Foglalkozás Egészségügy
|
A magyar hatályos jogszabályok szerinti foglalkozás-egészségügyi ellátást, vizsgálatokat kedvező áron biztosítjuk A, B, C és D kategóriákban. * Megállapodás szerint, igény esetén nemcsak rendelőinkben, hanem megbízónk telephelyén is vállaljuk a foglalkozás-egészségügyi vizsgálatokat, szükség esetén SORON KÍVÜL is Foglalkozás egészségügyi asztma A munkahelyi környezet megbetegíthet A munkahelyi környezet által okozott egészségügyi problémák előfordulása nem pontosan rögzített, ezért valójában jóval gyakoribbak, mint ahogyan azt a felmérések mutatják. A foglakozási betegségek fő kiváltó okai a munka során használatos, a munkahelyi környezetben megtalálható vegyi, biológiai vagy fizikai tényezők. A bőrfelszín után a munkahelyi környezet a leggyakrabban a légutakban okoz panaszokat, az asztma a második leggyakoribb foglalkozási betegség világszerte. A foglalkozási asztma Az asztma a légutak idült gyulladásos betegsége, melynek klasszikus panaszai és tünetei a rohamokban jelentkező sípoló légzés, mellkasi nyomásérzés, nehézlégzés és köhögés. A foglalkozási asztma olyan alcsoportnak tekinthető, ahol a légúti tünetek kiváltása oki összefüggésbe hozható a munkahelyi porok, gőzök, gázok, füstök tartós inhalációjával. Kiváltó tényezők A foglalkozási asztmát kiváltó anyagok széles és egyre bővülő skálája ismert, több száz természetes és szintetikus anyag okozhatja, egyéni érzékenységtől függően. A kórképet kiváltó anyagok alapvetően két nagy csoportba sorolhatók. A. Nagy molekulatömegű fehérjetermészetű anyagok 1. Állati eredetűek - laboratóriumi állatok vizeletfehérjéi, szőre B. Kis molekulatömegű kémiai anyagok 1. Izocianátok ►poliuretánhab-gyártás, műanyag és festékipar, autófényezés, öntöde, festékszórás, festéküzlet Előfordulás Elsősorban a veszélyeztetett populációban végzett felmérések szerint a különböző országokban 2-15%-ra becsülik a foglalkozási asztma előfordulását az összes asztmások között. Legismertebbek az állatokkal foglakozók állati szőr (30%), a pékek liszt (9%), a vegyiparban és gyógyszeriparban dolgozók különböző vegyszerek, a lakkokkal dolgozók izocianát, a galvanizálók, tímárok egyes nehézfémsók által okozott asztmája. Nagy számban fordul elő még az egészségügyben dolgozók, nyomtatással, faüzemben, szépségszalonban és anyaggyártással foglalkozók körében. Klinikai tünetek A kóros reakció kiváltó oka egyaránt lehet a kiváltó ágens által okozott allergia vagy irritáció. 1. Allergia esetén a foglalkozási asztma tünetei az első expozíciót követő latens periódus után alakulnak ki, mely periódus néhány héttől sok évig is terjedhet, ebben az időszakban alakul ki a szenzítizáció. Ezt követően a tünetek bármikor kialakulhatnak: a munkahelyen, az allergén inhalációját követő néhány percen belül, amikor a beteg maga észleli az összefüggést légzési panaszai és a munkahelye között, vagy a munkahelytől távol. Gyakori az úgynevezett késői reakció, amikor a tünetek az expozíciót követően több óra után, esetleg munkaidő után (otthon) jelentkeznek. Ilyenkor a munkahellyel való ok-okozati összefüggés nem mindig vetődik fel. Az összefüggés felismerését segítheti, ha az asztmás panaszok a munkahelytől távol, hétvégén, esetleg szabadság idején javulnak vagy megszűnnek, majd reexpozíció esetén kiújulnak (pl. hétvégi tünetmentes szak után hétfőn ismét jelentkezik nehézlégzés a munkahelyén megjelenő betegen). 2. Irritáció esetén erősen irritáló gázok egyszeri vagy ismételt nagy koncentrációjú akut inhalációja is kiválthatja az asztmát, ilyenkor a tünetek hirtelen jelentkeznek, latencia periódus nélkül, rendszerint 24 órán belül a kiváltó tényezővel történő találkozás után. Az ilyen irritánsok által kiváltott asztmás tünetek vagy spontán megszűnnek, vagy néha tartósan fennállnak. Diagnózis A foglalkozási asztma diagnózisának felállításához igazolni kell az oki kapcsolatot a munkahelyi anyag és a beteg asztmás panaszai között. Sokszor nehéz elkülöníteni, hogy a betegség foglalkozási ártalom következtében alakult-e ki, vagy a már korábban meglévő, de esetleg fel nem ismert asztma tüneteinek a súlyosbodása következett be az adott munkahelyen. A munkavállalók elsődleges célja természetesen a munkahely megtartása. Sokaknak azonban szembe kell nézniük azzal a ténnyel, hogy jelenlegi munkahelyük súlyos és maradandó egészségkárosodást okozhat. Panaszok esetén forduljanak allergológus vagy tüdőgyógyász szakorvoshoz, aki a szükséges vizsgálatok elvégzésével azonosítja a tünetek kiváltóit, majd javaslatot tesz a probléma megoldására, a gyógyszeres kezelés szükségességére. Prognózis A foglalkozási asztma esetében a legjobb védekezés a tüneteket kiváltó munkahelyi allergének kerülése. A dolgozó munkahelyen belül átkerülhet más, expozíciómentes munkakörbe, esetleg más munkahelyre kell irányítani, enyhébb esetekben megfelelő szellőzés vagy szájmaszk használata megoldást jelenthet a munka folytatására. Ezek a megoldások a betegek többségénél a tünetek javulásához ill. megszűnéséhez vezetnek. Néhány esetben azonban az asztmás tünetek folyamatos romlását figyelték meg a munkahely megváltoztatása után is. A prognosztikai tapasztalatok tükrében még fontosabbá válik a foglalkozási asztma esetében a megelőzés és a korai diagnózis. A foglalkozási betegségek munkajogi következményekkel is járhatnak. A munkáltatók részéről a munkavédelmi szabályok betartása mellett javasolt a veszélyeztetett dolgozók rendszeres tüdőgyógyászati szűrővizsgálata is, mely évente elvégzendő mellkas röntgen és légzésfunkciós vizsgálatot foglal magába. |