Ma már egyre több embert érint a tejcukor érzékenység, más néven laktóz intolerancia. A különböző allergiák, intoleranciák kapcsán mindig felmerül a családi halmozódás lehetősége.
Születésünk pillanatától kezdve a tejcukor lebontását a vékonybélben lévő laktáz enzim végzi, eltekintve attól az igen ritka kivételtől, ha valakinél veleszületett laktóz intoleranciát állapítanak meg. Az ő szervezete az anyatejben található laktózt sem képez feldolgozni, ezért a tünetek alapján ezt már néhány napos, hetes korában diagnosztizálni lehet. Ettől a valóban nagyon ritkán előforduló állapottól eltekintve, a nagy többség esetében a laktáz enzim végzi a dolgát, a vékonybélbe jutó tejcukrot lebontja, így a tejcukrot, laktózt is tartalmazó ételek fogyasztása nem okoz semmilyen panaszt.
Elsődleges, felnőttkori laktóz intoleranciában az életkor előre haladtával a laktáz enzim aktivitása csökken, a folyamat már 2 éves kor körül elkezdődik. Azzal, hogy kevesebb laktáz enzim termelődik, a szervezet nem tudja megfelelően lebontani a tejcukrot, emiatt megjelennek az ismert tünetek: a tejes ételek fogyasztását követően fellépő puffadás, hasfájás, intenzív bélhangok és hasmenés. Habár az enzim aktivitása már 2 éves kortól kezdődően csökken, az első tünetek általában 6 éves kor körül jelentkeznek, de sokan csak felnőttként észlelik őket. Az egyedi eltérések annak tudhatók be, hogy a laktáz enzim aktivitása egyénenként eltérő ütemben csökken, így fordulhat elő, hogy valakinél már gyermekkorban, másnál pedig csak később jelentkeznek a tünetek.
A tejcukor érzékenység lehet másodlagos, amikor különböző betegségek (pl. cöliakia, Crohn betegség), fertőzések, antibiotikum szedés miatt átmenetileg csökken a laktáz enzim aktivitása. Ilyenkor az alapbetegség kezelését követően vagy a bélflóra egyensúlyának helyreállítását követően (pl. probiotikumok szedésével), rendszerint a laktóz intolerancia tünetei is megszűnnek. A laktóz intolerancia másik típusa, az elsődleges forma, amikor a laktáz enzim aktivitása nem az előbb említett hatások miatt csökken, hanem genetikailag meghatározott. A gyermeknél ebben az esetben érdemes elvégeztetni a genetikai szűrővizsgálatot.
Az egyén laktáz aktivitás szempontjából különböző genotípussal jellemezhető. Egy egyszerű, fájdalommentes vizsgálattal pontosan meg tudjuk határozni, hogy az illető melyik genotípusba tartozik és az alapján meg tudjuk mondani, hogy esetében be fog-e következni a laktáz enzim csökkenése, vagy sem. A genotípus meghatározása vérből illetve szájnyálkahártya kenetből történő genetikai vizsgálattal végezhető el.
Dr. Csikós Dóra elmondta, hogy amennyiben az egyik szülőnek igazolt elsődleges, felnőttkori laktóz intoleranciája van, abban az esetben a gyermeknél 5 éves kor felett érdemes a genetikai vizsgálatot elvégeztetni, mivel a betegség örökölhető. A laktóz intoleranciát megelőzni nem lehet, ezért, ha a vizsgálat során be is bizonyosodik, hogy a gyermek is abba a genotípusba tartozik, akinél a kor előre haladtával csökken a laktáz enzim termelődése, a laktóz mentes étrend bevezetését csak a tünetek megjelenését követően érdemes elkezdeni.
Antihisztamin tabletta szedésével az allergia, szénanátha, csalánkiütés és allergiás eredetű kötőhártya-gyulladás tüneteit lehet enyhíteni. Dr. Moric Krisztina fül-orr-gégész, allergológus válaszolt a készítmények szedésével kapcsolatban felmerülő leggyakoribb kérdésekre.
A mikrobiom kifejezéssel egyre gyakrabban találkozhatunk az egészséggel, életmóddal, diétával foglalkozó cikkekben. Jelentőségére az elmúlt években megjelent, és napjainkban is zajló kutatási eredmények hívják fel a figyelmet. A mikrobiom jelentéséről és az egészségünk megőrzésében betöltött szerepéről dr. Tamássy Klára belgyógyász, gasztroenterológus, a Budai Allergiaközpont orvosa nyilatkozott.
