Asztmásoknak érdemes D-vitamint is szedni!
D-vitamin hiányos gyerekek és felnőttek esetében rosszabb tüdő légzésfunkciós értékeket és gyakoribb asztmás rohamokat figyeltek meg. A „napfény” vitamint azért is érdemes pótolni, mert szedésével az asztma gyógyszerek hatékonysága is növelhető.
Több, mint vitamin
A D-vitamin az utóbbi években került a figyelem középpontjába. Több, korábban nem ismert pozitív hatására derült fény. Számos kutatás bizonyította, hogy a D-vitamin több szervünkre, ill. szervrendszerünkre hat, ezért a D-vitamin szint megállapítása és hiánya esetén a pótlása meghatározó fontosságú.
Hatása az allergiás betegségekre
A D-vitamin szerepet játszik a szervezet immunműködésében, csökkenti a gyulladásos folyamatokat. Vizsgálatok bizonyítják azt is, hogy a gyakori nehézlégzéssel járó csecsemőkori bronchitisek, tüdőgyulladások gyakoribbak voltak azoknál a gyermekeknél, akiknek a D-vitamin ellátottsága nem volt megfelelő – mondja dr. Somogyi Éva gyermektüdőgyógyász, a Budai Allergiaközpont orvosa. A bőrgyógyászati eltérések - az atópiás dermatitis, az ekcéma, a pikkelysömör - bőrtünetei napfény hatására sokszor javulnak, a napfényben szegény hónapokban gyakran kiújulnak, ami a D-vitamin szinttel is összefüggésbe hozható. Az egyre növekvő számú csecsemőkori és gyermekkori asztma megelőzésében lehet szerepe a D-vitamin pótlásnak is. Az anya terhesség és szoptatás alatti megfelelő D-vitamin ellátottsága pedig segítheti a csecsemő és gyermekkori allergiás asztma kialakulásának megelőzését.
Asztma és D-vitamin
A vizsgálatok alapján azonban úgy tűnik, hogy a D-vitaminnak nem csak a megelőzésben, de a már kialakult betegség kezelésében is fontos szerepe lehet. A The Journal of the American Medical Association folyóiratban megjelent kutatásban azt vizsgálták, hogy a nagy dózisban szedett D-vitamin befolyásolja-e az asztmás betegek állapotát, fokozza-e az inhalációs kortikoszteroid hatékonyságát. A résztvevőknél a tüneteik mellett vérvizsgálat is igazolta az alacsony D-vitamin szintet. A vizsgálat végén a vitamin szedésének egyértelműen pozitív hatásait észlelték, 20%-kal csökkent például az asztmás rohamok előfordulása a résztvevők körében. Az eredményeket egy másik, az Allergy szaklapban közölt vizsgálat is alátámasztja, ahol a vizsgált 300,000 résztvevőből 21,000 asztmás betegnél az alacsony D-vitamin szint 25%-kal gyakoribb és súlyosabb asztmás rohamokat okozott.
Milyen jelekből tudhatjuk, ha kevés a D-vitamin?
Hiányállapotra utalhatnak a gyakori felső- és alsó légúti betegségek, bronchitisek, tüdőgyulladások. Ekcéma, pikkelysömör esetén a tünetek rosszabbodása is figyelmeztető jel lehet. Gyermekeknél az alacsony D-vitamin szint tünete lehet a sápadt bőr, puha koponyacsontok, elgörbült alsó végtagok (ó-láb kialakulása), mellkasi csontok, a bordák deformálódása („tyúkmell”), fokozott hajlam a csonttörésre, a fogzás és mozgásfejlődés késése.
Mennyi pótlásra van szükség?
A napi ajánlott mennyiség megelőzésre gyerekeknek napi 1000NE, felnőtteknek 2000NE. A fejlődésben lévő szervezet igényei azonban eltérőek lehetnek évszakonként, vagy bizonyos betegségek megléte esetén is módosul a szükséges napi mennyiség. Kialakult hiányállapot kezelésére kezdetben nagyobb dózisra lehet szükség, majd amikor a D-vitamin-koncentráció elérte a normál szintet a szervezetben, következhet a fenntartó mennyiség meghatározása.
