A D-vitamin az utóbbi években került a figyelem középpontjába. Több, korábban nem ismert pozitív hatására derült fény. Számos kutatás bizonyította, hogy a D-vitamin több szervünkre, ill. szervrendszerünkre hat, ezért a D-vitamin szint megállapítása és hiánya esetén a pótlása meghatározó fontosságú.
A D-vitamin szerepet játszik a szervezet immunműködésében, csökkenti a gyulladásos folyamatokat. Vizsgálatok bizonyítják azt is, hogy a gyakori nehézlégzéssel járó csecsemőkori bronchitisek, tüdőgyulladások gyakoribbak voltak azoknál a gyermekeknél, akiknek a D-vitamin ellátottsága nem volt megfelelő – mondja dr. Somogyi Éva gyermektüdőgyógyász, a Budai Allergiaközpont orvosa. A bőrgyógyászati eltérések - az atópiás dermatitis, az ekcéma, a pikkelysömör - bőrtünetei napfény hatására sokszor javulnak, a napfényben szegény hónapokban gyakran kiújulnak, ami a D-vitamin szinttel is összefüggésbe hozható. Az egyre növekvő számú csecsemőkori és gyermekkori asztma megelőzésében lehet szerepe a D-vitamin pótlásnak is. Az anya terhesség és szoptatás alatti megfelelő D-vitamin ellátottsága pedig segítheti a csecsemő és gyermekkori allergiás asztma kialakulásának megelőzését.
Asztma és D-vitaminA vizsgálatok alapján azonban úgy tűnik, hogy a D-vitaminnak nem csak a megelőzésben, de a már kialakult betegség kezelésében is fontos szerepe lehet. A The Journal of the American Medical Association folyóiratban megjelent kutatásban azt vizsgálták, hogy a nagy dózisban szedett D-vitamin befolyásolja-e az asztmás betegek állapotát, fokozza-e az inhalációs kortikoszteroid hatékonyságát. A résztvevőknél a tüneteik mellett vérvizsgálat is igazolta az alacsony D-vitamin szintet. A vizsgálat végén a vitamin szedésének egyértelműen pozitív hatásait észlelték, 20%-kal csökkent például az asztmás rohamok előfordulása a résztvevők körében. Az eredményeket egy másik, az Allergy szaklapban közölt vizsgálat is alátámasztja, ahol a vizsgált 300,000 résztvevőből 21,000 asztmás betegnél az alacsony D-vitamin szint 25%-kal gyakoribb és súlyosabb asztmás rohamokat okozott.
Hiányállapotra utalhatnak a gyakori felső- és alsó légúti betegségek, bronchitisek, tüdőgyulladások. Ekcéma, pikkelysömör esetén a tünetek rosszabbodása is figyelmeztető jel lehet. Gyermekeknél az alacsony D-vitamin szint tünete lehet a sápadt bőr, puha koponyacsontok, elgörbült alsó végtagok (ó-láb kialakulása), mellkasi csontok, a bordák deformálódása („tyúkmell”), fokozott hajlam a csonttörésre, a fogzás és mozgásfejlődés késése.
A napi ajánlott mennyiség megelőzésre gyerekeknek napi 1000NE, felnőtteknek 2000NE. A fejlődésben lévő szervezet igényei azonban eltérőek lehetnek évszakonként, vagy bizonyos betegségek megléte esetén is módosul a szükséges napi mennyiség. Kialakult hiányállapot kezelésére kezdetben nagyobb dózisra lehet szükség, majd amikor a D-vitamin-koncentráció elérte a normál szintet a szervezetben, következhet a fenntartó mennyiség meghatározása.
Kortól függetlenül és panaszmentes állapotban is javasolt a D-vitamin szint évenkénti ellenőriztetése, a hiányállapot, illetve a szövődmények megelőzése érdekében. A D-vitamin hiány meghatározása vérből történő laboratóriumi vizsgálattal történhet. Ezek a vizsgálatok gyerekeknél is elvégezhetők. Az összes körülmény figyelembevétele és a leletek eredményei alapján lehet egyéni D-vitamin kezelést javasolni, amellyel a hiányállapot és a kóros tünetek megszüntethetőek.
Rendelés típusa:
Rendelési információ:
a doktornő személyes vizitjeire az Ostrom utcai rendelőben (a Széll Kálmán térnél) kerül sor
További véleményekA doktornő nagyon lelkiismeretesen,figyelmesen megvizsgálta gyermekemet és olyan bizalmas kapcsolatot tudott kialakítani vele,hogy még a vérvételt is nyugodtan,sírás nélkül viselte.
Az ősz – különösen a nyár vége és az ősz eleje – több pollen–étel keresztreakció szempontjából is kiemelt időszak. Ennek fő oka, hogy ilyenkor még jelentős a parlagfű, illetve a fekete üröm pollenterhelése, ezekhez bizonyos élelmiszerekkel kialakuló keresztreakció társulhat. Ugyanakkor dr. Moric Krisztina, az Allergiaközpont – Prima Medica allergológusa, klinikai immunológus, fül-orr-gégész arra is felhívja a figyelmet, hogy nem csak pollen-étel, de pollen-pollen és további keresztallergiák is léteznek, amelyek kimutatására nem mindig alkalmas a hagyományos allergiateszt.
A szénanátha kezelésével nem érdemes megvárni, amíg a tünetek erőssé válnak. Ha előre tudható, mikor kezdődik az allergia, 1–2 héttel korábban érdemes elkezdeni a kezelést, de a már kialakult tünetek esetén sem késő elkezdeni a tünetek csökkentését. Ugyanakkor dr. Viszoki Mónika, az Allergiaközpont – Prima Medica allergológusa, klinikai immunológus, fül-orr-gégész arra is felhívta a figyelmet, hogy tartós, oki kezelés a parlagfű, fekete üröm ellen idén már nem indítható, de jövő tavasszal érdemes az immunterápiát is megfontolni a parlagfű-, és fekete üröm allergiás pácienseknek.
Fedezd fel, hogyan élhetsz teljes életet gluténérzékenységgel, hisztaminérzékenységgel vagy más ételallergiákkal! Tippek, receptek, szakmai információk és támogató közösség segítik, hogy mentesen is ízletesen és aktívan élj. Gluténmentes | Hisztaminmentes | Allergiabarát receptek | Hiteles szakmai információk | Valódi tapasztalatok | Közösségi támogatás