Öt kérdés a szénanátháról

Egyre többen tüsszögnek a pollenszezonban, ezekben a hetekben a nyír-, kőris-, fűz- és platánfára allergiásoknál jelentkeznek a legintenzívebb tünetek. Dr. Pintér Judit allergológust, a Budai Allergiaközpont főorvosát a szénanáthával kapcsolatos, fontosabb tudnivalókról kérdeztük.

Milyen növények okozhatnak szénanáthát?

- A lakosság több mint 20%-a szénanáthás, az érintetteknél eltérő súlyosságúak a tünetek. Van, aki csak egyet-kettőt tüsszent az allergiát okozó növény virágzásának idején, de vannak, akik tavasztól-őszig az összes pollenre érzékenyek és súlyos, az életminőséget rontó tüneteik vannak. Ezek az ún. outdoor pollenek okozzák a legtöbb panaszt, hiszen nem lehet őket elkerülni. Tüneteket februártól-októberig több növény is okozhat, ezeket részletesen a pollennaptár tartalmazza. Ott megtalálhatjuk a virágzásuk időpontját is, ami segíthet felkészülni a tünetekre. A legtöbb panaszt kétség kívül a parlagfű okozza, augusztus közepétől-október végéig. 

Milyen tünetekkel jelentkezik a betegség?

- A szénanátha, nevéből adódóan náthás tünetekkel jelentkezik, a „széna” valamikor a füvekre jelentkező náthának az első elnevezése volt, de gyakorlatilag ma ezt használjuk az összes pollen okozta allergiás náthás tünetre. A betegeknél szemviszketés, könnyezés, orrfolyás, orrdugulás, torokkaparás, tüsszögés jelentkezhet. Ebben az időszakban gyakori az allergiás eredetű kötőhártya-gyulladás, a pollenek a bőrre jutva pedig kiütéseket, az ekcémás tünetek rosszabbodását is előidézhetik.

Gyerekeknél milyen életkortól jelentkezhet?

- Sajnos az allergiás megbetegedések nagyon összefolynak egymással. Ismerjük azt, hogy gyermekkorban először megjelenik az ekcéma, a tejallergia, az asztma, tehát van egy ún. allergiás menetelés. Minden korosztályban van az allergiás megbetegedéseknek egy jellegzetes megjelenése. A szénanátha általában 10-12 éves korban szokott kezdődni. Manapság azonban az allergiák terjedésével eltolódnak ezek az időpontok, egyre gyakoribb, hogy szénanáthás tünetekkel már 3-4 éves gyerekeknél is találkozunk.

Miért nem segít allergia ellen az immunrendszer erősítése?

- Elterjedt és gyakori tévhit, hogy az allergia ellen az immunrendszer erősítésével védekezhetünk, de azt kell mondjam, hogy ez nem segít. Próbáljuk meg elképzelni az allergiát úgy, mint egy vonatot, ami egy rossz váltás miatt a pályaudvaron egy másik sínre megy át. Az immunrendszer jól működik, minden fertőző betegséget legyőz, tehát semmi gond sincs vele, csak bizonyos fehérje természetű anyagokra nem toleranciával válaszol, hanem túlműködéssel. Nincs tehát mit erősíteni, valójában arról van szó, hogy az allergiás szervezete az immunrendszer egy részének félresiklásából adódóan, egy egyébként ártalmatlan fehérjére, például a parlagfű allergénjére tünetekkel reagál.

Létezik-e valamilyen hatásos gyógymód a tünetekre?

- A hagyományos, tüneti kezelés mellett létezik az immunterápia, ami több tíz éve elkezdett kezelési mód. A lényege az, hogy az allergént emelkedő adagban adjuk a betegnek, azért, hogy toleranciát váltsunk ki. Régebben is kezeltünk betegeket fű- és parlagfű ellen, az akkori módszer szerint bőr alá adott injekció formájában, ami veszélyt is jelentett és nem is volt annyira hatásos, mint a ma elérhető korszerű készítményekkel. Az utóbbi időkben ugyanis újra feléledt ez a terápia, hatékonyabb az elődjénél és nem is kell hozzá injekciót adni, hanem a szájnyálkahártyára lehet csepegtetni emelkedő dózisban az allergént. A másik hatásos gyógymód az lenne, ha a tüneteket kiváltó pollent elkerülnénk, de ez aligha megvalósítható. ha figyelembe vesszük azt, hogy - az Egyesült Államokban mért adatok szerint- egy szezonban egy millió tonna virágpor szóródik ki a levegőbe.