|
Tüdőgyulladás A tüdőgyulladás a tüdőszövet a gyulladása. A tüdőszövet mellett érintettek lehetnek a hörgők és a hörgők körüli szövetek is. Tüdőgyulladások megkülönböztetése Terjedés módja szerint
Eredet szerint
Előfordulása A tüdőgyulladás a 10. leggyakoribb halálok a fejlett országokban, ahol az összes fertőző betegség közül tüdőgyulladásban halnak meg legtöbben. A tüdőgyulladás az egyik leggyakoribb súlyos gyermekkori betegség. A harmadik világban a tüdőgyulladás a vezető halálok. A fiúk valamivel gyakrabban betegednek meg tüdőgyulladásban, mint a lányok. Egészséges emberben a gége alatt a légcsőben, a hörgőkben és a tüdőszövetben már nem fordulnak elő mikrobák. Amennyiben mégis bekerül valamilyen kórokozó vagy idegen részecske a hörgőrendszerbe, akkor azt az immunrendszer sejtjei, illetve az ellenanyagok elpusztítják, a nyálkahártya csillószőrei pedig rendezett mozgásukkal eltávolítják azokat. A tüdőgyulladás gyakori, potenciálisan az életet veszélyeztető, jelentős halálozással járó kórkép. Elsősorban a legyengült védekezőképességű személyeket, az időseket és a krónikus betegeket veszélyezteti. A WHO adatai szerint a 7. leggyakoribb halálok a világon a tüdőgyulladás. A tüdőgyulladásos betegek mintegy 20%-a szorul kórházi kezelésre. Míg az otthon kezelhető pneumoniák halálozása 1% alatt marad, addig a kórházi ellátásra szoruló tüdőgyulladásos betegek halálozása 13,7%, az időseké 17,6%, míg az intenzív osztályos kezelést igénylő betegeknél 36,5%. A tüdőgyulladásoknak mindössze 20-30%-át okozzák baktériumok, viszont ezen megbetegedéseknek a halálozása a többi kórokozó által kiváltott megbetegedésnek akár a 2-3-szorosa is lehet. Magyarországon a teljes antibiotikum-fogyasztásnak mintegy a tizedét a tüdőgyulladások kezelésére használjuk fel. Tünetek baktériumok által okozott, klasszikusnak tekintett tüdőgyulladások jellegzetes tünetei:
Csecsemőknél, időseknél, legyengült immunrendszerű személyeknél gyakran alattomosan, a jellegzetes és látványos tünetek nélkül fejlődik ki a tüdőgyulladás.
Kórokozók Tüdőgyulladást baktériumok, vírusok, gombák és paraziták egyaránt okozhatnak, de gyulladásos folyamat steril körülmények között is kialakulhat a tüdőkben. Mi tüdőgyulladás alatt kizárólag fertőzéses eredetű tüdőgyulladást értünk. A tüdőgyulladásoknak mindössze 20-30%-át okozzák baktériumok. A megbetegedést okozó mikroba a légvétellel, a véráram útján, az orr- és a garatváladék belégzésével (aspirációjával) vagy a szomszédos szervekről közvetlen átterjedéssel kerülhet az egyébként steril tüdőkbe, megbetegítve azokat. Egyes baktériumok vagy vírusok gyakrabban okoznak tüdőgyulladást, és bizonyos állapotok is elősegíthetik a tüdőgyulladás kialakulását. Időseknél, csecsemőknél, az immunrendszer gyengülésével járó betegségekben, dohányosoknál és környezeti ártalmak esetén gyakrabban fordul elő a tüdőgyulladás. Előfordul, hogy egy másik betegség, pl. egyéb felső légúti fertőzés vagy influenza gyengíti le az egyén védekezőképességét. Egyes fertőzések általában nem okoznak pneumoniát, időnként mégis áttörik a hörgőnyák védvonalait, és ezzel lehetővé teszik a baktériumok megtelepedését és szaporodását. Csecsemő- és kisgyermekkorban gyakran egyéb légúti betegségek (gégegyulladás, hörghurut) szövődményeként alakul ki. Az atípusosnak nevezett pneumoniák gyakran közösségekben, halmozottan fordulnak elő. A védőoltások bevezetése előtt a gyermekkori tüdőgyulladások egyik leggyakoribb oka a kanyaró volt. Mára gyakorlatilag eltűnt az országból. A kórokozó gyakran egy másik fertőző gócból, pl. az arcüreg gennyes váladékából kerül a tüdőkbe (lecsorog a garaton át a légcsőbe, hörgőkbe. A tüdőgyulladások gyakori kórokozói Baktériumok Vírusok Diagnózis A betegek tünetei és a hagyományos orvosi vizsgálat a diagnózis alapja. A tüdőgyulladás gyanúja esetén mellkas röntgenvizsgálata bizonyítja a betegség fennállását. A kezdődő tüdőgyulladás 24-48 órán belül még sokszor nem ad radiológiai eltérést. A mellkasi ultrahangvizsgálatnak a mellkasfal közelében, a mellhártya lemezei között felszaporodó folyadék kimutatásában, követésében van jelentősége. A laboratóriumi vizsgálatok (pl. vérkép, CRP, vörösvértest-süllyedés) közelebb viheti az orvost a betegség megítélésében. A kórokozók pontos meghatározásának járványok kitörésekor, illetve a rezisztens törzsek várható megjelenése esetén van jelentősége. Ilyenkor a baktériumok antibiotikum érzékenységének megfelelően a leghatékonyabb és legbiztonságosabb