Szűréssel pontosan meghatározható
Kortól függetlenül és panaszmentes állapotban is javasolt a D-vitamin szint évenkénti ellenőriztetése, a hiányállapot, illetve a szövődmények megelőzése érdekében. A D-vitamin hiány meghatározása vérből történő laboratóriumi vizsgálattal történhet. Ezek a vizsgálatok gyerekeknél is elvégezhetők. Az összes körülmény figyelembevétele és a leletek eredményei alapján lehet egyéni D-vitamin kezelést javasolni, amellyel a hiányállapot és a kóros tünetek megszüntethetőek.
Téma szakértője
-
Dr. Somogyi Éva
-
Szakterületek:
- csecsemő- és gyermekgyógyász, gyermektüdőgyógyász, allergológus és klinikai immunológus
-
Specialitások:
- gyermekkori asztma és nehézlégzés
- tartós és visszatérő köhögés (száraz vagy hurutos)
- Krupp kivizsgálás
- visszatérő tüdőgyulladások, hörghurutok
- allergiás légúti betegségek
Rendelés típusa:
- személyes (rendelői) vizit és telefonos távkonzultáció
- felnőtt- és gyermekellátás
- kizárólag magyar nyelvű ellátás
Rendelési információ:
-
a doktornő személyes vizitjeire az Ostrom utcai rendelőben (a Széll Kálmán térnél) kerül sor
Orvos válaszol
Tisztelt Doktor Úr/Nő! 25 éves fiamnak évek óta van hátsó garatfali lecsorgása,a téli hónapokban sokat szokott köhögni,ha elmúlik a száraz köhögése,akkor is utána marad egy olyan probléma,hogy evés után csiláló érzést érez a torkában,és ezért köhögnie kell. 1 éve Pécsen kivették az orrmanduláját,mert azt mondták,hogy attól van,de a váladékcsorgás sem szünt meg, és Karácsonykor volt egy arcüreggyulladás és torokfájásos problémája, és azóta még mindig van köhögése evés után.Pár éve allergiát állapítottak meg nála háziporra,fűfélékre,késői virágzású fákra.Tejre és tejfehérjére kettest hozott ki a vérvétel,de a vizsgálatot kérő orvos nem tudta értelmezni,hogy ez most mennyire erős,ezért nem is tanácsolt semmit sem.Azóta laktózmentes termékeket vásárolok és próbáljuk a legkevesebb tejterméket fogyasztani.A háziorvosa szerint lehet,hogy refluxos,de a tükrözéstől elzárkózik,és a műtétet végző orr-fül gégész orvosa is azt mondta,hogy ez nem reflux.Teljesen tanácstalan vagyok,kérem adjanak tanácsot:Tisztelettel:Pál Tiborné
Tisztelt Pál Tiborné !
A táplálékallergia felnőttkorban ritka, általában gyermekkorban alakul ki.
A savas reflux nem kizárt, ennek következtében is kialakulhat az orrmandula túltengése. Ha a kiváltó ok megmarad, az orrmandula a jól elvégzett műtét után is visszanőhet .
Étkezéssel összefüggő orrfolyást okozhat a hisztamin túlérzékenység, ez vérből végzett vizsgálattal igazolható.
Üdvözlettel:
dr Augusztinovicz Monika
fül-orr-gégész, allergológus
Budai Allergiaközpont
A táplálékallergia felnőttkorban ritka, általában gyermekkorban alakul ki.
A savas reflux nem kizárt, ennek következtében is kialakulhat az orrmandula túltengése. Ha a kiváltó ok megmarad, az orrmandula a jól elvégzett műtét után is visszanőhet .
Étkezéssel összefüggő orrfolyást okozhat a hisztamin túlérzékenység, ez vérből végzett vizsgálattal igazolható.
Üdvözlettel:
dr Augusztinovicz Monika
fül-orr-gégész, allergológus
Budai Allergiaközpont
Kapcsolódó oldalak
Páciensek mondták
Nagyon kedves
További véleményekNagyon kedvesek voltak velünk, mind a doktornő, mind az asszisztensek. Nyugodt környezet, nem volt kapkodás, mindenre jutott idő. Nem éreztem hogy csak túl szeretnének lenni a vizsgálaton. Lehet, hogy plusz költséggel jár a vizsgálat, de megéri. Köszönjük.
