Miért lesz az allergiából asztma?

A légúti allergiás betegek gyakran számolnak be idővel megjelenő asztmás tünetekről is. Mit tehetünk, hogy a betegség lefolyását megváltoztassuk, hogy elkerüljük az asztma kialakulását?

Allergia, vagy asztma?

Az allergia az immunrendszer „túlműködésének” következtében jön létre, az érintettek szervezete olyan anyag ellen védekezik, amely valójában rá nézve teljesen ártalmatlan. Ilyen anyag például a pollen, amelyet belélegezve az allergiás beteg könnyezni, tüsszögni kezd, viszket a szeme, orra – sorolja a jellegzetes tüneteket dr. Balogh Katalin allergológus, a Budai Allergiaközpont főorvosa. Az asztma a légutak krónikus gyulladásával járó betegség, melyet időnként fellépő nehézlégzés, köhögési roham, sípoló légzés, mellkasi szorító érzés jellemez, tünetmentes időszakokkal felváltva. Az asztmás tünetek rosszabbodását több tényező is előidézheti: légszennyezettség, időjárási változások, dohányfüst, fizikai aktivitás, stressz és pollenek is.

Újabb allergiák, asztma kialakulása

Dr. Balogh Katalin elmondta, hogy pollen allergiásoknál a betegség lefolyása több módon is alakulhat. Előfordulhat, hogy a beteg az első évben még csak egy növényre allergiás, ha ez a parlagfű, akkor augusztus közepétől októberig jelentkeznek a tünetei. A következő években aztán észreveszi, hogy mintha egyre korábban kezdene tüsszögni, már júniusban is viszketett kicsit a szeme, kapart a torka, az évek múlásával ez állandósul, az allergia vizsgálat során pedig kiderül, hogy a parlagfű mellett már a fűfélék is tüneteket okoznak nála. Az újabb allergiák megjelenése mellett előfordulhat asztma kialakulása is: a korábban szénanáthás beteg az idő múlásával egyszer csak asztmás tüneteket kezd produkálni. Ennek az az oka, hogy az allergiás gyulladás jelei már nemcsak az orrnyálkahártyán jelennek meg, hanem a mélyebb légutakban is. Ilyenkor a betegnél a náthaszerű allergiás tünetek mellett már megjelenik a köhögés, nehézlégzés is.

Elkerülhető?

Ahhoz, hogy a betegség súlyosbodását megelőzzük, fontos, hogy ismerjük az allergént és tüneti szerekkel kezeljük a betegséget. „Ha valaki az év egy adott időszakában ugyanazokat a náthaszerű tünetek észleli magán évről-évre, akkor végeztessen allergia vizsgálatot és kezdje meg a kezelőorvos által felírt allergiaellenes szerek használatát. Ez egy fontos lépés a betegség súlyosbodásának megelőzésében” – tanácsolja Balogh főorvosnő.

Az utóbbi évek kutatásai azt mutatják, hogy az allergén immunterápia az a kezelési mód, amely leginkább garantálni tudja azt, hogy a betegség lefolyását megváltoztassuk. Az allergén immunterápia az immunrendszer működésére hat. Azáltal, hogy a szervezetet fokozatosan szoktatjuk hozzá az allergénhez, idővel megtanulja panaszok nélkül elviselni a jelenlétét, és az allergia tünetei sem jelentkeznek. Több kutatás is igazolja, hogy az allergén immunterápia hosszútávon képes a tüneteket megszüntetni, emellett az újabb allergiák megjelenését és az asztma kialakulását megakadályozni.

Allergén immunterápiával megelőzhető az asztma

Az allergén immunterápia hatását vizsgálták német kutatók egy, az Amerikai Asztma, Allergia és Immunológia Akadémia honlapján megjelent kutatásban. Vizsgálatuk során a Német Egészségbiztosító adatbázisából 118,757 allergiás, de nem asztmás beteg adatait gyűjtötték össze. A 2007-2012-ig tartó időszakban összevetették az új asztmás tünetek megjelenését az allergén immunterápiával kezelt, és nem kezelt páciensek adataival. Megfigyelték, hogy az asztmás betegek száma sokkal alacsonyabb volt az allergén immunterápiában részesülők között: 1646 kezelt betegből mindössze 33 esetet regisztráltak. A szénanáthás betegek számára tehát az allergén immunterápia a betegség kapcsán fellépő asztma megelőzésének egy hatékony eszköze lehet.