A pajzsmirigy, mint a neve is mutatja, pajzsszerűen helyezkedik el a légcsõ elõtt. Alakját tekintve a pillangóra hasonlít, súlya a nõknél ca. 18 gramm, férfiaknál elérheti a 25 grammot.
Az általa termelt szekrétum a pajzsmirigyszövetekbe kerül, innen pedig a vérbe. Ezeket a szekrétumokat hormonoknak nevezzük. A pajzsmirigyhormonok életfontosságúak. Ezen hormonok jelentõs alkotórésze a jód, amely vízzel és a táplálékkal kerül a szervezetbe.
A pajzsmirigy jódból és fehérje-építõkövekbõl trijód-tironint és tetrajód-tironint állít elõ, amelyeket röviden T3-nak és T4-nek nevezünk. A pajzsmirigy ezeket a hormonokat igény szerintadja le a szervezetnek. A pajzsmirigyhormonok elõsegítik a fejlõdést és a növekedést, fokozzák az anyagcsere-folyamatokat és az energiaátalakulást, továbbá fontos szerepük van a központi idegrendszer fejlõdésében és a szellemi fejlodésben. Összefoglalva elmondhatjuk: a pajzsmirigy működésének károsodása fékezi a testi és lelki életfolyamatokat, míg fokozott muködése meggyorsítja azokat.
Ha a pajzsmirigy túl sok pajzsmirigyhormont termel, a szervezet elárasztódik pajzsmirigyhormonnal, és kialakul a pajzsmirigy fokozott működésével járó kórkép (hipertireózis).
A pajzsmirigy fokozott működése esetén fellépő panaszok:
Súlycsökkenés
Étvágyfokozódás
Szapora szívverés
Idegesség, nyugtalanság
Gyakori széklet
Melegintolerancia, nyirkos bőr
Hajhullás
Fáradékonyság
Izomgyengeség
A menstruációs ciklus zavara
A frissen diagnosztizált hipertireózist általában gyógyszeresen kezelik. Ha egy-két éves kezelés után bizonyos jelek arra utalnak, hogy kezelés nélkül még mindig fennállna a hipertireózis, akkor meg kell fontolni egy műtéti beavatkozás lehetőségét.
Egy felfokozott pajzsmiriggyel szemben hatásos a nyugalom és a kímélés. Alvás és séta jót tesznek a betegnek. A hozzátartozók részéről sok megértés szükséges, mert külsőleg minden rendben lévőnek tűnik, azonban belül még „vihar tombol”. A napfürdőt és a sportot kerülni kell. A dohányzás is a kerülendő dolgok közzé tartozik. A dohányzás fokozza a súlyos szemtünetek kockázatát.
A pajzsmirigy fokozott működése esetén a jódtartalmú élelmiszer kerülése célszerű. Tengeri hal ne kerüljön az étlapra. Ha mégis, nem olyan nagy hiba, mivel előzőleg táplálkozási alapon jódhiány keletkezett.
Az elmúlt 50 év alatt a radiojód terápiát már több milliószor alkalmazták. A sugárhatás az adott helyen érvényesül, és csak arra szorítkozik. Az adagot egyénileg határozzák meg az „olyan keveset, amilyen keveset csak lehetséges; olyan sokat, amennyi szükséges” elv alapján. A környező szöveteket nem éri sugárhatás, és így nem károsodnak. Sugárvédelmi okok miatt a kezelést kórházi körülmények között végzik. A radiojód alaposan végzi a dolgát, azonban hosszabb ideig tart. Hatását 4 hét után fejti ki. Ettől kezdve figyelnünk kell a pajzsmirigy csökkent működésére.
A pajzsmirigyműtétek ma a gyakorisági lista 3. helyét foglalják el a vakbél- és a sérvműtétek után. Műtétet általában a légcsövet szorító nagy golyvák esetén, vagy göbös elváltozásoknál végeznek. Némely göbök már nem vesznek fel jódot, úgyhogy a radiojód-kezelés eredménytelen lenne. A műtétet csak akkor végzik el, amikor az anyagcsere - gyógyszeres előkezelést követően – normalizálódott. A beteg így szabadul meg leggyorsabban a hipertireózistól. A pajzsmirigy teljes eltávolítása vagy csak kicsi szövetmaradék következtében hipotireózis alakulhat ki, ami pajzsmirigyhormont tartalmazó gyógyszerekkel kezelni kell. De nem szabad elfelejteni: „Inkább egy egészséges ember csökkent pajzsmirigyműködéssel, mint egy pszichésen terhelt beteg, fokozott működéssel”.
Ellentétben a fokozott működéssel, ebben az esetben kevesebb pajzsmirigyhormon áll a szervezet rendelkezésére. Az okok lehetnek veleszületettek, kialakulhatnak gyulladás vagy extrém jódhiányos állapot miatt.
A pajzsmirigy csökkent működése (hipotireózis) fokozatosan alakul ki. Mivel a szervezet összes sejtje függ a pajzsmirigyhormonoktól, hiányuk mindenütt érezteti hatását. A betegek 2/3-a teljesítménycsökkenésről, gyengeségről, letargiáról, fáradtságról, fázékonyságról, szorulásról és feledékenységről panaszkodik. Az összességében csökkent anyagcsere testi tétlenséggel párosulva, változatlan táplálékfelvétel mellett túlsúlyhoz vezet. További testi tünet a vízvisszatartás, amely a szemhéjakon duzzanatot okoz. Az újjak megvastagszanak, a bõr száraz és sápadt lesz és néha foltos is.
Miután a pajzsmirigy csökkent működése a hormonhiány következménye, a kezelés pajzsmirigyhormonok, pl. tiroxin (T4), adásából áll. A szintetikusan előállított hormon azonos a szervezet saját hormonjával, ezáltal helyes adagolás esetén mellékhatások nem várhatók.
Korábban a tejfehérje-allergia diagnózisa egyet jelentett a szigorú tejmentes étrenddel. Ma már azonban könnyen elképzelhető, hogy bizonyos vizsgálatok elvégzése után, szakorvosi javaslatra – például hőkezelt formában – az allergiás beteg is bátran beillesztheti étrendjébe a tejet tartalmazó fogásokat. Hogy ez miként lehetséges, és milyen vizsgálat visz közelebb a tejfehérje-allergiánk pontosabb megértéséhez, arról Dr. Hidvégi Editet, az Allergiaközpont gasztroenterológusát kérdeztük, aki közel 30 éve foglalkozik ételallergiás gyermekekkel és felnőttekkel.