Az IBS, vagyis az irritábilis bél szindróma egy emésztőrendszeri tünetegyüttes, amelynek kivizsgálása orvosi feladat, kezelése viszont a páciens aktív közreműködését igényli. Dr. Pászthory Erzsébet, a Budai Allergiaközpont belgyógyásza, gasztroenterológus, háziorvos hívta fel a figyelmet az ezzel kapcsolatos tudnivalókra.
Az irritábilis bél szindróma egy olyan tünetegyüttes, amely az emésztőendszert érinti, a funkcionális gyomor- bélrendszeri zavarok egyike. 2016 óta a diagnosztikus rendszerben az ilyen típusú kórképeket a bél-agy tengely szabályozási zavaraiként is definiálják, ami gyakorlatilag annyit jelent, hogy valamiféle probléma befolyásolja azt emésztőrendszer és az agy együttműködését. Ez a meghatározás azért is fontos, mert teret enged a funkcionális gyomor-bélrendszeri tünetek bio-pszicho-szociális, komplex megközelítésének.
Széll Kálmán tér - 1015 Budapest, Ostrom utca 16
Ugyanakkor az is megfigyelhető, hogy az IBS-sel élő páciens némely napokon teljesen normális, más napokon problémás székletet produkál. A típus ismerete már csak azért is fontos, mert bizonyos gyógyszerek csak bizonyos típusoknál működnek.
Az USA-ban 10-15%-ra becsülik a felnőttek közt az IBS gyakoriságát, bár csak kb. 5-7% rendelkezik diagnózissal. Mindazonáltal az egyik leggyakoribb gasztroenterológiai zavarról van szó, amely nőknél kétszer gyakrabban fordul elő, mint férfiaknál. Rizikófaktorai közé tartozik:
Az IBS-sel élők sokszor megfigyelik, mi váltja ki náluk a tüneteket, ami lehet bizonyos étel, gyógyszer, és főként valamilyen stresszes állapot. Szakértők gyakran úgy jellemzik az IBS-t, mint az emésztőrendszer válaszát a stresszre. Ugyanakkor, ha vér jelenik meg a székletben, láz, erős fájdalom, fogyás jelentkezik, az komolyabb bajra utalhat, amit minél előbb ki kell vizsgáltatni.
- Az első lépés a kórtörténet részletes ismerete. Az aktuális panaszok feltárása mellett fontos ismernünk a tünetek megjelenésének időpontját, a kórlefolyás menetét és az esetleges társbetegségeket. Elengedhetetlen a tünetek hátterében álló esetleges szervi betegség kizárása. Ezért a fizikális vizsgálaton túl vérvizsgálatra, székletminta elemzésre és adott esetben ultrahangra, röntgenre, kolonoszkópiára is szükség lehet. Ha sem a panaszok, sem az elvégzett vizsgálatok nem utalnak szervi betegség fennállására, az IBS diagnózisa felállítható – ismerteti dr. Pászthory Erzsébet, a Budai Allergiaközpont belgyógyásza, gasztroenterológus, háziorvos. - És itt következik az, ami talán még szokatlan a mindennapi orvoslásban: meg kell ismernünk a beteg személyiségét, életmódját, élethelyzetét. Enélkül az IBS eredményes gyógyítása aligha lehetséges.
- Az IBS-nek nincs uniformizált, sematikus terápiája, mindenkinél azt kell megtalálni, ami nála működik – ismerteti a gasztroenterológus. – A terápiás terv kialakítása ezért a beteggel közösen történik. Az első beszélgetés egy kicsit felvilágosító jellegű is, hiszen, ha a páciens megérti a lelki tényezők, stresszhelyzetek jelentőségének élettani hátterét, számára is könnyebb lesz a hosszabb távú együttműködés. Általában ajánlott a megfelelő étrend kialakítása, amiben professzionális és konkrét segítséget jelenthet a dietetikai tanácsadás. Sokat segíthet a megnövelt rost- és vízfogyasztás, tartósított, finomított ételféleségek fogyasztásának mellőzése. Étel-intolerancia gyanúja esetén a FODMAP étrend megfelelő alkalmazásával a panaszokat kiváltó étel-csoportok kiszűrhetők. Ugyanakkor az életmódban is ajánlott változtatásokat bevezetni, hiszen a rendszeres mozgás és a különböző stresszkezelő technikák segíthetnek a tünetek enyhítésében. Ez utóbbiak sokszor a megoldás kulcsát is jelentik, ezért gyakran pszichológus segítségét érdemes igénybe venni. Ezeken felül az adott tüneteket átmenetileg gyógyszeresen is kezelhetjük. A gyógyulás az IBS esetében a kínzó panaszok megszűnése mellett azt is jelenti, hogy a páciens testi-lelki értelemben is egészségesebb lesz.
Rendelés típusa:
További véleményekA Doktornő megértő, kedves és segítőkész. Egyszerre gyógyítja a testet és a lelket, mindenkinek csak ajánlani tudom!
Hol van még a pollenszezon? – kérdezhetik az allergiások, a válasz pedig egyszerű: a nyakunkon. Az utóbbi években a korábbi felmelegedés hatására felerősödött a legkorábban virágzó fák pollenszórása. Az allergiaszezonban már csak a tüneti kezelésre van lehetőség, ugyanis az oki kezelésként ismert allergén immunterápiára már hamarabb gondolni kell. Pázsitfű allergia esetén az utolsó pillanatban vagyunk: a kezelés március elejéig kezdhető meg, a további allergének elleni immunterápiába kicsit később is bele lehet vágni. Dr. Lukács Anita, az Allergiaközpont – Prima Medica allergológusa, klinikai immunológus, fül-orr-gégész, audiológus arról beszélt, mikorra érdemes időzíteni a kivizsgálást, a kezelés kezdetét.
A poratka allergiások télen azt tapasztalhatják, hogy felerősödnek a tüneteik. Ennek több oka lehet, elsősorban a magasabb beltéri páratartalom. De vajon meg lehet-e szabadulni az orrdugulást, szemviszketést és tüsszögést, esetleg bőrtünetek okozó poratkáktól? Elég ehhez egy nagy teljesítményű porszívó? Dr. Viszoki Mónika, az Allergiaközpont – Prima Medica allergológusa, klinikai immunológus, fül-orr-gégész adott választ a kérdésre és beszélt a tüneti és oki kezelés lehetőségeiről is.