Terhességi Asztma

Asztma és terhesség

A terhesség egy különleges élettani állapot. Most két testért lélegzik, így asztmájának ellenőrzése különleges jelentőséggel bír. Tudnia kell, hogy az asztma nem növeli a különböző fejlődési rendellenességek kialakulásának a valószínűségét. Az asztma jól kontrollálható a terhesség ideje alatt.

Az asztmás betegek számának növekedésével párhuzamosan a terhes anyák körében is folyamatosan nő az asztma előfordulásának gyakorisága - állítja egy frissen megjelent amerikai felmérés. Az adatok szerint az állapotos nők 3,7-8,4%-a asztmás. Ezzel az asztma a leggyakoribb orvosi komplikációt jelentő betegség terhesség alatt.

Az asztmás nők többsége jól érzi magát a terhesség ideje alatt, de az esetek mintegy 30%-ban a tünetek súlyosbodása figyelhető meg. Egy több száz kismamán végzett vizsgálat eredménye szerint az asztma 35%-uknál súlyosbodott, 28%-uknál javult, és 33%-uknál maradt változatlan súlyosságú.

Egyes esetekben az asztmás tünetek terhesség alatt jelentkeznek első ízben. Ezért tanácsos, hogy a terhesség tervezésekor szakorvossal konzultáljon, aki aprólékosan megvizsgálja Önt, kikérdezi a kórelőzményeket illetően, megállapítja, hogy melyek azok a tényezők, amelyek asztmás rohamot válthatnak ki és rendszeresen légzésfunkciós vizsgálatokat is végez.

A leggyakoribb tévedések a betegség súlyosságának alábecsülése, a tünetek súlyosbodásának elégtelen kezelése.

Súlyosbodás esetén a főbb tünetek a terhesség 29. és 36. hete között jelentkeznek. Ha nincs ellenőrizve, az asztma veszélyeztetheti az Ön és gyermeke egészségét. A terhességi szövődmények nem vagy helytelenül kezelt asztma esetén elsősorban a következők lehetnek: preeclampsia, magas vérnyomás, hányinger, hüvelyi vérzések, koraszülés. A magzati szövődmények magukba foglalják az elhalálozás veszélyének fokozódását szülés során, kis születési testsúlyt.

Melyek a legfontosabb tudnivalók ?

Ahhoz, hogy ellenőrizni tudja asztmáját, tudnia kell a következőket:

  • Melyek az asztmás rohamokat kiváltó tényezők? Ezek lehetnek allergének mint a házipor, penészgombák, virágpor, állatszőr, irritáló anyagok ,(dezodorok, füst) vagy fizikai megerőltetés.
  • A vírusos légúti fertőző megbetegedések gyakran válthatnak ki asztmás rohamokat. A zsúfolt helyek elkerülése csökkenti a vírusokkal való kontaktus lehetőségét.
  • A dohányzás mellőzése és a passzív dohányzás elkerülése különösen fontos, mivel a dohányfüst az asztmás rohamok kiváltásáért felelős, fontos tényező, és a magzatra is káros hatást fejthet ki.
  • Melyek azok a tünetek, melyek az asztmás roham kezdetét jelzik?


Leggyakrabban a figyelmeztető jelek a köhögés, kaparó-viszkető érzés a torokban, fáradékonyság, tüsszögés, fejfájás, a légzés módosulása. Nehézlégzés gyakran észlelhető terheseknél; ezért fontos ennek az asztmás fulladásos rohamoktól való megkülönböztetése. A kilégzési csúcsáramlás-mérő készülék mindennapi használatával nyomon követhető a betegség alakulása a terhesség ideje alatt. A légzési funkciók folyamatos figyelemmel kísérése lehetővé teszi ezek rosszabbodásának korai felismerését és a kezelés idejében történő módosítását.

Kezelés

Az asztma kezelésének legfontosabb szempontja terhesség során az anya egészségének biztosítása a magzat normális fejlődése mellett. Ennek során el kell érni, hogy:

  • ne legyenek nappali, illetve éjszakai krónikus tünetek,
  • legfeljebb minimális exacerbáció forduljon elő (exacerbáció: fellobbanás; krónikus gyulladásokra
  • így az asztmára is - jellemző, hogy időnként aktivizálódik a gyulladás, felerősödnek a tünetek)
  • a betegség ne korlátozza a terhest napi aktivitásában,
  • maradjon fent a normális tüdőfunkció,
  • ne forduljon elő gyógyszerelési mellékhatás,
  • a rövid hatású inhalatív beta-2 agonisták a lehető legritkábban kerüljenek alkalmazásra. (Rövid hatású béta-2 izgatók: az asztma kezelésének alapgyógyszerei közé tartoznak. A béta-2 receptor izgalmának hatására tágulnak a légutak. Mellékhatása, hogy a légutak tágítása mellett tágítja az ereket, fokozza a szívfrekvenciát, ezzel terheli a keringési rendszert. Emiatt általában nem a krónikus, nap mint napi kezeléshez használják, hanem az asztmás rohamok gyors oldására.)

Bizonyított tény, hogy mind a magzat, mind a terhes nő számára biztonságosabb az asztma kezelése gyógyszerekkel, mint a tünetekkel, légzési nehezítettséggel járó kezeletlen asztma megléte.

A kezeletlen asztma csökkenti a vér oxigéntartalmát, ezzel gátolja a magzat egészséges fejlődését.

A kezelés fő szempontjai

Az asztma kezelése négy szempont körül csoportosul:

  • Az asztma súlyosságának folyamatos mérése és követése légzésfunkciós vizsgálattal,
  • Az asztmás rohamot kiváltó tényezők (dohányfüst, allergének, hideg, stb.) elkerülése,
  • Páciensoktatás,
  • A gyógyszeres kezelés állapotnak megfelelő folyamatos optimalizálása

A legfontosabb, hogy ismerje a megelőzési lehetőségeket és a tünetek korai kezelésének módjait.

Ne feledje, hogy az asztmában szenvedő terhes nő kettőnek biztosítja a levegőt.

Kezelés a szülés alatt

Általában szülés közben nem lép fel asztmás roham.

Fontos, hogy megbeszélje orvosával az érzéstelenítéssel kapcsolatos kérdéseket a szülés beindulása előtt, főleg, ha fennáll a császármetszés lehetősége. Lényeges, hogy a megfelelő asztmaellenes szerek kéznél legyenek, legjobb, ha a saját otthoni gyógyszereit viszi magával.

Kerülendő az F2 prosztaglandin használata a szülés beindítására, mivel hörgszűkítő hatása van. Fontos, hogy ezeket a lehetőségeket időben megbeszélje orvosával, csökkentve ezáltal a szülés közben előadódható komplikációk lehetőségét.

Szoptatás

Az elegendő ideig történő szoptatás megelőzheti, késleltetheti a gyermekkori asztma kialakulását.

A terhesség ideje alatt használt gyógyszerek általában a szoptatás folyamán is probléma nélkül használhatóak. Megjegyzendő, hogy az inhalációs gyógyszerek minimális mennyiségben választódnak ki az anyatejjel, ezért főleg ezek javasoltak.

 

Budai AllergiaKözpont

Online bejelentkezés az Allergiaközpont rendeléseire