Összefoglaló a Prima Medica Egészséghálózat és az Allergiaközpont – Prima Medica szakmai napjáról

Az allergia diagnosztika fejlődése, jelentősége, a komponens vizsgálatok szerepe

Dr. Nagy Adrienne PhD
Heim Pál Országos Gyermekgyógyászati Intézet

Nagy doktornő előadását az allergia diagnosztizálásának részletes bemutatásával kezdte, hangsúlyozván, hogy a jó anamnézis fél diagnózis. A Prick teszten és a spec. IgE teszteken túl körbejárta a molekuláris/komponens alapú allergia diagnosztika szerepét és helyét a folyamatban. Prezentációjában nagy szerepet játszott az ételallergiák témája, amelyen belül a közönség hallhatott többek közt a labilis és stabil proteinekről, a tehéntej fehérje, a tojás fehérje, a szója fehérje, a búzaliszt, a földimogyoró fehérje komponenseiről. Dr. Nagy Adrienne ugyanígy végighaladt a leggyakoribb pollenek és más inhalatív allergének komponenseinek listáján. Külön szó esett a keresztallergia és a poliszenzibilizáció különbségeiről és a komponens alapú vizsgálatok jelentőségéről. Előadásának zárásaként a doktornő négy szemléletes esetbemutatás kapcsán hangsúlyozta a korszerű allergia diagnosztikák helyes alkalmazásának szerepét.

Táplálék-allergiák gyermek-és felnőttkorban, immunterápiás lehetőségek

Dr. habil. Réthy Lajos Attila
Allergiaközpont - Prima Medica
Dr. Csáki Csilla 

Prezentációjának bevezetéseként Réthy professzor a táplálék allergiák prevalenciájáról és a nomenklatúra szerepéről beszélt. Utóbbi témakörben megtudhattuk, hogy azintolerancia új néven hiperszenzitivitás, az immun kifejezés az allergiás eredetre utal, a nem-immun pedig a nem allergiásra. Ezek után szó esett a táplálék allergiák azonnali reakcióiról, azok diagnosztikájáról, a gyakoribb primer allergén-forrásokról, kiemelve a tojást, a tejet és a földimogyorót. Réthy professzor elmagyarázta a pollen-étel keresztallergiák mechanizmusát, és érdekességképpen a fizikai terhelés kiváltotta anafilaxia működését. Az előadó a táplálék allergiák kezelésével kapcsolatban hangsúlyozta, hogy az oki kezelést a kiváltó allergénnel történő immuntolerancia-indukció jelenti. Az immuntolerancia kialakításának lényegeként azt a meghatározást használta, hogy a cél az allergén emelkedő adagjával kedvező változást előidézni a kórosan fokozott, allergén-specifikus immunválaszban. Az előadó bemutatta az orális és a szublingvális immunterápia menetét, az epicután immunterápia lehetőségét, valamint az EAACI 2024 ajánlást az IgE alapú táplálékallergia kezelésére. Végezetül kiemelte, hogy a deszenzitizáció nagyságrendileg hatékonyabb OIT esetében – de egyben a szisztémás, szignifikáns mellékhatások is itt jellemzőek.

Az allergén immunterápia biztonságossága

Dr. Gáspár Krisztián
DE KK Bőrgyógyászati Klinika, ÁOK Bőrgyógyászati Klinika

Az allergiás kórképek terápiájáról szóló előadásában Gáspár doktor a nap kérdését járta körbe: tüneti kezelés vagy deszenzitizáció? A válaszában hangsúlyozta az ide vonatkozó egészségügyi szakmai irányelvet (amelynek megalkotásában maga is részt vett) az immunterápia alkalmazásának előnyeiről. Ezek után részletesen bemutatta az allergén immunterápia (AIT) diagnosztikus ajánlásait asthmában, allergiás rhinitisben és rovarméreg allergiában. A címben megjelölt témában az előadó részletesen bemutatta a lehetséges adverz eseményeket a különböző célokból alkalmazott AIT-ben, azok gyakoriságát és menedzselését. Összeségében hangsúlyozta, hogy a SLIT és SCIT alkalmazási útvonalak biztonságosak és a beavatkozásokat a betegek jól tolerálják. A helyi AE relatíve gyakori, de általában enyhe, reverzibilis, gyorsan megszűnik. SR igen ritka, átmeneti, dózisfüggő, reverzibilis. Reakciók esetén dózismódosítás lehetséges, vagy tüneti terápia alkalmazható, a betegedukáció pedig minden esetben elengedhetetlen.

