfehérjét, amire először nem is gondolnánk. Ilyenek például: a felvágottak, pékáruk, csokoládék, készételek és bizonyos gyógyszerek.
A diétában a tehéntej és minden tejből készült étel fogyasztása tilos. A tehéntejen kívül a kecske, juh, kanca teje sem fogyaszható, ide tartoznak a sajtok, joghurtok, kefir, tejszín, vaj és a tejpor is. Tejallergiások a tejhelyettesítő termékeket (növényi alapú készítményeket) használhatják, a laktózmentes termékek szintén kerülendők.
Mire kell figyelni tejmentes étrend esetén?
A tejtermékek fontos tápanyagforrások. Tejmentes étrend esetén különösen figyelni kell:
-
kalciumbevitelre
-
D-vitaminra
-
fehérjebevitelre
Kalciumban gazdag tejmentes élelmiszerek például: mák, szezámmag, mandula, brokkoli, kelkáposzta, kalciummal dúsított növényi italok.
Mikor forduljon orvoshoz?
Érdemes allergológushoz fordulni, ha:
-
tej fogyasztása után rendszeresen tünetek jelentkeznek
-
visszatérő emésztési panaszok jelentkeznek
-
ismeretlen eredetű bőrtünetek jelennek meg
-
gyermeknél fejlődési vagy súlygyarapodási probléma van.
Összefoglalás
A tejallergia az egyik leggyakoribb ételallergia gyermekkorban, amely az immunrendszer kóros reakciója a tejfehérjékre. A tünetek változatosak lehetnek, az emésztőrendszeri panaszoktól kezdve a bőrtüneteken át egészen a súlyos allergiás reakciókig. A diagnózis allergológiai kivizsgálással állítható fel, amely magában foglalhat bőrtesztet, vérvizsgálatot és molekuláris allergia diagnosztikát is. A kezelés alapja a tejfehérje teljes kiiktatása az étrendből és a megfelelő tejmentes táplálkozás kialakítása. A legtöbb gyermek idővel kinövi a tejallergiát, azonban a biztonságos étrend és a rendszeres orvosi kontroll kulcsfontosságú a tünetek megelőzésében.
Felhasznált szakmai források:
- EAACI – European Academy of Allergy and Clinical Immunology. Food allergy and anaphylaxis guidelines. Allergy.
- NIAID – National Institute of Allergy and Infectious Diseases. Guidelines for the Diagnosis and Management of Food Allergy in the United States.
- Boyce JA et al. Guidelines for the diagnosis and management of food allergy. Journal of Allergy and Clinical Immunology.
- Muraro A et al. EAACI food allergy and anaphylaxis guidelines. Allergy.
- World Allergy Organization. Food allergy guidelines and consensus documents.
Jelentkezzen be gasztroenterológushoz!
Vélemények dr.Sárdi Krisztináról>>> Rendelés típusa:
Téma szakértője
Dr. Sárdi Krisztina
