Foglalkozás Egészségügy

A magyar hatályos jogszabályok szerinti foglalkozás-egészségügyi ellátást, vizsgálatokat kedvező áron biztosítjuk A, B, C és D kategóriákban.

  • Megállapodás szerint, igény esetén nemcsak rendelőinkben, hanem megbízónk telephelyén is vállaljuk a foglalkozás-egészségügyi vizsgálatokat, szükség esetén SORON KÍVÜL is
  • Nagy szerződött létszámnál éves kedvezményt biztosítunk
  • A nálunk leszerződött cégek alkalmazottai a Budai Allergia Központ vizitdíjaiból 10% kedvezményt kapnak
  • Egészségpénztári kártyát elfogadunk
  • Számítógépes nyilvántartás segíti a könnyebb adminisztrációt
  • A dolgozókat előzetesen megbeszélt időpontra várjuk, így a helyszínen nem kell várni
  • Szükség esetén idegen nyelven beszélő orvosokat biztosítunk
  • Vállalati referens

Foglalkozás egészségügyi asztma

A munkahelyi környezet megbetegíthet

A munkahelyi környezet által okozott egészségügyi problémák előfordulása nem pontosan rögzített, ezért valójában jóval gyakoribbak, mint ahogyan azt a felmérések mutatják. A foglakozási betegségek fő kiváltó okai a munka során használatos, a munkahelyi környezetben megtalálható vegyi, biológiai vagy fizikai tényezők. A bőrfelszín után a munkahelyi környezet a leggyakrabban a légutakban okoz panaszokat, az asztma a második leggyakoribb foglalkozási betegség világszerte.

A foglalkozási asztma

Az asztma a légutak idült gyulladásos betegsége, melynek klasszikus panaszai és tünetei a rohamokban jelentkező sípoló légzés, mellkasi nyomásérzés, nehézlégzés és köhögés. A foglalkozási asztma olyan alcsoportnak tekinthető, ahol a légúti tünetek kiváltása oki összefüggésbe hozható a munkahelyi porok, gőzök, gázok, füstök tartós inhalációjával.

Kiváltó tényezők

A foglalkozási asztmát kiváltó anyagok széles és egyre bővülő skálája ismert, több száz természetes és szintetikus anyag okozhatja, egyéni érzékenységtől függően. A kórképet kiváltó anyagok alapvetően két nagy csoportba sorolhatók.

A. Nagy molekulatömegű fehérjetermészetű anyagok

1. Állati eredetűek - laboratóriumi állatok vizeletfehérjéi, szőre

  • laboratóriumi dolgozók, állatgondozók

- egyéb állati anyagok -madár, tehén, sertés, baromfi férgek, atkák

  • mezőgazdasági munkás, baromfitenyésztő, gabonaszállító, farmer

2. Növényi eredetűek -gabonapor, liszt (búza, rozs), tea, babkávé, szójabab, dohány ►gabonaszállítók, pékek, molnárok, cukrászok, élelmiszeripar, dohánygyártás
3. Biológiai enzimek –tripszin, pankreatin, pepszin, gomba eredetű amiláz ►mosóporgyártás, gyógyszergyártás, pékek
4. Egyéb - növényi eredetű gumik

  • nyomdaipar -tengeri halak, rákok
  • halászat és halfeldolgozás - textilpor
  • textilipar

B. Kis molekulatömegű kémiai anyagok

1. Izocianátok ►poliuretánhab-gyártás, műanyag és festékipar, autófényezés, öntöde, festékszórás, festéküzlet
2. Savhidrinek ►műanyagipar, epoxigyantákkal dolgozók
3. Alifás aminok ►fényképészet
4. Faporok ►ácsok, fafeldolgozó ipar
5. Fémek – platina sók, nikkel, króm ►platina feldolgozás, nikkelezés, krómozás
6. Kémiai füstök ►forrasztás, elektronikai ipar, alumínium feldolgozó ipar
7. Gyógyszerek ►gyógyszeripar, baromfitápszerrel dolgozók

Előfordulás

Elsősorban a veszélyeztetett populációban végzett felmérések szerint a különböző országokban 2-15%-ra becsülik a foglalkozási asztma előfordulását az összes asztmások között. Legismertebbek az állatokkal foglakozók állati szőr (30%), a pékek liszt (9%), a vegyiparban és gyógyszeriparban dolgozók különböző vegyszerek, a lakkokkal dolgozók izocianát, a galvanizálók, tímárok egyes nehézfémsók által okozott asztmája. Nagy számban fordul elő még az egészségügyben dolgozók, nyomtatással, faüzemben, szépségszalonban és anyaggyártással foglalkozók körében.