Újdonságok az asztma kezelésében

Dr. Csoma Zsuzsanna
Országos Korányi Pulmonológiai Intézet

Előadásának bevezetőjében Csoma doktornőtől megtudhattuk, hogy ma már nem asztmáról, hanem asztmákról és asztma szindrómáról beszélhetünk, az előadó be is mutatta a betegség klinikai és gyulladásos fenotípusait. Ismertette, hogy a kezelés célja nem csak a tüneti kontroll, de a rizikócsökkentés is – és ez csak egyénre szabott terápiával lehetséges. A kezelések bemutatásakor dr. Csoma Zsuzsanna hangsúlyozta, hogy a Global Initiative for Asthma 2019 óta nem javasolja a rövidhatású β2-agonista (SABA, short acting beta-agonist) monoterápia alkalmazását asztmában. Röviden áttekintette az allergén specifikus immunterápia hatásmechanizmusát az asztmakezelésben, szót ejtett a biológiai terápia lehetőségéről, a terhes nők kezelésének lehetőségeiről és a súlyos asztma ellátásának sarokpontjáról, a multidiszciplináris megközelítésről.

Immunterápia allergiás rhinoconjuctivitisben

Dr. Moric Krisztina
Allergiaközpont – Prima Medica

Moric doktornő első sorban definiálta az allergiás rhinoconjuctivitist, meghatározta az etológiáját és a patomechanizmusát. A szénanátha elterjedtségével kapcsolatban ismertette a WHO álláspontját, miszerint 2050-re minden 2. ember valamilyen allergiás betegségben fog szenvedni. Beszélt a klinikai felosztásról, a keresztszenzitizáció jelenségéről és az allergén immunterápia jelentőségéről. Hangsúlyozta ez utóbbi előnyeit, így például, hogy preventív, vagyis új allergiák kialakulása lehet így megelőzhető, hatására gyorsan javulnak a tünetek és már az elején csökken a gyógyszerigény. Előadásából kiderült, hogy szezonális és a perenniális allergénekkel szemben is hatékonyan alkalmazható mind a SCIT (szubkután) mind a SLIT (szublingvális), mindkettő előnyeivel, kockázataival együtt. Az előadó kitért továbbá az AIT adherencia, a szüneteltetés és a hatékonyság témáira és konkrét esetekkel mutatta be, hogyan végezhető párhuzamosan 2 SLIT.

Rovarméreg allergia immunterápiája

Dr. Balogh Ádám, PhD, MSc
SE Gyermekgyógyászati Klinika, Bókay utcai részleg
Allergiaközpont – Prima Medica

Gyermekekben az ételek, felnőttekben a gyógyszerek után a leggyakoribb anafilaxiát okozó allergén a rovarméreg – hangzott el Balogh doktor előadásának felvezetőjében. A rovarcsípés etiológiájának bemutatása után magáról a rovarméregről és a csípést követő klinikai jelekről beszélt az előadó. Megtudhattuk, hogy más tünet a domináns felnőtteknél és gyerekeknél, ám a halálos reakciók mindkét esetben nagyon ritkák. Szó volt róla, hogy természetesen más a terápia nagy helyi reakciók és anafilaxia esetén és hol van a szerepe a rovarméreg specifikus immunterápiának (VIT). Ez ugyanis az egyetlen terápia, ami megelőzheti a további szisztémás reakciókat és biztonságos: nem volt még jelentett haláleset sem ennek kapcsán. Dr. Balogh Ádám bemutatta a VIT indikációit, hatékonyságát és kockázatait. Ezek után kitért a diagnosztizálás lehetőségeire, buktatóira és az anamnézis döntő jelentőségére. Az előadó külön kiemelte a szérum triptáz mérés szerepére az anafilaxia igazolásában, végezetül pedig beszélt a VIT típusairól, a fenntartó kezelésről, a kontraindikációkról és a monitorozás jelentőségéről.

Anafilaxia felismerés, és ellátás, gyakorlati megfontolások
Az egyszerű, miért bonyolult?

Dr. Papp Gábor
PTE Szigetvár
Gyermektüdőgyógyász, AKI program alapító

Az AKI program alapítója rendkívül informatív előadásában feltette a kérdést, hogy mi lehet az anafilaxia ellátás legnagyobb problémája. Válaszából kiderült, hogy a lehetséges okok a diagnosztikus bizonytalanság, a félelem az adrenalin használatától és a helyettesítő gyógyszek alkalmazása. Papp doktor egy szemléletes ábra alapján beszélt a témakör legfontosabb, az akut helyzetben megválaszolandó kérdéseiről: A tünetek megfelelnek-e anafilaxiának? Van-e elérhető autoinjektor? Ismert-e az allergia? Van-e képzett személy, aki el tudja végezni az ellátást? A kimerítő válaszok után az előadó részletesen beszélt az Allergia Képzett Iskola (Aki) küldetéséről, és arról, mennyire fontos, hogy ez a téma része legyen a közbeszédnek és az iskolákban se a félelem, hanem az ismeret legyen hozzáállás alapja.