A D-vitamin az utóbbi években került a figyelem középpontjába. Több, korábban nem ismert pozitív hatására derült fény. Számos kutatás bizonyította, hogy a D-vitamin több szervünkre, ill. szervrendszerünkre hat, ezért a D-vitamin szint megállapítása és hiánya esetén a pótlása meghatározó fontosságú.
A D-vitamin szerepet játszik a szervezet immunműködésében, csökkenti a gyulladásos folyamatokat. Vizsgálatok bizonyítják azt is, hogy a gyakori nehézlégzéssel járó csecsemőkori bronchitisek, tüdőgyulladások gyakoribbak voltak azoknál a gyermekeknél, akiknek a D-vitamin ellátottsága nem volt megfelelő – mondja dr. Somogyi Éva gyermektüdőgyógyász, a Budai Allergiaközpont orvosa. A bőrgyógyászati eltérések - az atópiás dermatitis, az ekcéma, a pikkelysömör - bőrtünetei napfény hatására sokszor javulnak, a napfényben szegény hónapokban gyakran kiújulnak, ami a D-vitamin szinttel is összefüggésbe hozható. Az egyre növekvő számú csecsemőkori és gyermekkori asztma megelőzésében lehet szerepe a D-vitamin pótlásnak is. Az anya terhesség és szoptatás alatti megfelelő D-vitamin ellátottsága pedig segítheti a csecsemő és gyermekkori allergiás asztma kialakulásának megelőzését.
Asztma és D-vitaminA vizsgálatok alapján azonban úgy tűnik, hogy a D-vitaminnak nem csak a megelőzésben, de a már kialakult betegség kezelésében is fontos szerepe lehet. A The Journal of the American Medical Association folyóiratban megjelent kutatásban azt vizsgálták, hogy a nagy dózisban szedett D-vitamin befolyásolja-e az asztmás betegek állapotát, fokozza-e az inhalációs kortikoszteroid hatékonyságát. A résztvevőknél a tüneteik mellett vérvizsgálat is igazolta az alacsony D-vitamin szintet. A vizsgálat végén a vitamin szedésének egyértelműen pozitív hatásait észlelték, 20%-kal csökkent például az asztmás rohamok előfordulása a résztvevők körében. Az eredményeket egy másik, az Allergy szaklapban közölt vizsgálat is alátámasztja, ahol a vizsgált 300,000 résztvevőből 21,000 asztmás betegnél az alacsony D-vitamin szint 25%-kal gyakoribb és súlyosabb asztmás rohamokat okozott.
Hiányállapotra utalhatnak a gyakori felső- és alsó légúti betegségek, bronchitisek, tüdőgyulladások. Ekcéma, pikkelysömör esetén a tünetek rosszabbodása is figyelmeztető jel lehet. Gyermekeknél az alacsony D-vitamin szint tünete lehet a sápadt bőr, puha koponyacsontok, elgörbült alsó végtagok (ó-láb kialakulása), mellkasi csontok, a bordák deformálódása („tyúkmell”), fokozott hajlam a csonttörésre, a fogzás és mozgásfejlődés késése.
A napi ajánlott mennyiség megelőzésre gyerekeknek napi 1000NE, felnőtteknek 2000NE. A fejlődésben lévő szervezet igényei azonban eltérőek lehetnek évszakonként, vagy bizonyos betegségek megléte esetén is módosul a szükséges napi mennyiség. Kialakult hiányállapot kezelésére kezdetben nagyobb dózisra lehet szükség, majd amikor a D-vitamin-koncentráció elérte a normál szintet a szervezetben, következhet a fenntartó mennyiség meghatározása.
Kortól függetlenül és panaszmentes állapotban is javasolt a D-vitamin szint évenkénti ellenőriztetése, a hiányállapot, illetve a szövődmények megelőzése érdekében. A D-vitamin hiány meghatározása vérből történő laboratóriumi vizsgálattal történhet. Ezek a vizsgálatok gyerekeknél is elvégezhetők. Az összes körülmény figyelembevétele és a leletek eredményei alapján lehet egyéni D-vitamin kezelést javasolni, amellyel a hiányállapot és a kóros tünetek megszüntethetőek.
gyermekkori asztma
légzési panaszok
légúti allergiák
felnőtt- és gyermekellátás
Rendelés típusa:
személyes (rendelői) vizit és telefonos távkonzultáció
kizárólag magyar nyelvű ellátás
Rendelési információ:
a doktornő személyes vizitjeire az Ostrom utcai rendelőben (a Széll Kálmán térnél) kerül sor
További véleményekA doktornő nagyon lelkiismeretesen,figyelmesen megvizsgálta gyermekemet és olyan bizalmas kapcsolatot tudott kialakítani vele,hogy még a vérvételt is nyugodtan,sírás nélkül viselte.
Mi közös lehet a Hashimoto-kórban és a cöliákiában? Az autoimmun eredet! Az autoimmun betegségek lényege, hogy a szervezet a saját sejtjeit idegennek, illetve ártalmatlan anyagokat ártalmasnak tekint és támadásba lép ellenük. A Hashimoto esetében a pajzsmirigy az érintett, a cöliákiában (lisztérzékenységben) pedig a káros immunválasz a vékonybélbolyhok pusztulását eredményezi. Éppen ezért nem ritka, hogy a két állapot együttesen van jelen. Dr. Sárdi Krisztina, az Allergiaközpont – Prima Medica gasztroenterológusa ezért arra hívta fel a figyelmet, hogy az egyik megléte esetén érdemes a másikat is kivizsgáltatni.
Az allergiás bőrbetegség egy általános megnevezés, amelynek többféle megnyilvánulási formája ismert az atópiás dermatitisztől az ekcémáig. Közös bennük, hogy bőrtüneteket, heveny vagy visszatérő bőrgyulladást, kiütést, viszketést okoznak. De vajon mi okozza a tüneteket, és elég-e csupán a tüneteket kezelni, vagy a kiváltó ok, az allergia kezelése is elérhető? Dr. Mezei Györgyi, az Allergiaközpont – Prima Medica allergológusa és klinikai immunológusa, gyermektüdőgyógyász a differenciál diagnózis jelentőségére és a kezelés lehetőségeire hívta fel a figyelmet.