Dán kutatók megfigyelései szerint az anyatej hozzájárul a gyermek egészséges bélflórájának kialakulásához, a jótékony tejsavbaktériumok megtelepedéséhez; ezzel is támogatva az immunrendszer fejlődését, a betegségek megelőzését.
Több korábbi kutatás is bizonyította már az anyatejes táplálás előnyeit. A legtökéletesebb táplálék a gyermek számára, mely hosszú távú védelmet nyújt azáltal, hogy a későbbi életkorban is segíti az elhízás, allergia, gyulladásos bélbetegségek és a cukorbetegség megelőzését – sorolja a szoptatás kedvező hatásait dr. Polgár Marianne gyermekgasztroenterológus, a Budai Allergiaközpont főorvosa. Az immunrendszer megfelelő működéséhez nélkülözhetetlen az egészséges bélflóra, az anyatej ennek kialakításában játszik szerepet.
Az újszülött csecsemő bélrendszerében még nincsenek baktériumok, ezek a táplálkozás során, fokozatosan jelennek meg, így fejlődik és változik a bélflóra. Az Applied and Environmental Microbiology folyóiratban megjelent kutatásból az is kiderül, hogy a szoptatás befejezésének, és a hozzátáplálás megkezdésének időszakában - a gyermek 9 és 18 hónapos kora közt - a bél baktérium összetételében jelentős változások figyelhetők meg. Az intenzív változás időszaka egészen 3 éves korig tart, addigra a bélflóra összetétele állandóbbá, stabilabbá válik.
A korábbi megfigyelésekhez képest ez az adat újdonságnak számít, hiszen sokáig úgy tartották, hogy a bélbaktériumok megtelepedésének, a bélflóra kiépülésének intenzív időszaka a gyermek 1 éves koráig tart. A jelenlegi eredmények alapján azonban úgy tűnik, hogy 3 éves korig igen sokat tehetünk a későbbi életkorban megjelenő, népbetegségnek számító kórképek ellen. Számos kutatás bizonyította a pre- és probiotikumok bélflórára gyakorolt kedvező hatását, ezen alapszik a kérdésben kialakított hazai állásfoglalás is – hívja fel a figyelmet dr. Polgár Marianne.
Hazánkban a gyermekorvosok, védőnők, civil szervezetek is csatlakoztak ahhoz a prevenciós programhoz melynek jelszava: „az első 1000 nap táplálása megelőzi a későbbiekben kialakuló egyre inkább elterjedt civilizációs betegségeket, az allergiát, az elhízást, cukorbetegséget, szív és érrendszeri megbetegedéseket”. A prevenció fontos eszközeként jelölték meg a megfelelő terhes gondozást és újszülött kortól kezdve a kedvező bélflóra kialakulásának elősegítését.
Csecsemőkorban a legjobb pre- és probiotikum forrás az anyatej, de ha bármilyen okból nem sikerül a szoptatás, akkor pre- és probiotikummal dúsított tápszer segítheti a jótékony baktériumok megtelepedését a bélben. Későbbi életkorban - ha a gyermeknél a tejtermékek fogyasztása nem okoz panaszt - érdemes napi egy-egy étkezést joghurttal, túróval, kefírrel kiegészíteni. Ha ez nem megoldható, a pre- és probiotikumokat kiegészítésként is adhatjuk tabletta, vagy kisebbeknek por formájában.
A „hipoallergén” kutya vagy macska gondolata reménysugárként szolgál az allergiások számára, akik kisállat társaságra vágynak, azonban maga a kifejezés leginkább csak egy marketingfogás. A tudomány nem támasztja alá, hogy bizonyos fajták kevésbé allergizálnának, mint mások, ugyanis az allergiát okozó fehérjéket még a hipoallergénnek nevezett fajták is kiválasztják. Ugyanakkor van más lehetőség is a tünetek megszüntetésére. Az immunterápiáról dr. Lukács Anita, az Allergiaközpont – Prima Medica allergológusa, klinikai immunológus, fül-orr-gégész, audiológus beszélt.
Mi közös lehet a Hashimoto-kórban és a cöliákiában? Az autoimmun eredet! Az autoimmun betegségek lényege, hogy a szervezet a saját sejtjeit idegennek, illetve ártalmatlan anyagokat ártalmasnak tekint és támadásba lép ellenük. A Hashimoto esetében a pajzsmirigy az érintett, a cöliákiában (lisztérzékenységben) pedig a káros immunválasz a vékonybélbolyhok pusztulását eredményezi. Éppen ezért nem ritka, hogy a két állapot együttesen van jelen. Dr. Sárdi Krisztina, az Allergiaközpont – Prima Medica gasztroenterológusa ezért arra hívta fel a figyelmet, hogy az egyik megléte esetén érdemes a másikat is kivizsgáltatni.