Klinikai tünetek

A kóros reakció kiváltó oka egyaránt lehet a kiváltó ágens által okozott allergia vagy irritáció.

1. Allergia esetén a foglalkozási asztma tünetei az első expozíciót követő latens periódus után alakulnak ki, mely periódus néhány héttől sok évig is terjedhet, ebben az időszakban alakul ki a szenzítizáció. Ezt követően a tünetek bármikor kialakulhatnak: a munkahelyen, az allergén inhalációját követő néhány percen belül, amikor a beteg maga észleli az összefüggést légzési panaszai és a munkahelye között, vagy a munkahelytől távol. Gyakori az úgynevezett késői reakció, amikor a tünetek az expozíciót követően több óra után, esetleg munkaidő után (otthon) jelentkeznek. Ilyenkor a munkahellyel való ok-okozati összefüggés nem mindig vetődik fel. Az összefüggés felismerését segítheti, ha az asztmás panaszok a munkahelytől távol, hétvégén, esetleg szabadság idején javulnak vagy megszűnnek, majd reexpozíció esetén kiújulnak (pl. hétvégi tünetmentes szak után hétfőn ismét jelentkezik nehézlégzés a munkahelyén megjelenő betegen).

2. Irritáció esetén erősen irritáló gázok egyszeri vagy ismételt nagy koncentrációjú akut inhalációja is kiválthatja az asztmát, ilyenkor a tünetek hirtelen jelentkeznek, latencia periódus nélkül, rendszerint 24 órán belül a kiváltó tényezővel történő találkozás után. Az ilyen irritánsok által kiváltott asztmás tünetek vagy spontán megszűnnek, vagy néha tartósan fennállnak.

Diagnózis

A foglalkozási asztma diagnózisának felállításához igazolni kell az oki kapcsolatot a munkahelyi anyag és a beteg asztmás panaszai között. Sokszor nehéz elkülöníteni, hogy a betegség foglalkozási ártalom következtében alakult-e ki, vagy a már korábban meglévő, de esetleg fel nem ismert asztma tüneteinek a súlyosbodása következett be az adott munkahelyen.

A munkavállalók elsődleges célja természetesen a munkahely megtartása. Sokaknak azonban szembe kell nézniük azzal a ténnyel, hogy jelenlegi munkahelyük súlyos és maradandó egészségkárosodást okozhat. Panaszok esetén forduljanak allergológus vagy tüdőgyógyász szakorvoshoz, aki a szükséges vizsgálatok elvégzésével azonosítja a tünetek kiváltóit, majd javaslatot tesz a probléma megoldására, a gyógyszeres kezelés szükségességére.

Prognózis

A foglalkozási asztma esetében a legjobb védekezés a tüneteket kiváltó munkahelyi allergének kerülése. A dolgozó munkahelyen belül átkerülhet más, expozíciómentes munkakörbe, esetleg más munkahelyre kell irányítani, enyhébb esetekben megfelelő szellőzés vagy szájmaszk használata megoldást jelenthet a munka folytatására. Ezek a megoldások a betegek többségénél a tünetek javulásához ill. megszűnéséhez vezetnek. Néhány esetben azonban az asztmás tünetek folyamatos romlását figyelték meg a munkahely megváltoztatása után is.

A prognosztikai tapasztalatok tükrében még fontosabbá válik a foglalkozási asztma esetében a megelőzés és a korai diagnózis. A foglalkozási betegségek munkajogi következményekkel is járhatnak.

A munkáltatók részéről a munkavédelmi szabályok betartása mellett javasolt a veszélyeztetett dolgozók rendszeres tüdőgyógyászati szűrővizsgálata is, mely évente elvégzendő mellkas röntgen és légzésfunkciós vizsgálatot foglal magába.

 

Budai AllergiaKözpont

Online bejelentkezés az Allergiaközpont rendeléseire