Nem mindegy, hogy allergiás, vagy érzékeny egy ételre!

Nem mindegy, hogy allergiás, vagy érzékeny egy ételre!
Dr. Sárdi Krisztina Dr. Sárdi Krisztina 2017.12.14

Búza, glutén, tojás, tej és szója – leggyakrabban ezek az összetevők okoznak panaszokat akkor, ha valaki ételallergiás vagy ételérzékeny. A kettő ugyanis különböző betegség, az egyik sokkal több embert érint, tüneteik sem teljesen azonosak, a kivizsgálásuk módja pedig teljesen különböző. Dr. Sárdi Krisztinával, a Budai Allergiaközpont gasztroenterológusával az ételallergia és az ételérzékenység közti eltérésekről beszélgettünk.

Az öndiagnózis tévútra vihet, költséges és kellemetlen

A betegek gyakran már friss leletekkel érkeznek a rendelésre. Olvastak róla, hogy a tüneteik hátterében valamilyen ételérzékenység vagy allergia állhat és elvégeztették azt a laborvizsgálatot, amiről úgy gondolták, hogy választ adhat a kérdésükre. Ez azonban sokszor nem a megfelelő vizsgálat, így csalódottan szembesülnek azzal, hogy feleslegesen költöttek rá, mivel a panaszaik alapján egész más irányban kellene kezdeni a kivizsgálást – mesél tapasztalatairól Sárdi doktornő. A helyzetet nehezíti, ha a lelet alapján már diétázni is kezdtek, és azért fordulnak orvoshoz, mert így sem javultak a tüneteik. Ilyenkor sajnos vissza kell vezetni az étrendbe azt az ételt, amit addig nem fogyasztottak, ellenkező esetben a kivizsgálás során álnegatív eredményt kaphatunk.

Nem mindegy, hogy allergiás, vagy érzékeny egy ételre!Tévhit, hogy felnőttkorban nem jelentkezhet ételallergia

A köztudatban leginkább elterjedt nézet szerint ételallergia gyerekkorban jelentkezhet, amikor a kicsi először fogyasztja – vagy az anyatejen átjutva kerül a szervezetébe - azt az ételt, amivel szemben az immunrendszer kóros túlérzékenységi reakciója miatt a szervezete ellenanyagot kezd termelni. Ételallergia azonban felnőttek körében is felléphet, 2-5 százalékos gyakorisággal. A kivizsgálás során ennek az ellenanyagnak – IgE – a szintjét nézzük, amire magasabb értéket mutat, arra allergiás a beteg.

Még gyakoribb felnőtteknél az ételérzékenység

15-30 százalék körüli gyakorisággal fordul elő felnőttek körében ételérzékenység, másnéven ételintolerancia. A legismertebb talán a laktózintolerancia, de érzékenység gyakorlatilag bármilyen összetevővel szemben felléphet, amit elfogyasztunk, bár leggyakoribb a tejfehérje-, tojás-, fruktóz-, hisztamin- és a gluténérzékenység. Itt külön ki kell emelni, hogy a gluténérzékenység, amiről most beszélünk, nem azonos a lisztérzékenységgel, másnéven cöliákiával, ami egy autoimmun betegség, de nem keverendő össze a búzaallergiával sem, ami egy harmadik kórképet jelöl – hangsúlyozza dr. Sárdi Krisztina. Az ételérzékenység vagy intolerancia IgG vizsgálattal mutatható ki, ennek emelkedett értéke mutatja, hogy mi az az élelmiszer, ami összefüggésben állhat a panaszainkkal.

Az egyik életveszélyes is lehet

Az ételintolerancia emésztőszervi-, (puffadás, hasmenés) bőr- (akne, ekcéma) és felsőlégúti (orrfolyás, orrdugulás) tünetek mellett fejfájást, fáradékonyságot, alvászavart és ízületi fájdalmakat is okozhat. Ételallergia esetén is jelentkezhetnek légúti és emésztőszervi tünetek, és okozhat ekcémát is, de itt jellemzőbb a csalánkiütés, illetve az, hogy a tünetek a szájüregben is jelentkeznek – viszketés, ajak-nyelv duzzanat. Emellett még egy nagyon fontos különbség, hogy az ételallergia életveszélyes is lehet, ha az elfogyasztott étel következtében anafilaxiás sokk – szédülés, vérnyomáscsökkenés, ájulás - alakul ki, azonnali sürgősségi ellátás szükséges.

A diétát élethosszig, vagy átmenetileg kell tartani?

Mivel az ételérzékenység egy felszívódási zavar, ha az adott ételt kiiktatjuk az étrendből, a bélrendszer regenerációját követően pár hónap elteltével fokozatosan megpróbálhatjuk visszavezetni a problémás élelmiszert az étrendbe. Vannak, akik így visszaállhatnak a korábbi étrendre, és olyanok is vannak, akiknél köztes megoldást tudunk találni: bizonyos formában és mennyiségben panaszmentesen tudják fogyasztani az adott élelmiszert, ami nagy könnyebbséget jelent. Ételallergia esetén azonban az immunrendszer működését befolyásolni nem tudjuk, így ebben az esetben az egyetlen megoldást az élethosszig tartó diéta jelenti.

A pontos diagnózis tehát a beteg egész életminőségére hatással van, hiszen nem mindegy, hogy egész életében teljes mértékben, vagy átmenetileg, illetve megengedőbben kell a diétát tartania.

Orvos válaszol

Mogyoróallergia kisgyermeknél

Tisztelt Doktor úr/Doktornő! 3,5 éves ikergyermekeim tavaly télen fogyasztott mogyoró után allergiás reakciót mutattak (egyiknél hányás, ekcéma, másiknál ekcéma, kisebb nehézlégzés). Azóta mogyorómentes diétán vannak. Most kezdték az óvodát, ahol olajosmag mentes diétás menüben részesülnek, viszont az a problémánk, hogy ehetetlen az étel (ízesítése miatt), a gyerekek éhesek maradnak, és nem is alszanak. A kérdésem arra vonatkozna, hogy mennyire lehet számukra veszélyes, ha ugyanazt az ételt fogyasztják, mint a többi gyermek (kivéve természetesen a mogyoró tartalmú ételeket), pl. diós tészta, teljes kiörlésű kenyér stb.Áttérhetünk e diétamentes étkezésre vagy ez nem javasolt?
Kedves Édesanya!

A gyermekeknél allergia vizsgálattal ki kell zárni, hogy az egyéb említett élelmiszerekre van-e allergiájuk, csak ezután lehet a követendő étrendről döntést hozni.

Üdvözlettel

Dr. Polgár Marianne
gyermeorvos-gasztroenterológus

Páciensek mondták

Elfogadó, empatikus

Sárdi Doktornő szakmai tudásával, kompetenciájával, elfogadó, empatikus attitűdjével nagyon elégedett voltam. Egy sok éve tartó problémát, bizonytalanságot sikerült bennem eloszlatnia, nagy megkönnyebbüléssel távoztam. 


Visszalépés az előző oldalra...