A magyar hatályos jogszabályok szerinti foglalkozás-egészségügyi ellátást, vizsgálatokat kedvező áron biztosítjuk A, B, C és D kategóriákban.
A munkahelyi környezet által okozott egészségügyi problémák előfordulása nem pontosan rögzített, ezért valójában jóval gyakoribbak, mint ahogyan azt a felmérések mutatják. A foglakozási betegségek fő kiváltó okai a munka során használatos, a munkahelyi környezetben megtalálható vegyi, biológiai vagy fizikai tényezők. A bőrfelszín után a munkahelyi környezet a leggyakrabban a légutakban okoz panaszokat, az asztma a második leggyakoribb foglalkozási betegség világszerte.
Az asztma a légutak idült gyulladásos betegsége, melynek klasszikus panaszai és tünetei a rohamokban jelentkező sípoló légzés, mellkasi nyomásérzés, nehézlégzés és köhögés. A foglalkozási asztma olyan alcsoportnak tekinthető, ahol a légúti tünetek kiváltása oki összefüggésbe hozható a munkahelyi porok, gőzök, gázok, füstök tartós inhalációjával.
A foglalkozási asztmát kiváltó anyagok széles és egyre bővülő skálája ismert, több száz természetes és szintetikus anyag okozhatja, egyéni érzékenységtől függően. A kórképet kiváltó anyagok alapvetően két nagy csoportba sorolhatók.
1. Állati eredetűek - laboratóriumi állatok vizeletfehérjéi, szőre
- egyéb állati anyagok -madár, tehén, sertés, baromfi férgek, atkák
2. Növényi eredetűek -gabonapor, liszt (búza, rozs), tea, babkávé, szójabab, dohány ►gabonaszállítók, pékek, molnárok, cukrászok, élelmiszeripar, dohánygyártás
3. Biológiai enzimek –tripszin, pankreatin, pepszin, gomba eredetű amiláz ►mosóporgyártás, gyógyszergyártás, pékek
4. Egyéb - növényi eredetű gumik
1. Izocianátok ►poliuretánhab-gyártás, műanyag és festékipar, autófényezés, öntöde, festékszórás, festéküzlet
2. Savhidrinek ►műanyagipar, epoxigyantákkal dolgozók
3. Alifás aminok ►fényképészet
4. Faporok ►ácsok, fafeldolgozó ipar
5. Fémek – platina sók, nikkel, króm ►platina feldolgozás, nikkelezés, krómozás
6. Kémiai füstök ►forrasztás, elektronikai ipar, alumínium feldolgozó ipar
7. Gyógyszerek ►gyógyszeripar, baromfitápszerrel dolgozók
Elsősorban a veszélyeztetett populációban végzett felmérések szerint a különböző országokban 2-15%-ra becsülik a foglalkozási asztma előfordulását az összes asztmások között. Legismertebbek az állatokkal foglakozók állati szőr (30%), a pékek liszt (9%), a vegyiparban és gyógyszeriparban dolgozók különböző vegyszerek, a lakkokkal dolgozók izocianát, a galvanizálók, tímárok egyes nehézfémsók által okozott asztmája. Nagy számban fordul elő még az egészségügyben dolgozók, nyomtatással, faüzemben, szépségszalonban és anyaggyártással foglalkozók körében.
A kóros reakció kiváltó oka egyaránt lehet a kiváltó ágens által okozott allergia vagy irritáció.
1. Allergia esetén a foglalkozási asztma tünetei az első expozíciót követő latens periódus után alakulnak ki, mely periódus néhány héttől sok évig is terjedhet, ebben az időszakban alakul ki a szenzítizáció. Ezt követően a tünetek bármikor kialakulhatnak: a munkahelyen, az allergén inhalációját követő néhány percen belül, amikor a beteg maga észleli az összefüggést légzési panaszai és a munkahelye között, vagy a munkahelytől távol. Gyakori az úgynevezett késői reakció, amikor a tünetek az expozíciót követően több óra után, esetleg munkaidő után (otthon) jelentkeznek. Ilyenkor a munkahellyel való ok-okozati összefüggés nem mindig vetődik fel. Az összefüggés felismerését segítheti, ha az asztmás panaszok a munkahelytől távol, hétvégén, esetleg szabadság idején javulnak vagy megszűnnek, majd reexpozíció esetén kiújulnak (pl. hétvégi tünetmentes szak után hétfőn ismét jelentkezik nehézlégzés a munkahelyén megjelenő betegen).