antibiotikummal tudjuk kezelni a fertőzést. Kezelés A bakteriális eredetűnek tartott tüdőgyulladásokat antibiotikumokkal kezeljük. Gyakran előfordul, hogy széles spektrumú vagy egyszerre kétféle antibiotikum adására kényszerül a kezelőorvos, hiszen általában nem áll a rendelkezésére mikrobiológiai diagnózis, azaz nem tudhatja, legfeljebb csak sejtheti, milyen típusú kórokozó okozhatta a beteg tüdőgyulladását. A tüdőgyulladások kezelése általában 7-14 napig ható antibiotikus kezelés, amely nem feltétlenül jelent 7-14 napos gyógyszerszedést, hiszen vannak már olyan készítmények is, amelyek elraktározódnak a szervezetben, és így rövidebb szedéssel érhető el a megfelelő hatástartam. A vírusok által okozott tüdőgyulladásokra nem hatnak az antibiotikumok, viszont a vírusfertőzések talaján kialakuló bakteriális fertőzések kezelésére antibiotikum adása szükséges lehet. A sokkal ritkább gombapneumoniák esetében speciális, a gombákra ható gyógyszerek adása szükséges. Gyógyulási esély A tüdőgyulladás súlyos, időnként életveszélyes betegség. Az összes betegség közül, a tüdőgyulladás a 10. leggyakoribb halálok Magyarországon. A tüdőgyulladás a leggyakoribb halálok az összes fertőző betegség között a fejlett országokban, így Magyarországban is. A veszély mértékét elsősorban a beteg védekezőképessége, a kórokozó megbetegítő képessége, illetve az időben elkezdett kezelés határozza meg. Az újszülöttek, az idősek és a legyengült immunrendszerű, krónikusan beteg személyek tartoznak a legveszélyeztetettebb csoportba. Az otthon szerzett tüdőgyulladás halálozása 5% alatti, de a betegek 20%-a végül kórházba kerül. A kórházi ellátásra szoruló, súlyosabb esetek halálozása elérheti a 25%-ot is. A legsúlyosabb, intenzív ellátást igénylő esetek halálozása 25-50% között van. A tüdőgyulladás miatt kezelt beteg állapota a megfelelő antibiotikumok hatására néhány nap alatt sokat javulhat. Elmúlik a láz, csökken a köhögés és a nehézlégzés mértéke. A tünetek alapján megítélt gyógyulás 1-3 hét alatt következik be általában, de a röntgenkép csak további hetek múltán lesz ismét a régi, sőt, az esetek mintegy negyedében valamilyen maradványjelek még évekig, akár örökre láthatók maradhatnak röntgenképeken. A tüdőgyulladás gyógyulását nagy mértékben befolyásolja a hörgők öntisztuló képessége. A csillószőrök károsodhatnak a fertőzés következtében is, és béníthatja a működésüket a dohányzás is. Ismert, hogy a dohányosoknál gyakoribb a tüdőgyulladás, súlyosabb és hosszabb a lefolyása is. A tüdőgyulladás szövődményeként mellhártyagyulladás és tüdőtályog is kialakulhat. Ezek elhúzódó kezelést igényelnek, és gyakran hegesedéssel gyógyulnak. Megelőzés A tüdőgyulladások teljes biztonsággal nem védhetők ki. A dohányzás abbahagyása után helyreáll a tüdők öntisztuló képessége, amely jelentősen csökkenti a tüdőgyulladás kialakulásának a kockázatát. Az influenza elleni védőoltással megelőzhető az influenza fertőzések 50-80%-a, és a halálos szövődmények (pl. tüdőgyulladás) akár 90%-a is. Ezért minden idős és krónikus beteg embernek évente meg kellene kapnia az influenza elleni védőoltást. A pneumococcusok okozzák a tüdőgyulladások jelentős részét, és különösen időseknél, valamint krónikus betegeknél igen súlyos lehet a lefolyásuk. A leggyakrabban súlyos tüdőgyulladást okozó 23 pneumococcus törzs ellen létezik védőoltás, amelyet a krónikus betegeknek, illetve 65 éves kor felett mindenkinek meg kellene kapnia. A pneumococcus elleni védőoltás különösen fontos, gyakorlatilag kötelező lépirtottaknak, illetve sarlósejtes vérszegénységben szenvedőknek. Tények
Mit tehetek, mielőtt orvoshoz fordulnék? Lázcsillapítás Folyadékpótlás Gyógyszerek, betegségek összefoglalása Köpetvizsgálat Hogyan mondjam el az orvosomnak? A legfontosabb információk az orvos számára a betegség tünetei, azok kialakulása. Tünetek alatt azokat a jeleket értjük, amelyeket a beteg szokatlannak, kellemetlennek érez, amelyek miatt orvoshoz fordult (köhögés, fulladásérzés, fáradékonyság, gyengeség, láz, hányás, fájdalom stb.) Mondja el röviden az orvosának, hogyan alakult ki a betegsége, megelőzte-e valami egyéb szokatlan történés (pl. elesett, elkezdett folyni az orra, ütést érzett a mellkasában, étvágytalanság, fogyás stb.) Tévhitek
GYIK Fertőző betegség-e a tüdőgyulladás? Kiújulhat-e a tüdőgyulladás? Miért röntgeneznek meg, ha már hetek óta jól vagyok a tüdőgyulladásom után? Miért kell kétféle antibiotikumot szednem egyszerre a tüdőgyulladásomra? |



