A szénanáthást még a klímaváltozás is nyúzza

A kutatók ezért a parlagfű irtás és a klímaváltozás hatásait ellensúlyozó intézkedések fontosságát hangsúlyozzák. Dr. Balogh Katalin allergológus, a Budai Allergiaközpont főorvosa szerint a globális intézkedések mellett az is fontos, hogy az érintettek ismerjék az allergia hatékony kezelésének módjait, hogy - a kedvezőtlen környezeti hatások ellenére - a betegség súlyosbodását megelőzhessék.

A klímaváltozás kedvezőtlen hatásai Európában

A parlagfű rendkívül agresszív terjedésű gyomnövény, gyakorlatilag bármilyen mostoha körülmények között megél. A virágzás időszakában a pollenszemek hatalmas távolságokat képesek a széllel megtenni, így ha valahol megtelepedett, előbb-utóbb a környező országokban is felüti a fejét. Hazánkban a parlagfű allergia, az augusztus közepétől akár október közepéig tartó pollenszórás időszakában közel egy millió ember életét keseríti meg. Az Environmental Health Perspectives folyóiratban megjelent kutatás előrejelzése szerint a klímaváltozás kedvezőtlen hatásai elsősorban Európa azon területén jelentkeznek, ahol jelenleg is magas a parlagfű allergiások száma: Magyarországon és a balkáni országokban. Az emelkedés azonban arányaiban Németországban, Lengyelországban és Franciaországban lesz a legmagasabb.

Erősebb tünetek, több beteg

A klímaváltozás várható egészségügyi hatásait már több korábbi kutatás is vizsgálta. A szakemberek már az Amerikai Allergia, Asztma és Immunológia Akadémia 2010. évi ülésén is kiemelten foglalkoztak a klímaváltozás, allergiás betegeket érintő hatásaival – mondja dr. Balogh Katalin. Az akkor ismertetett kutatás egy 1981 és 2007 között zajló felmérés eredményeiről számolt be, már abban az időszakban is megfigyelték, hogy Olaszország egyes részein bizonyos allergén növények pollenkibocsátása jelentősen megemelkedett. Az átlaghőmérséklet emelkedésével ez a folyamat sajnos a most közölt kutatás eredményei szerint sem mutat változást: a betegek hosszabb és erősebb pollenszezonra számíthatnak. Ez pedig nem csak a már allergiások számára jelent nehézséget. Kutatók megfigyelései szerint ugyanis a környezeti változások hatására nem csak a korábbi betegek állapota romlott, de egyre több, az előző években még panaszmentes személynél jelentkezett érzékenység bizonyos pollenekkel szemben.

Ideje komolyan venni az allergiát!

A szénanáthás betegek hajlamosak elbagatellizálni az állapotukat, hiszen amíg nem fáj, „csak” egy kis tüsszögés, orrfújás, addig jó megoldásnak tűnhet orrcseppel, saját adagolásban szedett vény nélküli készítményekkel átvészelni a pollenszezont. Nem árt, ha tudjuk, hogy a nem megfelelően kezelt allergia magától nem fog elmúlni, épp ellenkezőleg, idővel újabb allergiák megjelenésére számíthatunk, súlyosabb esetben pedig az allergiából asztma is kialakulhat. Ha úgy érezzük, hogy az év egy adott szakában ismétlődően gyanús náthás tüneteink jelentkeznek, akkor forduljunk orvoshoz és allergia vizsgálattal pontosan be tudjuk azonosítani, hogy melyik növény okozza a panaszainkat, illetve olyan személyre szabott kezelést kaphatunk, amivel a legjobb hatást érhetjük el a tünetek kezelésében.

Ha a környezet nem változik, akkor nekünk kell

Jelenleg csak reménykedhetünk abban, hogy sikerül olyan átfogó stratégiát kidolgozni, amely valóban hatékonyan képes befolyásolni a klímaváltozás kedvezőtlen hatásait. Ha a jelenleg vázolt helyzet nem változik, akkor olyan kezelésre van szükség, amely képes hosszú időre megszüntetni az allergiát, illetve képessé tesz az allergén elviselésére bennünket anélkül, hogy az tüneteket okozna. Ezt jelenleg egyetlen kezelési mód képes biztosítani, az allergén immunterápia, amely az allergia egyetlen oki terápiája: nem a tünetekre, hanem az azokat kiváltó okra hat. A kezelés során szedett cseppek, vagy tabletták az immunrendszer kisiklott működésére hatnak. A beteg azt az anyagot szedi, előre meghatározott, pontos adagolásban, személyre szabva, ami a panaszait kiváltja. Az átlagosan 3 éves kezelés alatt a szervezetét így hozzászoktatjuk az allergénhez – magyarázza dr. Balogh Katalin. A betegek már a kezelés első évében jelentős javulásról számolnak be, többségük már ennyi idő alatt is jelentősen csökkenteni tudja az egyéb tüneti szerek használatát.