Kellemetlen, ha az otthonában vagy a munkahelyén rendszeresen tüsszögés rohama jelentkezik. Ilyenkor a legtöbben a porra gondolnak, de nem csak ez okozhatja a tüsszögést. Egyéb lehetséges kiváltó okait dr. Moric Krisztina fül-orr-gégész, allergológus, a Budai Allergiaközpont orvos foglalta össze.
Az őszi-téli időszakban meghitt hangulatot kölcsönöznek a lakásnak a meleg fények és illatok. Az illatgyertyák mellett a munkahelyi környezetet sokan különböző illatosítókkal dobják fel, így gyakorlatilag az egész napot különböző illatokat belélegezve töltik. Sajnos azonban – ahogyan azt egy korábbi tanulmány is kimutatta – az illatgyertyák, sprayk és diffúzorok allergiát okozhatnak.
„Valójában minden erős illat irritálhatja az orrnyálkahártyát, emiatt tüsszögés rohamot is okozhat. Nem csak az illatosítók, de a testápolókban vagy öblítőkben lévő illatanyagok is felelősek lehetnek a kellemetlen tünetekért. Hasonlóan az illatosítókhoz, az erős virágillat is képes tüsszögés rohamot okozni.”
Sokan érzékenyen reagálnak a levegő páratartalmának és/vagy hőmérsékletének változására is. Ilyenkor a tüsszögés roham jellemzően reggel, az ágyból kikelve jelentkezik, vagy a meleg lakásból a szabadba kilépve.
Nem csak a takarítás gyakoriságán, de a porszívó karbantartásán is múlik, hogy milyen gyakorisággal tüsszentünk a lakásban. Hiába a HEPA szűrő, ha nem tisztítjuk rendszeresen a készüléket. Ha nem cseréljük a porzsákot és/vagy a szűrőt a megadott időközönként, akkor a porszívózással csak felkavarjuk a lakásban lévő port, majd visszajuttatjuk a levegőbe, ami tüsszögés rohamokat is okozhat.
Az ágyban, ágy körüli polcokon, szekrényeken elhelyezett kedves plüssállatok bizony komoly problémát jelenthetnek csak úgy, mint a hálószobai ágy kárpitozott fejvége. Nagy mennyiségű poratka képes felhalmozódni bennük, már igen rövid idő alatt is. Ezek az apró, mikroszkopikus élőlények allergiát okozhatnak, a lakáson belüli allergiás tünetek leggyakoribb kiváltói. Ha nem szeretnénk megválni tőlük, néhány havonta magas hőmérsékleten mossuk át, így az atkák elpusztulnak. A nem mosható példányokat és a kárpitozott fejtámlát kezeljük atkamentesítő szerrel, vagy cseréljük le mosható felületű anyagból készült fejvégre.
„A rendszeres és alapos takarítás nagy mértékben segíti, de önmagában kevés a poratka allergia kezeléséhez. Allergia teszt elvégzését követően tüneti kezelést – antihisztamin gyógyszer, orrspray – és tartós megoldást is tudunk javasolni, allergén immunterápia formájában.”
Ha a hálószobánk ablaka keletre néz, akkor akár az első napsugarak is okozhatják, hogy reggelenként tüsszögve ébredünk. A fotikus tüsszögés nem is ritka, felmérések szerint minden ötödik ember tüsszent, ha a Napba néz. A Zürichi Egyetem kutatói szerint a napfény akkor okoz tüsszögést, ha az érintett látóidege túl közel helyezkedik el az orrnyálkahártyában futó idegekhez.
EIR, vagyis excercise induced rhinitis néven ismert a testmozgás hatására jelentkező tüsszögés roham. Légúti allergiásoknál nagyobb eséllyel jelentkezik és rendszerint egyéb tünetek – orrfolyás, orrviszketés, orrdugulás - is járnak vele. Ha ilyen panaszaink vannak, egyeztessünk allergológussal arról, milyen gyógyszereket használjunk edzés előtt és/vagy közben, hogy a tüneteket megelőzzük.
A másik gyakori lakáson belüli allergén a penészgomba. Felbukkanhat gyakorlatilag bárhol a lakásban, különösen, ha magas – 60% feletti - a levegő pártartalma. Ha rendszeresen tüsszögünk a lakásban, akkor ellenőrizzük először a vizes helyiségeket: a konyhai és fürdőszobai mosogató, kád, zuhany környékét. A szobanövények virágföldjén is megjelenhet, de vagy az északi falra tolt szekrények, falvédők mögött, a sarkokban, az ajtó és ablak körül, hőhidak mentén.
„A penészgomba allergiát is kezeltetni kell, ám – mint a poratka esetében – a kezelés hatékonyságát nagy mértékben növelni tudjuk, ha minimalizáljuk a környezetben lévő allergének számát. A gombaspórák jelenléte még a nem allergiások esetében is komoly tüneteket okozhat, jellemzők a gyakori megbetegedések az érintettek körében.”
A túl párás lakás ideális környezet a poratka és a penészgomba elszaporodásához, viszont a túl száraz levegő – 40% alatti páratartalom – irritálja az orrnyálkahártyát, ezáltal tüsszögést okozhat. Érdemes páramérő készülékkel rendszeresen ellenőrizni a lakás páratartalmát, és szükség szerint párásító vagy párátlanító készülékkel megtartani az egészséges értéket.
Vélemények Dr. Moric Krisztináról >>>
Rendelés típusa:
További véleményekAbszolút bizalmat keltett bennem a doktornő, azzal hogy mindent elmagyarázott és látszott hogy segíteni akar, minél gyorsabban megoldani ezt a problémát.
Az alacsony hisztamintartalmú étrend segíthet azoknak, akik a hisztamintartalmú élelmiszerekre tünetekkel - például tüsszögés, viszketés, hasfájás vagy csalánkiütés - reagálnak. Szabó Lucia, a Budai Allergiaközpont dietetikusa a hisztamin diéta lépéseit ismertette.
Végtelenül bosszantó jelenség, sok allergiás beteg napjait teszi tönkre a torokviszketés. Rendszerint az apránként kortyolt üdítők és elszopogatott cukorkák sem oldják meg a helyzetet. Dr. Moric Krisztina fül-orr-gégész, allergológust, a Budai Allergiaközpont főorvosát arról kérdeztük, hogy mit tehetünk a torokviszketés ellen.
