Születésünk módja is befolyásolja, hogy allergiások leszünk-e életünk során

Online Bejelentkezés

Dr. Balogh Ádám MSc PhD

+36 30 236 9139

Széll Kálmán tér - 1015 Budapest, Ostrom utca 16

A korai táplálás szerepe és jelentőség

A Magyar Gyermekorvosok Társasága Evidence Based Bizottsága, valamint három magyarországi orvostársaság vezető közös konszenzus nyilatkozatot adott ki, melyben a korai anyatejes táplálás meghatározó szerepére hívta fel a figyelmet az allergiás megbetegedések kockázatának csökkentésében. A nyilatkozatból kiderül, hogy a születés, valamint a korai táplálás módja nagy mértékben befolyásolja a bélflóra összetételét és az allergiás megbetegedések kialakulásának kockázatát.

A születés módja is befolyásolja a mikrobiómot

-Az allergiás megbetegedések kifejezés egy gyűjtőfogalom, amely számos betegséget foglal magában, klinikai megnyilvánulása pedig rendszerint életkor szerinti megoszlást mutat. Csecsemő- és kisdedkorban főként atópiás bőrbetegségekkel találkozunk, az óvodáskorúaknál az asztmás tünetek, majd serdülő- és felnőttkorban az allergiás rhinitis kialakulásának esélye a legnagyobb. Ezt a folyamatot atópiás menetelésnek hívjuk, ami sok esetben életre szóló betegséget jelent – mondja Dr. Balogh Ádám. Az atópiás alkat és az allergiás menetelés kialakulásának hátterében meghatározó szerepe van a genetikai tényezőknek. Ez azt jelenti, hogy ha a szülők egyikénél fennáll az allergia, akkor a gyermek 20-40 százalékban örökölheti a hajlamot. Ha mindkét szülőnél fellelhető valamely allergiás megbetegedés, akkor ez az arány már 60-80 százalék. A genetikai tényezők mellett azonban születésünk módja is befolyásolja azt, hogy életünk során kialakul-e nálunk allergiás megbetegedés – magyarázza Balogh doktor. Kutatások igazolták, hogy a császármetszéssel született gyermekek mikróbiómja eltér a hüvelyi úton világra jött gyermekek bélflórájától. Ez azért is kritikus pont, mert a császármetszések aránya világszerte, így hazánkban is jelentősen nő (a statisztikák szerint minden 100 gyermekből kb. 40-et császármetszéssel segítenek világra). Amikor a magzat végighalad a szülőcsatornán, találkozik az anya hüvely-, bél- és bőrflórájával, ami nagy mértékben meghatározza mikrobiómját, és hatással lesz későbbi egészségi állapotára. A császármetszéssel világra jött gyermekek esetében ez nem történik meg, így ők nem jutnak hozzá azokhoz a hasznos baktériumokhoz, melyek a bélflóra egészségéért felelősek. Ez megnöveli az allergiás kórképek, az elhízás és számos egyéb betegség (pl. fertőzések, cukorbetegség) kialakulásának kockázata.

Éppen ezért a császármetszéssel született gyermekek esetében különösen nagy hangsúlyt kell fektetni a bélflóra helyreállítására, amiben az anyatejes táplálásnak van kiemelt szerepe. Az anyatej a legtökéletesebb táplálék a gyermek számára, ami összetételében és kalóriatartalmában is biztosítja a megfelelő fejlődést. Az anyatej elsősorban zsírokat, fehérjéket és szénhidrátokat tartalmaz, továbbá kisebb mennyiségben nyomelemeket és vitaminokat is – mondja Balogh doktor, aki egyúttal arra is felhívja a figyelmet, hogy az anyatejben található oligoszacharidok kiváló tápanyagok a csecsemő bélflórája számára, és gyulladáscsökkentő hatásúak.

Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) és számos szakmai grémium ezért is javasolja a legalább hat hónapig tartó kizárólagos anyatejes táplálást. Anyatej hiányában olyan hidrolizált tápszer választása javasolt, ami segíthet a későbbi negatív hatások kockázatának csökkentésében, és prevenciós hatékonysága klinikailag is igazolt.