A Budai Allergiaközpont megbízásából végzett közvéleménykutatás meglepő, egyben elgondolkodtató eredményt hozott: Magyarországon az allergiás emberek 26%-a szerint a vérvizsgálat önmagában elegendő az allergia diagnózisának felállításához, a kezelés meghatározásához. A megkérdezettek mindössze 60%-a mondta azt, hogy a diagnózishoz és kezeléshez a vérteszt csak egy adalék, annak eredménye, a tünetek, a klinikai kép együttesen határozzák meg a kezelést.
A kutatás során megkérdezésre kerültek az allergológiával foglalkozó szakorvosok is, akik kivétel nélkül egybehangzó választ adtak: vértesztes allergiavizsgálat esetén a kezelés meghatározásához figyelembe veszik a vérteszt eredményét, és azt a klinikummal együtt értékelik.
A kutatás felhívja a figyelmet arra, hogy az utóbbi években jelentős változás zajlik az egészségügyi ellátásban. A egészségügyi szolgáltatások, azon belül is a laborvizsgálatok már mindenki számára közvetlenül – szakorvosi beutaló és kontroll nélkül – elérhetők, az interneten korlátlanul rendelkezésre állnak az eredmény értékelését „segítő” fórumok, leírások, tudományos és féltudományos anyagok.
Kérdés, hogy hová vezethet az öndiagnózis és önkezelés megfelelő tudás nélkül.
A Budai Allergiaközpont, mint Magyarország egyik legjelentősebb allergológiai szakmai műhelye, korunk egészség-szociológiai folyamatait követve erre a kérdésre keresi a választ a 2016. november 26-án megrendezésre kerülő „In vitro diagnosztika – hol tartunk ma?” című szakmai napján. A szakmai napon a kérdéskörről előadást tart többek között prof. Nékám Kristóf klinikusi szempontból, dr. Király Viktória Anna pedig labordiagnosztikai oldalról.
A „hipoallergén” kutya vagy macska gondolata reménysugárként szolgál az allergiások számára, akik kisállat társaságra vágynak, azonban maga a kifejezés leginkább csak egy marketingfogás. A tudomány nem támasztja alá, hogy bizonyos fajták kevésbé allergizálnának, mint mások, ugyanis az allergiát okozó fehérjéket még a hipoallergénnek nevezett fajták is kiválasztják. Ugyanakkor van más lehetőség is a tünetek megszüntetésére. Az immunterápiáról dr. Lukács Anita, az Allergiaközpont – Prima Medica allergológusa, klinikai immunológus, fül-orr-gégész, audiológus beszélt.
Mi közös lehet a Hashimoto-kórban és a cöliákiában? Az autoimmun eredet! Az autoimmun betegségek lényege, hogy a szervezet a saját sejtjeit idegennek, illetve ártalmatlan anyagokat ártalmasnak tekint és támadásba lép ellenük. A Hashimoto esetében a pajzsmirigy az érintett, a cöliákiában (lisztérzékenységben) pedig a káros immunválasz a vékonybélbolyhok pusztulását eredményezi. Éppen ezért nem ritka, hogy a két állapot együttesen van jelen. Dr. Sárdi Krisztina, az Allergiaközpont – Prima Medica gasztroenterológusa ezért arra hívta fel a figyelmet, hogy az egyik megléte esetén érdemes a másikat is kivizsgáltatni.