Egyre több laktózmentes termék sorakozik a boltok polcain: felvágottak, tejek, sajtok és más tejtermékek csomagolása hirdeti, hogy az adott készítményt bátran fogyaszthatja az is, akinél korábban panaszokat okoztak a laktóz tartalmú ételek. Mitől függ, hogy kinél jelentkeznek idővel a tünetek, milyen okok állhatnak a laktózintolerancia kialakulásának hátterében? Erről kérdeztük dr. Polgár Marianne gyermekgyógyász, gasztroenterológust, a Budai Allergiaközpont főorvosát.
Hasfájás, puffadás, görcsök, hasmenés – a laktóz intolerancia, más néven tejcukor-érzékenység jellegzetes tünetei. A laktóz érzékenység lehet múló, ezt másodlagosnak (szekunder) nevezik, mivel valamilyen betegség következtében jön létre. Azonban lehet genetikailag meghatározott, végleges elváltozás is. Az elsődleges (primer) laktóz intoleranciát nem előzi meg betegség, az életkor előrehaladásával, rendszerint 12 éves kor felett alakul ki arra hajlamos egyénekben jelentkezik.
Egyre többen kérik a genetikai vizsgálatotAz utóbbi időben észrevehetően többen érdeklődnek a tejcukor-érzékenység genetikai vizsgálatával kapcsolatban, csecsemők, kisgyermekek részére szeretnék elvégeztetni – számolt be tapasztalatairól dr. Polgár Marianne, aki a tavalyi évben a páciensek visszajelzése alapján elnyerte a Budai Allergiaközpont Év Kiváló Orvosa díjat. A szülők alapvetően jó nyomon járnak, hiszen ebben az életkorban a hasi panaszok, hasfájás, görcsök, esetleg hasmenés hátterében valóban valamilyen ételérzékenység, allergia vagy tejcukor-érzékenység mutatható ki. Ám ha valóban laktózintolerancia okozza a panaszokat, akkor annak hátterében csecsemők és kisgyermekek esetében még nem a genetikai eltérés, hanem valamilyen betegség következményeként kialakult laktóz felszívódási zavar áll. A genetikai vizsgálat elvégzése tehát csak bizonyos életkor felett indokolt.
Csecsemő és kisgyermekkorban a szekunder, vagyis másodlagos laktóz felszívódási zavarral találkozunk, de ez a kórkép bármely életkorban kialakulhat. A tejcukor bontás zavarának oka, hogy a tejcukrot, más néven laktózt lebontó laktáz enzim a vékonybél bolyhok felszínén helyezkedik el, és minden olyan betegség, ami a bélnyálkahártyát károsítja, így a hasmenéses betegségek, de a lisztérzékenység (coeliakia), a vékonybél gyulladásos betegségei is, az enzim csökkent működésével járhatnak. Ez a forma csecsemőkorban is előfordulhat, ilyenkor a túl nagy mennyiségű tejcukor fogyasztása átmeneti felszívódási zavart okozhat. Ezt laktóz malabszorpciónak is nevezik, mely átmeneti állapot és a bélnyálkahártya regenerálódásával megszűnik.
A prímér laktóz intolerancia többnyire 10 éves kor felett, de rendszerint csak később, felnőttkorban jön létre. A tejcukorbontó enzim működése genetikusan meghatározott. Akiknél az életkor előrehaladásával, minden kóros esemény nélkül, az enzim működés gátlása lép fel, annál maradandó módon nagymértékben csökken, vagy megszűnik a laktóz bontása. Egyes népeknél ez a prímér laktóz intolerancia (Ázsia, Afrika) a lakosság a 90%-át is érinti, Magyarországon 27%-ra tehető a laktóz intoleránsok száma.
A tünetek csecsemő és felnőttkorban is hasonlóak lehetnek, de a súlyosság foka az enzim aktivitás mértékétől (minél kevesebb tejcukrot lebontó laktáz enzim termelődik, annál erősebben a tünetek) és az elfogyasztott tejcukortartalmú élelmiszer mennyiségétől függ. A belekben emésztetlen tejcukor híg székletet vált ki. A tejcukor a vastagbélben gázképződéssel bomlik, ami haspuffadást, hasi görcsöt, felfúvódást, hasi fájdalmat, émelygést, hányingert, fejfájást okozhatnak.
A laktózintolerancia szekundér és prímér formájának kivizsgálása a vastagbélbe került, fel nem szívódott tejcukorból termelődő gáz mennyiségének mérésével lehetséges. Erre alkalmas a hidrogén ion mérése a kilégzett levegőből (H2 teszt). Ezt éhgyomorra elfogyasztott 2g/testsúlykg tejcukor elfogyasztása után, megfelelő készülékkel mérhetjük. A vizsgálatnak életkori határa nincs.
A prímér laktózintolerancia mérésére genetikai teszt, a laktáz gén vizsgálata alkalmas, amely azt mondja meg, hogy az illető milyen genotípusba tartozik. Az illető genetikai állománya jelzi, hogy homo-, vagy heterozygota módon az élete során laktózintoleráns lesz-e. A szülőktől örökölt genotípus meghatározásával meg lehet állapítani, hogy valakinél a laktáz enzim génje az anyatejes táplálási periódust követően “kikapcsol-e”, a laktáz enzim szintje csökkenésnek indul-e majd. A csökkenés üteme egyénenként változó, a tünetek akkor jelentkeznek, ha az enzimszint a táplálékkal bevitt tejcukor emésztéséhez szükséges mennyiség alá csökken. Ez a vizsgálat csecsemőknél, 5 évesnél fiatalabb gyermekeknél nem értékelhető, mert minden népességben a csecsemők és kisgyermekek genetikailag képesek a tejcukoremésztésére, ez teszi lehetővé az anyatej fogyasztását is. 4-5 éves kortól csökkenhet a lebontó képesség, de a genetikai vizsgálat elvégzése inkább csak 12 éves kor felett ajánlható, mivel gyermekkorban nem tükrözi a laktóz lebontás aktuálisan fennálló képességét.
További híreink>>>
Egyfajta divattá vált a különböző hasi panaszokat az étkezéssel összefüggésbe hozni, önmagunk számára diagnózist megállapítani, majd ez alapján diétázni. Lehetnek-e és ha igen, milyen hátrányai annak, ha valaki orvosi diagnózis nélkül kezd el például tej vagy gluténmentesen étkezni? Az egyre népszerűbb mentes diéták kapcsán kérdeztük dr. Németh Alíz gasztronterológus, hepatológust, a Budai Allergiaközpont orvosát.
Ételallergia vagy ételintolerancia esetén a speciális diéta hosszabb időre, akár egy életre is szól, ezért nagyon lényeges tudni, hogy pontosan mi az, amit nem szabad fogyasztani. Dr. Hidvégi Edit gasztroenterológust, a Budai Allergiaközpont orvosát a kivizsgálásról, allergia tesztekről kérdeztük.
Tájékoztatjuk tisztelt pácienseinket, hogy a hatályban lévő jogszabályok szerint rendelőinkben továbbra is kötelező a maszk használata mind az ott dolgozók, mind pedig a hozzánk érkező betegek és kísérőik számára. Kérjük szíves megértésüket és az előírás betartását!