2. Irritáció esetén erősen irritáló gázok egyszeri vagy ismételt nagy koncentrációjú akut inhalációja is kiválthatja az asztmát, ilyenkor a tünetek hirtelen jelentkeznek, latencia periódus nélkül, rendszerint 24 órán belül a kiváltó tényezővel történő találkozás után. Az ilyen irritánsok által kiváltott asztmás tünetek vagy spontán megszűnnek, vagy néha tartósan fennállnak.
A foglalkozási asztma diagnózisának felállításához igazolni kell az oki kapcsolatot a munkahelyi anyag és a beteg asztmás panaszai között. Sokszor nehéz elkülöníteni, hogy a betegség foglalkozási ártalom következtében alakult-e ki, vagy a már korábban meglévő, de esetleg fel nem ismert asztma tüneteinek a súlyosbodása következett be az adott munkahelyen.
A munkavállalók elsődleges célja természetesen a munkahely megtartása. Sokaknak azonban szembe kell nézniük azzal a ténnyel, hogy jelenlegi munkahelyük súlyos és maradandó egészségkárosodást okozhat. Panaszok esetén forduljanak allergológus vagy tüdőgyógyász szakorvoshoz, aki a szükséges vizsgálatok elvégzésével azonosítja a tünetek kiváltóit, majd javaslatot tesz a probléma megoldására, a gyógyszeres kezelés szükségességére.
A foglalkozási asztma esetében a legjobb védekezés a tüneteket kiváltó munkahelyi allergének kerülése. A dolgozó munkahelyen belül átkerülhet más, expozíciómentes munkakörbe, esetleg más munkahelyre kell irányítani, enyhébb esetekben megfelelő szellőzés vagy szájmaszk használata megoldást jelenthet a munka folytatására. Ezek a megoldások a betegek többségénél a tünetek javulásához ill. megszűnéséhez vezetnek. Néhány esetben azonban az asztmás tünetek folyamatos romlását figyelték meg a munkahely megváltoztatása után is.
A prognosztikai tapasztalatok tükrében még fontosabbá válik a foglalkozási asztma esetében a megelőzés és a korai diagnózis. A foglalkozási betegségek munkajogi következményekkel is járhatnak.
A munkáltatók részéről a munkavédelmi szabályok betartása mellett javasolt a veszélyeztetett dolgozók rendszeres tüdőgyógyászati szűrővizsgálata is, mely évente elvégzendő mellkas röntgen és légzésfunkciós vizsgálatot foglal magába.
Budai AllergiaKözpont
Az allergénspecifikus immunterápia jelentős mértékben csökkentheti az allergiás betegségben szenvedő gyermekek tüneteit és javíthatja életminőségüket. Bizonyítottnak vehető az is, hogy az immunrendszer tisztított allergénkivonatokkal történő „edzése” megelőzheti a szénanátha asztmává alakulását – mondja dr. Mezei Györgyi, az Allergiaközpont gyermektüdőgyógyásza, allergológus és klinikai immunológus szakembere, aki szerint a személyre szabott allergénspecifikus immunterápia forradalmasíthatja az allergiás gyermekek kezelését is.
Tudta, hogy régóta fennálló ismeretlen eredetű allergiás panaszait akár az otthonában csendesen megbújó penész is okozhatja? A penészallergia általában nem életveszélyes állapot, ám az életminőségünket jelentősen ronthatja, és kezelés nélkül súlyosabb szövődményekkel is járhat. Dr. Potecz Györgyi, az Allergiaközpont tüdőgyógyász-allergológusa foglalta össze a penészallergiával kapcsolatos tudnivalókat.