Az ekcéma többnyire allergiás válaszreakcióként kialakuló bőrgyulladás. Az ekcéma tünetei szabad szemmel is jól láthatóak. Vörös foltokkal, először nedvedző hólyagocskákkal jelentkezik, mely hólyagok felszakadva beszáradnak. Az ekcémás tüneteket rohamszerű viszketési ingerek kísérik.
Legismertebb az ún. atópiás, vagyis genetikailag hajlamos személyeknél kialakuló ekcéma (vagy atópiás dermatitisz), és a kontakt-, vagyis valamilyen allergénnel történő érintkezés hatására kialakuló ekcéma.
Atópiás dermatitis
Az élet során a legelsőként – gyakran az első életévben – jelentkező atópiás kórkép (összefüggése a kisdedkori étel /főleg tejfehérje/ allergiákkal évtizedek óta kutatási téma), gyakran előrejelzője későbbi légúti szenzibilizálódásoknak, allergiáknak, amit a gyermekek gondozása során célszerű megjegyezni.
Az atópiás ekcéma kiváltó oka sajnos igen gyakran ismeretlen marad. Álatlános, hogy csecsemőkorban a tejallergia jelentkezik ekcéma formájában, azonban ez az összes eset csak kis százaléka.
Az atópiás dermatitis vezető tünetei a viszketés (az ehhez társuló nyugtalanság, alvászavar kisgyermekkorban az egész család életminőségét leronthatja); a vakaródzás által kiváltott bőrjelenségek; a bőrszárazság; eritroderma, majd lichenifikáció.
Az összes eset legalább 80 %-a az első életévben már azonosítható, kis részük felnőttkorig is fennáll (a lokalizáció tipikusan eltér felnőttkorban a kisgyermekkori tünetegyüttestől), még kisebb részük akkor kezdődik. Prevalenciája ekkor országtól, életkortól, társuló allergiás betegségektől, szocioökonómiai státusztól függően akár tízszeres különbséget is mutathat, de a növekvő tendencia, amelynek okai ugyanúgy kérdésesek, mint a többi atópiás hajlamra épülő allergiás kórképnél, egyértelmű.
Hol van még a pollenszezon? – kérdezhetik az allergiások, a válasz pedig egyszerű: a nyakunkon. Az utóbbi években a korábbi felmelegedés hatására felerősödött a legkorábban virágzó fák pollenszórása. Az allergiaszezonban már csak a tüneti kezelésre van lehetőség, ugyanis az oki kezelésként ismert allergén immunterápiára már hamarabb gondolni kell. Pázsitfű allergia esetén az utolsó pillanatban vagyunk: a kezelés március elejéig kezdhető meg, a további allergének elleni immunterápiába kicsit később is bele lehet vágni. Dr. Lukács Anita, az Allergiaközpont – Prima Medica allergológusa, klinikai immunológus, fül-orr-gégész, audiológus arról beszélt, mikorra érdemes időzíteni a kivizsgálást, a kezelés kezdetét.
A poratka allergiások télen azt tapasztalhatják, hogy felerősödnek a tüneteik. Ennek több oka lehet, elsősorban a magasabb beltéri páratartalom. De vajon meg lehet-e szabadulni az orrdugulást, szemviszketést és tüsszögést, esetleg bőrtünetek okozó poratkáktól? Elég ehhez egy nagy teljesítményű porszívó? Dr. Viszoki Mónika, az Allergiaközpont – Prima Medica allergológusa, klinikai immunológus, fül-orr-gégész adott választ a kérdésre és beszélt a tüneti és oki kezelés lehetőségeiről is.